INTERJÚK

Móring József Attila

Újabb országgyűlési ciklusban képviselheti a választópolgárokat Móring József Attila, a Fidesz-KDNP képviselője. A politikus 52,8 százalékkal nyerte az április 8-i választást.

 

Tudomásom szerint negyedik alkalommal választottak meg az Országgyűlés jegyzőjének, a KDNP frakcióban frakcióvezető helyettes vagy, 2010 óta tagja vagy a Nemzetbiztonsági Bizottságnak, és 2018 tól az Országgyűlés Honvédelmi és rendészeti bizottságának is tagja vagy, és a bizottság alelnökének is megválasztottak. Kimaradt valami?

 

Pontos a felsorolás. Itt, e helyen is szeretném mindenkinek megköszönni, hogy elment és részt vett a választáson. Külön szeretném megköszönni azoknak, akik az engem jelölő politikai szervezeteket, és személy szerint engem támogattak.

 

De mostantól már nem számít, hogy ki kire szavazott, vagy szavazott-e egyáltalán, ma már csak egy dolog fontos: a feladatot ezekben az általad felsorolt funkciókban a kapott felhatalmazás birtokában, a legjobb tudásom szerint lássam el. Igyekszem ezt jól, lelkiismeretesen csinálni mindannyiunk és az egész nemzet érdekében.

 

 

Az úgynevezett Területi Operatív Program (TOP) végrehajtásával megbízott miniszteri biztos voltál az előző ciklusban. A felhasználható támogatás jelentős része elbírálásra került. Az új kormányzati ciklusban megmaradt a feladatod?

 

A TOP-os pályázatok keretében 43,7 Mrd forint felhasználásáról döntött a Somogy Megyei Közgyűlés az irányító hatósággal együtt Somogyban. Fejlesztési biztosként a feladatom az volt, hogy koordináljam ezeknek a pénzeknek a felhasználását a települések között. Ez a munka tulajdonképpen véget ért, a döntések megszülettek. Azonban ezek a programok még javában zajlanak, és ha nem is lesz ilyen címem, mindenképpen szeretnék segíteni az önkormányzatoknak. Ezek zömében két évvel ezelőtt kiírt projektek, azóta változtak a körülmények, ezért van még tennivalóm. Jó ötletek, fontos célok valósulhatnak meg ezen pályázatok segítségével de sokat kell még dolgoznunk a sikerért.

 

Vannak olyan települések is, akik már nem tudják vállalni a megváltozott körülményeket, és lemondanak az elnyert forrásról. A fel nem használt pénzek visszakerülnek a „kalapba”, és azokra újabb pályázatokat lehet benyújtani. Ezt a 43,7 Mrd -ot Somogy megye kapta, nekünk kell ésszerűen felhasználnunk az egész forrást.

 

Kezdjük egy kicsit „távolabbról” a kérdéseimet. Választókerületedben 72 település van. Aprófalvas, kisvárosias település szerkezettel. És rettenetesen elhanyagolt közút hálózattal. Tudom neked is szívügyed a probléma megoldása, több interjúdban is nyilatkoztál erről.

 

Én másképpen fogalmaznék ... végletesen elhasználtak az útjaink. Ha jól tudom, akkor Magyarország közúthálózatát 3,4 millió autó koptatja nap, mint nap, ráadásul vannak szép számmal olyan nagy beruházások, mint például a Kaposvár - Fonyód vasútvonal rekonstrukciója, amelynek során a vasútvonallal párhuzamos közút gigantikus kamionforgalmat kellett, hogy elviseljen. És számtalan hasonló példa van, de nincs mese, ezeket a károkat is helyre kell állítani.

 

Beszéljünk munkába járásról vagy turisztikáról, vagy csak egyszerűen arról, hogy eljussunk egyik helyről a másikra, ahhoz jó minőségű utak kellenek. Mindannyian tudjuk, hogy ezek az utak nagyon régen, és nem ekkora terhelésre épültek. De nem megmagyarázni kell, hanem hozzá kell látni, és meg kell csinálni. A meglévő utakat olyan állapotba kell hozni, hogy azokon biztonságosan lehessen közlekedni.

 

De ezen kívül építeni is kell új utakat. Régóta mondogatom, hogy a zsáktelepülési jelleget lehetőség szerint meg kell szüntetni. Hogy csak egyet említsek a sok közül ... a Somogyvár - Gamás összekötő út ahol csak kb. 3 kilométer hiányzik. De ha körbe megyünk, akkor 65 km kell kerülnünk. Ha létezne ez a 3 km út, akkor a gamási gyerekek nem 20 km -re járnának iskolába, megváltozna az egész településszerkezet, gyors fejlődést hozna a környéknek. Sok ilyen van, és ezen is változtatni szükséges, nincs mit tovább várni, 50 éve beszélünk róla...

 

Somogyban az országos közutak hossza több mint 1700 kilométer, és az önkormányzatok kezelésében van további mintegy 9000 kilométernyi útfelület. Az aprófalvas megyét érintő felújítások nagy része alsóbb rendű út, településeket összekötő és zsákfalvakhoz bevezető szakasz. De ez például 2017 ben csak 38 km, 2018 ban csak 39 km útfelújítás készül az állami utakon. Tudom, hogy központi forrásból készül közelünkben az Öreglak – Marcali közötti szakasz. Jelenleg az Öreglak – Szecsei Csárda (7 km) közötti rész... de hát ez nagyon kevésnek tűnik.

 

Ez a felújítás valóban nem túl sok, de eddig ennyire volt forrás. Az autópályák és a gyorsforgalmi utak építése élvezett eddig prioritást, mostantól lesz lehetőség alacsonyabb rendű utak javítására, építésére. Hosszú évtizedek lemaradásait kell pótolnunk.

 

Az Uniós csatlakozási szerződésben Magyarország vállalta a két számjegyű főútjainak átépítését a 11,5 tonnás tengelysúly terhelésre. Somogyban elkészült a 61 -es, most készül a 67 -es út... mi lesz a 68 -as úttal? A nagyatádi és a marcali elkerülő elkészült de más nem történik. Volt már a terv az M7 és Marcali elkerülő közötti szakaszra, volt kihirdetett közbeszerzés... és nem történt semmi, csak toldozás-foldozás... várható előrelépés ebben a ciklusban?

 

Valóban a „sédi út-ra” már egy elnyert pályázat volt, a Magyar Közlönyben ki is hirdették, aztán mégsem kezdődtek el a munkák. Már többször megpróbáltam ennek utánajárni, de még nem sikerült magyarázatot kapnom a miértre. De nem hagyom annyiban, mert már olyan mértékben megnőtt a forgalom az említett szakaszon, hogy ezt javítgatva nem lehet hosszútávon biztonságosan a közlekedést fenntartani... most volt egy nagyobb javítás, amit a közútkezelő saját forrásból elvégzett a jelzésünkre, de nem átmeneti megoldásra lenne szükség.

 

Minden somogyi polgár örül, hogy a Modern Városok programban Kaposvár nagyon jelentős forrásokhoz jutott. Tudom, hogy ebben a ciklusban indul a Modern Falvak program. Ezzel kapcsolatban majd lesznek kérdéseim. De Modern Kisvárosok Program nincs tervezve?

 

Kaposvár is valóban jelentős forrásokhoz jutott, megújul a színház, a buszpályaudvar és egy sereg más dolog, épül a 67-es gyorsút az autópályáig. A TOP -os forrásokból a legtöbb a kisvárosokhoz, járási központokhoz került. Ne feledjük: Marcali már 4 Mrd forint elnyert pályázati forrásnál tart...

 

Információim szerint országos probléma, hogy a jelentős építőipari infláció és szakember hiány gondot okoz a pályázó Önkormányzatoknak. A pályázatírás és a szerződéskötés között közel 2 év telt el, és a kalkulált áron már nem valósítható meg a pályázati cél. Van ezzel kapcsolatosan, valamilyen központi elképzelés a megoldásra?

 

Amikor nem volt fejlődés az is baj volt, most pedig hirtelen túl gyors lett, ez is gondot okoz. Ott tartunk, hogy már építőanyag hiány is hátráltatja bizonyos esetekben az építkezéseket. És ez persze árfelhajtó hatású is. De mégiscsak... mennyivel kellemesebb probléma ez, hogy nehéz kivitelező céget találni, mint korábban, amikor a szakemberek a munkanélküliség elől külföldre voltak kénytelenek menni munkát vállalni? Most meg azt látjuk, hogy egyre többen jönnek haza dolgozni. A települések ma már nem maguk előtt gördített adósság „hólabdával” küzdenek, hanem sorra valósíthatják meg az álmaikat. Persze minden úton vannak akadályok, nehézségek, de azt senki nem vitathatja, hogy fejlődnek városaink, falvaink.

 

Készülve a beszélgetésünkre egy kicsit tájékozódtam polgármester ismerőseimnél. Egybehangzóan örülnek a lehetőségeknek a Modern Falvak programban, jól fogadták azt a kérdőívet amiben összesíthették a településük igényeit. Kettő – az átlagnál jobb helyzetben lévő település – Kéthely és Balatonmáriafürdő, és egy nehezebben élő település Sávoly vezetőjével beszéltem.

 

A Modern Falvak Program egy nagyon remek lehetőség. Munkatársaimmal készítettünk is gyorsan egy kérdőívet, amelyet eljuttatunk az érintett településekhez. Kértük jelezzék, hogy mi az, ami fontos számukra. Szinte kivétel nélkül első helyen az utak állapotának javítását jelölték meg megoldandó feladatként. Részben a kezelésükben lévő önkormányzati utakat, de az állami bekötő utakkal, a településeken átvezető közutakkal kapcsolatban is jelezték a gondjaikat.

 

Ezekre biztosan lesz elkülönített keret. Gyopáros Alpár államtitkár úrral az alakuló ülést követően már beszéltem is erről. Sokkal többet kell és lehet is majd fordítani erre a célra. Ezen kívül sok más egyéb mellett kultúrházak felújítása, közbiztonság javítása érdekében kamerarendszer kiépítése, a hiányzó csatorna hálózatok megépítése szerepel a legtöbb válaszban.

 

Máriafürdő esetében továbbra is nagy gondot okoz, hogy a település besorolása azonos például Balatonújlakéval, Márián nyáron 10000 -en élnek, télen 800 -an, ugyanakkor van több mint 100 km belterületi út, vízelvezető, szabad strandok, parkok... sorolhatnám, aránytalanul sok teher jut a településre. Lesz ebben változás? Csökkent az IFA... saját bevételből, pályázatból jelentős fejlesztéseket tudnak ugyan eszközöli, közel 1 Mrd értékben több évre elosztva, de ez is kevésnek tűnik. Szeretnének tovább nyitni az aktív turizmus irányába, milyen lehetőségeik lesznek?

 

A Balaton-parti települések, főleg ahol nagyon sok üdülő, ill. nyaraló van - mert ez nem csak Máriára, hanem például Fenyvesre is igaz - speciális helyzetben vannak. Az állandó lakosok után járó településüzemeltetési forrás lényegesen kevesebb, mint azt a településüzemeltetési kiadások nagysága indokolná. Itt az utcák hossza, a kaszálandó árkok, közterületek nagysága sokkal nagyobb, mint az átlag. Télen a havat is el kell takarítani, – akár több tíz km belterületi úton – mert a nyaralótulajdonosnak is biztosítani kell, hogy be tudjanak jutni az ingatlanaikhoz. Ez pedig sokba kerül. De azt se felejtsük el, hogy ezek a települések kiemelkedően magas ingatlan, illetve idegenforgalmi adóbevétellel rendelkeznek.

 

A Balaton régióban jelentős fejlesztési források érkeznek, az a cél, hogy a tó és környéke ne csak mindössze két hónapban, hanem lehetőség szerint egész évben jelentsen vonzerőt. Megújul a balatoni bringa-körút, strandfejlesztések zajlanak, korszerűsödnek a kikötők.

 

Kéthelyen is jelentős forrás megszerzése sikerült, ott is meghaladja az egy milliárdot az elnyert pályázatok összege. Persze nekik kisebbek a gondjaik, de azért van még megoldandó feladat. Az egyik ilyen annak a lehetőségnek a megteremtése, hogy az önkormányzat tudjon az elhanyagolt, elhagyott házakból un. „fecskeházakat” létesíteni, ami nagymértékben segítené a fiatalok helyben maradását. Lesz-e mód pályázni a programban?

 

A Modern Falvak Programban azt is szeretnénk érvényesíttetni, hogy az önkormányzatnak legyen lehetősége megvásárolni az említett elhagyott házakat. Felújítani, bérbe adni, és a bentlakó majd eldöntheti, hogy néhány év múlva megveszi –e, vagy kiköltözik és épít magának saját házat, a helyére pedig jöhet a következő fiatal gyermekes család. Az Önkormányzat pedig majd visszaforgatja a bevételt és egy újabb ingatlant tesz rendbe. Javul ezzel a településkép is, hiszen kevesebb elhagyott, elhanyagolt ingatlan lesz a falvakban. Egyébként ez a javaslat már Gadányban is felmerült. Már nagyon olcsón is eladnák a tulajdonosok az ilyen lakatlan házakat, de nem nagyon van rá vevő. Nos, akkor az Önkormányzatnak kell lehetőséget teremteni, hogy megvásárolja és kiadja.

 

Arra is figyelemmel kell lenni, hogy Marcaliban például már nem a munkahely kevés, hanem a munkaerő... a lakhatás megteremtésének igénye a városban és a környező településeken ez fokozott módon jelentkezik. Tudjuk, a Ziehl-Abegg-be például Székesfehérvárról és Nagykanizsáról is ingáznak, talán őket is érdekelhetné.

 

Úgy gondolom, erre a célra egy központi pályázati lehetőséget érdemes lenne kidolgozni, vagy lehetővé kell tenni a településeknek, hogy ilyen célra is költhessenek.

 

Sávolyon a szennyvíztisztítóval kapcsolatosan fogalmazódott meg kérdés, mi lesz a végkimenetele a jelenlegi helyzetnek? Illetve nagyon szeretnék ha mielőbb megépülne a Kis-Balaton körüli kerékpár út, továbbá nagyon várják a pozitív döntést a falugondnoki kisbuszokkal kapcsolatban. Ha már a kerékpár utat szóba hoztam, akkor kérdeznélek a Mesztegnyő – Balatonmáriafürdő kerékpárútról is. Hogy áll a projekt?

 

A Kis-Balaton körüli kerékpár út az erősen foglalkoztatja az aktív turizmusért felelős miniszterelnöki biztost, Révész Máriuszt. Még sosem volt ennyi pénz a kerékpárutakra, mint amennyi jövőre lesz. Ebből viszont alapvetően először a meglévőket kell rendbe tenni és az újakat megtervezni.

 

Az előttünk álló időszak nagyon fontos feladata lesz a Sávoly környéki települések, valamint Mesztegnyő és környéke, a Lengyeltóti körüli falvak: Táska, Hács, Gyugy, Kisberény és Mezőcsokonya körzetének szennyvízcsatorna-hálózatának megépítése. Legalább két okból: egyrészt, mert az esélyegyenlőséget az ott lakóknak is biztosítani kell, nem lehet rosszabb helyzetben mondjuk egy Pamuki lakos egy Kéthelyinél. A másik ok, hogy az említett települések mind a Balaton vízgyűjtő területén vannak, és a törvény előírja a csatornahálózat meglétét a tó védelme érdekében. Ne feledkezzünk meg arról, hogy korábban nagyon komoly áldozatvállalással már megépült sok helyen a szennyvízcsatorna, és nagyságrendekkel csökkent a Balaton szennyezettsége, viszont ez az áldozat hiábavaló volt, amíg nem teljes az ellátottság, ha maradnak még „szennyező” települések.

 

Ha ehhez az szükséges, akkor lépnünk kell, hogy megszűnjenek a jogszabályi akadályok. Meg kell például oldani, hogy a sávolyi tisztítótól néhány kilométerre lévő települések szennyvize eljuthasson a tisztítóba. A jelenleg érvényes szabályok szerint a Balaton kiemelt üdülőkörzetben lévő településre „ kívülről” nem lehet szennyvizet beszállítani, holott az műszakilag a legésszerűbb megoldás.

 

A falugondnoki kisbuszok cseréje, fejlesztése folyamatosan szükségszerű. Amikor modern falvakról és az oktatás feltételeinek javításáról beszélünk akkor elkerülhetetlen, hogy a kistelepüléseken mindenképpen megmaradó alsó tagozat mellett, a felsős diákokat utaztatni kell majd a jobban felszerelt és szaktanárokkal ellátott iskolákba. Akkor mindenképpen iskolabusz rendszert is létre kell majd hoznunk, ne ötletszerű és esetleges legyen a gyerekek szállítása. Megfelelő műszaki állapotú buszokkal, profi sofőrrel, folyamatosan karbantartott járművekkel, kellő biztonsággal kell szállítani a gyerekeinket. Emellett ezek a buszok alkalmasak lesznek majd az iskolai kirándulásra, de a falusi civil szervezeteknek, sportköröknek is lehet a szállító eszköze.

 

A Mesztegnyő – Balatonmáriafürdő kerékpár út kapcsán több probléma is felmerült. A legfeszítőbb az, hogy az 500 milliós költségkeretbe belefér -e minden úgy, ahogy ezt az érintett települések eltervezték, vagy újra kell esetleg részletekben tervezni az egészet? Határidők szorítanak és egyéb kötelmek... most úgy látom, hogy lehet, még egyszer „neki kell futnunk” a dolognak és ezért valamennyit csúszni fog, de a cél jó, és meg is fog valósulni.

 

Milyen évei lesznek Marcali városának? Egy civilszervezet fórumán néhány hónapja említetted, hogy talán sikerül a volt laktanyába egy a Magyar Honvédséghez kapcsolható céget? intézményt? ide hozni. Van ebben valamilyen fejlemény?

 

Azt gondolom, hogy a következő néhány év Marcalinak rég várt, komoly fejlődést hoz. Jelentős forrást nyert a város a TOP -os pályázatokon és egyéb kiírásokon is eredményesen szerepelnek. Ez meg fog látszani az épületeken, közterületeken, eseményeken.

 

Úgy gondolom, hogy Marcalinak túl azon, hogy az épületek megszépülnek, még jobban pezsgő központjának kell lennie a környéknek.

 

Már az előző ciklusban felmerült, hogy a volt külső laktanyával valamit kezdeni kell. Ha valaki figyeli a híreket, akkor hallja, hogy a Magyar Honvédség megerősítése érdekében a magyar hadiipart is fejleszteni fogják. Ebbe a folyamatba Marcali adottságai és hagyományai révén beilleszthető, ráadásul ezáltal százas nagyságrendben jönnek létre új munkahelyek.

 

Van két olyan épület (telek) amit a Kórházzal együtt elvett az Állam Marcalitól. Az egyik a volt szakrendelő, a másik a volt tüdőgondozó. Ismereteim szerint van javaslat mindkettő hasznosítására. A tüdőgondozó helyén a Járási Rendőrkapitányság lenne elhelyezve, és a szakrendelő területén a már egyébként is félig-meddig széthordott épület elbontása után a Kórház parkolási gondjai megoldódnának. Tudsz ebben segíteni, van valamilyen információd a kapitányságról? Tényleg méltatlan körülmények között dolgoznak rendőreink.

 

A 2013-as kórház integrációval nemcsak százmilliós adósságot vitt el az állam, hanem valóban átkerült a két ingatlan is állami tulajdonba. Ezzel viszont nem szűnt meg annak lehetősége, hogy a város hasznosítsa őket, ha értelmes cél merül fel. Belügyminiszter úrral már korábban is tárgyaltunk új városi rendőrkapitányság kialakításáról a volt tüdőgondozó helyén, ezt a témát újra elővesszük. Az iszonyúan rossz állapotú volt rendelőintézet helyén a kórházat kiszolgáló parkolót létesítene a város, ezt a célt is csak támogatni lehet.

 

Az elmúlt évek során talán minden interjúdban szó esik a Kórházról. Van már annak 4 éve amikor a Móizs Marian főigazgató asszony megígérte a sürgősségi osztályt CT -vel ... volt szó szűrőbuszról és sorolhatnám. Sajnos nincs változás, van új infód? Mielőtt erre válaszolnál, még egy kérdésem kapcsolódna a Kórházhoz. Egy interjúdban említetted, ha végképpen nincs más megoldás, akkor talán vissza kéne adni az Önkormányzatnak a Kórházat és átalakítani egy komoly rendelő intézetté. A fonyódi jó példát említetted mintaként. Szóval mik a lehetőségek, mik az alternatívák?

 

Már a választás másnapján beszéltem a főigazgató asszonnyal és másokkal is erről, és javában szervezzük a találkozót az új államtitkárral. A kórház ügye számomra nem kampánytéma, hanem megoldandó feladat, talán a legsúlyosabb. Az integráció kudarcot vallott. Az adósság ugyan eltűnt, de vele együtt jó néhány ellátási forma és ezzel a biztonságérzetünk is. Számos példa van az országban Marcalihoz hasonló méretű településeken hatékonyan működő rendelőintézetekre és kórházakra is. Nem indulatokra hanem higgadt de határozott kiállásra van szükség.

 

Az elején egy nagyon komoly tőkeinjekció kell, az biztos.

 

Amikor a biztonságos és magas szintű működés technikai feltételeit kialakítjuk, akkor a személyi feltételek is megteremthetőek. Ha már nem kell attól "rettegniük" az orvosoknak meg a szakszemélyzetnek, hogy bezár a Kórház, meg leépítések lesznek, akkor maradnak, sőt visszajönnek. Ha lehetőséget kapnak, hogy adott esetben magánpraxist is folytathassanak, akkor ez kiválóan működhet.

 

Nagyon örülök annak, hogy vannak olyan orvosok, akik látnak ebben fantáziát. Fel kell újítani a régi kastélyt és a volt gyerekosztály épületét is. De előbb „fazont” kell adni nekik.

 

Sajnos egy nagyon kusza, rég kezdődött folyamat eredménye. A város szerepe is megkerülhetetlen. De már nem a felelősségben, hanem a lehetőség megteremtésében, például lakások biztosításával a doktoroknak.

 

A fonyódi szakrendelő valamikor a marcali kórház része volt, nagyon sokáig küzdöttek azért, hogy önállóak lehessenek. Ma már a rendelő eltartja saját magát, számos szakrendelés működik, egynapos sebészeti és szemészeti műtétekkel, rövidebb várólistákkal.

 

Bizonyossá vált: a kulcskérdés az önállóság. Ha az állam azt tartja biztonságosnak, hogy önálló, de állami státuszú a kórház, azt talán a város sem bánná. Ha az állam azt mondja, hogy le lehet válni Kaposvárról, de akkor a város kell, hogy a gazdája legyen, akkor visszatér a régi felelősség is de vállalni kell. Bizakodó vagyok!

 

Az új Kormány prioritásnak jelölte meg a gyermekvállalás ösztönzését. Nem volna mód a marcali szülészeti osztály visszaállítására? Mindenben megfelelt a mai kor elvárásainak igazán nagy kár érte.

 

Ma folyamatosan arról beszélünk, hogy szülessen több gyerek és ez prioritás a kormány terveiben, akkor mindenképpen végig kell gondolni. Első lépésként az emeltszintű nőgyógyászati ellátást kell megtartanunk, ami elindult. Van már ebben is előrelépés, de tovább kell szorgalmazni.

 

A Déli Iparterületen végre egy naperőműves cég tulajdont vásárolt (7 ha) közvetlenül a vasút mellett. A Keleti Ipari területen már több cég vásárolt területet és van aki már épített is új telephelyet. Viszont ahogy megtudtam sem a déli, sem a keleti iparterület nem minősül Ipari Parknak. Ismeretem szerint ha sikerülne megszerezni a címet, akkor a betelepülők beruházási adókedvezményben részesülhetnek. Van tervezve újabb kormányzati program az Ipari Parkokra?

 

Nem csak Marcaliban, hanem Nagybajomban és Somogyjádon is van ilyen iparterület fejlesztés folyamatban pályázati forrásból, természetesen megteszem a szükséges lépéseket ha ez lehetséges.

 

Lassan már 5 éve a KLIK irányítja a közoktatást. Az eltelt időben a szervezet önkontrolja finomított a rendszeren, mostanában kevesebbet hallani a gondokról. Szerinted beüzemelődött ez a hatalmas szervezet? Van arról információd, hogy a Mikszáth tornaterme ügyében van előrelépés? És hát ott van még a Gimnázium aminek a felújítása sem halasztható már sokáig.

 

Ésszerűbb, és hatékonyabb lett a rendszer bár azért még mindig van mit finomítani rajta. A Mikszáth tornatermével kapcsolatban nincs információm. A gimnázium esetében tudtommal van egy döntés az energetikai felújításra, de a munkálatok még nem kezdődtek el.

 

Engedelmeddel egy kicsit lobbiznák is kihasználva a Marcali Portál nyilvánosságát. Az egyik a Noszlopy melegítőkonyhájának ügye ahol tudom már beadták a pályázatot, a másik pedig a Marcali Szakképző. Kilettek cserélve a nyílászárók a város forrásaiból, a napokban kezdik a tető és a külső szigetelés állami forrásból történő teljes felújítását. Viszont nem jutott pénz a már kitudja hány éves mosdók felújítására. Tudnál segíteni ezekben az ügyekben?

 

A Noszlopy konyháját maximálisan támogatom, valóban egy ésszerű elképzelés.

 

Egyetértek abban is, hogy megoldást kell találnunk a vizesblokkok rendbetételére. Ha prioritásként kezeljük a szakképzést, és azt szeretnénk, hogy minél többen járjanak a szakiskolákba, akkor ott a feltételeknek is európainak kell lenniük. Ha már neki láttunk az épület felújításának, akkor annak része a vizesblokk rendbetétele is. Az egyik fejlesztés hozza a másikat...

 

Köszönöm a beszélgetést!

Olvassa a Marcali Portált Facebookon is!

Keresés a tartalomban...

Elérhetőségek

Levélcím: Marcali Portál

8700 Marcali Orgona u. 1-3 "A" lh. fsz. 2
NMHH nyilvántartási szám: 1253-3889
Alapítás éve: 2000.
E-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
Reklámmal kapcsolatban: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

Cookie-k használata a weboldalon

Küldjön nekünk Ön is híreket!
Történt olyan esemény vagy hír a térségében ami nincs fent a Marcali Portálon, esetleg hallott, látott, fényképezett, valami érdekeset és Ön szerint fent lenne a helye hírportálon?
Küldje el a Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. címre!


Megjelenés: Szerkesztőségünk fenntartja a jogot, hogy a részére elküldött híreket - a tartalom csorbítása nélkül - a megjelentethetőség érdekében módosítsa, szerkessze. A megjelenésre vonatkozóan garanciát nem vállalunk - azaz nem mindegyik, részünkre elküldött hír jelenik meg szükségszerűen a marcaliportal.hu-n.

A marcaliportal.hu sütiket használ. A sütik elfogadásával kényelmesebbé teheti a böngészést. A honlap további használatával hozzájárulását adja a sütik használatához.