Jó, ha tudjuk, hogy a fűtőberendezés és a kémény egy rendszert képez. A jól megválasztott kémény optimális kiegészítője a fűtőberendezésnek ahhoz, hogy az környezet kímélően, energiatakarékosan, és ami a legfontosabb biztonságosan működjön. Ne feledjük, ahhoz, hogy télen kellemes meleg legyen a lakásunkban biztosítanunk kell az égéshez szükséges feltételeket. A megfelelő tüzelőanyag mellet folyamatosan szükség van az égéshez szükséges levegő utánpótlás biztosítására, valamint a keletkezett mérgező füstgázok elvezetésére.

A fűtési szezon megkezdésekor a fűtés valamennyi elemét vizsgáljuk meg.

Mielőtt befűtünk vizsgáljuk meg a fűtőberendezésünket, hogy az utolsó használat óta nem érte- e olyan károsodás (repedés, korrózió, samott kiégése), amely gyújtási veszélyt jelenthet a környezetére, vagy a mérgező gázok kiáramlása miatt veszélyt jelenthet ránk. Minden fűtési szezon előtt vizsgáljuk meg, hogy a kéményünkön elvégezték-e a kötelező időszakos felülvizsgálatot, tisztítást. Ha nem akkor keressük meg a területileg illetékes kéményseprő szolgáltatót. A vizsgálat során ne feledkezzünk meg a fűtőberendezés és a kémény közötti kapcsolatot jelentő füstcsőről sem, nézzük meg annak rögzítését, és tömörségét, mert ezzel is életveszélyes állapotot kerülhetünk el.

Végül, de nem utolsó sorban ellenőrizzük, hogy a nyíltlángú fűtőberendezésünk működéséhez szükséges folyamatos égési levegő utánpótlás biztosított-e. Ez utóbbi apró figyelmesség Magyarországon évente 20-30 ember életét mentheti meg a „csendes gyilkosnak" is nevezett szénmonoxid mérgezéstől.

A szénmonoxid mérgezésben elhunytak száma évről évre növekszik az egyre „jobb", légmentes zárást biztosító nyílászárók és a körültekintés nélkül beépített konyhai és fürdőszobai szag- és páraelszívók, valamint kandallók beépítése miatt. Ha a lakótérben lévő gázkazánunk nem zárt égésterű úgynevezett „turbó" kazán, hanem az égéshez szükséges levegőt a lakótérből szívja, soha ne használjunk a működése alatt kültérbe vezetett elszívó ventillátort, kandallót, mert ezek képesek a kazán működése során keletkező égéstermékeket köztük a színtelen, szagtalan, de nagyon kis koncentrációban is mérgező szénmonoxid kéményből a lakótérbe történő visszaszívására.

A gázárak emelkedése, a kandallók tűzének kellemes látványa, a nosztalgia miatt egyre több lakásban jelenik meg a gázfűtés mellett a szilárd tüzelésű fűtőberendezés. A gázfűtés jegyében eltelt évtizedek miatt sokaknál feledésbe merültek, vagy a fiatal generációnál kimaradtak azok a fontos tapasztalatok, amelyek elengedhetetlenek a szilárdtüzelésű kályhák biztonságos használatához. Feledésbe merültek a tüzelőanyagok tárolásával, biztonsági távolságával kapcsolatos ismeretek, a tűzgyújtás és a tűz újra élesztésével kapcsolatos biztonsági szabályok. Fontos, hogy a hamut nem éghető anyagú edénybe gyűjtsük, azt ne ürítsük éghető anyagok környezetébe, szemetes kukába, stb. Nagyon szép látvány a kandalló előtt a puha szőnyeg, vagy állatbőr, de ezt egy kipattanó szikra könnyen lángra gyújthatja.

Reneszánszát éli a gázkazán mellett a cserépkályha, kandalló, szilárdtüzelésű kazán központi fűtési rendszerbe integrálása, mely nem kellően átgondolt kialakítása és kellő szakértelem hiányában a fűtési szezon kezdetén évről évre emberéleteket követel.

Ezeknél a vegyes rendszereknél minden begyújtásnál ellenőrizzük az elzáró szerelvények megfelelő állását.

Nagyon fontos, hogy mindig a kályhának megfelelő és jó minőségű fűtőanyagot használjunk. A nem megfelelő, pl. vizes tűzifa használata eleinte koromlerakódáshoz, majd kéménytűzhöz vezet.

Arégebbi építésű épületeknél jellemző, hogy a kéménybe épített fagerenda beizzik, majd begyullad. A padláson járva érdemes meggyőződni a gerendák elhelyezkedéséről, nincsenek-e beépítve a kémény szerkezetbe. Amennyiben a födém miatt ezt nem lehet vizsgálni, a kéményseprő szolgáltatónál kezdeményezni kell a kémény belső kamerás vizsgálatát.

A kémények alsó illetve felső részén a tisztítás miatt nyílásokat létesítenek, melyeket egy nem éghető anyagú ajtóval lezárnak. Ha ezek az ajtók hiányoznak, repedtek, sérültek a forró égésgázok és az égési szikrák a kéményből kijutnak és kijutva tüzet okozhatnak.

Külön gondot kell fordítani az olaj-, benzinkályhák; a palackos propán-bután gázzal üzemelő fűtőberendezések biztonsági szabályainak betartására.

Tanácsok röviden:

- Évente egyszer a fűtési rendszert szakemberrel felül kell vizsgáltatni és ki kell tisztíttatni!

- Ismerni kell saját fűtési rendszereink tökéletes működését!

- A kályhák körül ne tároljunk tüzelőanyagot!

- Ne szárítsunk a fűtőkészülékek tetején!

- Lazán hordott ruhaneműben ne tartózkodjunk a fűtőtest, tűzhely közelében!

- A szobai, konyhai függönyök is legyenek távol a tüzelőhelyektől! Még a szél sem fújhatja a kályha, és a tűzhely fölé azt!

- A megfelelő biztonsági szinttel rendelkező automata kazánokon kívül a fűtőberendezést nem szabad ellenőrzés nélkül hagyni!

- Vastag hőszigetelő kesztyűvel dolgozzunk, amikor forró tárgyakat kell megfognunk!

A kéménnyel kapcsolatos tűzkeletkezési okok:

- Kéménybe rakódott korom

- Kéménybe épített éghető gerenda

- Koromzsák/tisztítóajtó hiánya, nyitott-, repedt állapota

- Repedt kéménytest

- Füstcső helytelen bekötése

- Szakszerűtlen kürtőtoldás