Az államhoz kerülnek az iskolák és a kórházak az új önkormányzati törvény értelmében

Budapest, 2012. január 1., vasárnap (MTI) - Január 1-jével, a mai nappal állami fenntartásba, illetve tulajdonba kerülnek egyebek mellett a megyei oktatási és egészségügyi intézmények, köztük a kórházak és a szakrendelők.

Az új önkormányzati törvény (Ötv) alapvetően átrendezi az állam és az önkormányzatok közötti feladat- és hatáskörmegosztást, s rendelkezik arról is, hogy a települések a saját bevételeik növelésére helyi adót vethetnek ki.

A több mint két évtized után átalakuló önkormányzati rendszer egyik legnagyobb újdonsága az lesz, hogy a megyei közoktatási intézmények és a kórházak is állami fenntartásba kerülnek.

A kormány a módosítástól azt várja, hogy az új struktúra költségtakarékos és feladatközpontú lesz, továbbá szigorúbb kereteket szab az önkormányzati autonómiának. A kétharmados jogszabály a településeket együttműködésre, térségi társulások alakítására ösztönzi.

Az önkormányzatok a jövőben is vállalhatnak önként feladatokat, ám ezek ellátása nem veszélyeztetheti a kötelezően előírt feladatokat. További korlát, hogy a fakultatív feladatok finanszírozása a saját bevételek, illetve az e célra biztosított források terhére lehetséges.

A törvény rögzíti az önkormányzatok ellátandó feladatait, ezek között szerepel a közbiztonság fenntartása, az ivóvízellátás, a szennyvízkezelés, a hulladékgazdálkodás, a távhőszolgáltatás és a hajléktalanellátás.

A fővárosban nem változik meg az eddigi kétszintű önkormányzati rendszer, de több feladat- és hatáskör elkerül a jelenlegi "szintről", így például a hajléktalanellátás felelőssége a jövőben a főváros helyett a kerületeké lesz.

A megyék szerepe alapvetően megváltozik; a jelenlegi intézményfenntartó szerepük teljesen megszűnik, az iskolákat, egészségügyi és szociális intézményeket, valamint az ott dolgozó munkatársakat az állam veszi át. A megyék a jövőben területfejlesztési és a területrendezési feladatokat látnak el.

Az új jogszabály megváltoztatta az összeférhetetlenségi szabályokat is, így például polgármester nem lehet országgyűlési képviselő a 2014-es választások után. A közélet tisztasága érdekében a törvény szabályozza a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget, amely a házastársra, az élettársra és a gyerekekre is vonatkozik. A szabályok a bizottságok külsős - nem képviselő - tagjaira is vonatkoznak majd.

A törvény "megerősíti" a polgármestereket a képviselő-testülettel szemben, így például a polgármester - meghatározott esetekre - vétójogot kap, és tisztségének megszűnéséről csak bíróság dönthet.

Megszűnt a folyamatban lévő Ab-eljárások nagy része, átalakult a testület szerepköre

Budapest, 2012. január 1., vasárnap (MTI) - A mai nappal megszűnt az Alkotmánybíróság (Ab) összes olyan, folyamatban lévő eljárása, amelyben a jogszabály utólagos vizsgálatát nem a kormány, a parlamenti képviselők negyede vagy az ombudsman kezdeményezte. Ezzel együtt alapvetően átalakult az Ab szerepköre: a jövőben bírói döntések alkotmányosságáról is határozhat, megsemmisítve azokat. A testület így legalább annyira a törvénykezés, mint a parlamenti döntéshozatal kontrollja lesz.

Az új alaptörvény és a rendelkezéseit részletező alkotmánybírósági törvény mai hatályba lépésével megváltozott az Ab jogköre. Az elfogadott jogszabályok utólagos felülvizsgálatát csak a kabinet, az országgyűlési képviselők negyede és az alapvető jogok biztosa kérheti ezután. Ez nehézség az ellenzéknek, a jelenlegi parlamenti erőviszonyok miatt ugyanis csak közösen indítványozhatják majd az Ab eljárását.

Emellett véget ért az a gyakorlat (az úgynevezett actio popularis), hogy bárki jogi érdek nélkül az Alkotmánybírósághoz fordulhat, és egyúttal megszűnt az utólagos normakontrollra irányuló, folyamatban lévő Ab-eljárások nagy része is: az összes olyan, amelyben a kifogásolt jogszabály vizsgálatát nem az erre az új szabályok szerint is jogosultak kezdeményezték.

Az így megszűnő eljárások indítványozói bizonyos esetekben alkotmányjogi panaszt nyújthatnak be március 31-ig, föltéve, hogy a megjelölt kérdés az új alaptörvény rendelkezéseivel összefüggésben is vizsgálható. Alkotmányjogi panasz akkor terjeszthető be, ha egy egyedi ügyben érintett személy vagy szervezet alkotmányos joga sérült a bírósági eljárásban az alaptörvénybe ütköző jogszabály alkalmazása miatt, és jogorvoslati lehetőségeit már kimerítette, vagy jogorvoslati lehetőség nem biztosított.

Az említett és a mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítása miatt indult eljárások kivételével a már megkezdett ügyeket folytathatja az Ab, ha azok új alkotmánnyal kapcsolatban is megvizsgálhatók.

A legnagyobb változás a testület eddigi jogköréhez képest, hogy alkotmányjogi panasz alapján az egyedi ügyben alkalmazott jogszabályok mellett a bírói döntések alaptörvénnyel való összhangját is megítélheti, és azokat is megsemmisítheti. Alkotmányjogi panaszt a sérelmezett döntés közlésétől számított 60 napon belül lehet benyújtani, és arról az Alkotmánybíróságnak ésszerű időn belül határoznia kell.

Szintén az Ab hatáskörébe tartozik mától, hogy bírói kezdeményezésre megvizsgálja az egyedi ügyben alkalmazandó jogszabály alkotmányosságát - s ha szükséges, megsemmisítse azt -, és továbbra is mérlegelheti a jogszabályok nemzetközi szerződésbe ütközését.

Előzetes, vagyis a kihirdetés előtti normakontrollt ezután nemcsak a köztársasági elnök, hanem - a törvény kezdeményezője, a kormány vagy a házelnök zárószavazás előtti indítványára - az Országgyűlés is kérhet. Az Ab az indítványról legkésőbb 30 napon belül határoz. Ebben az esetben a házelnök a törvényt csak akkor küldheti meg a köztársasági elnöknek aláírására, ha az Alkotmánybíróság nem állapított meg alaptörvény-ellenességet. Ha viszont alkotmányba ütközőnek mondta ki a jogszabályt, a parlament újratárgyalja; az ismételt indítványról az Ab tíz napon belül dönt.

Az Ab – hatáskörének 2010. őszi korlátozása miatt - a központi költségvetésről és végrehajtásáról, a központi adónemekről, az illetékekről és járulékokról, a vámokról, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló törvények alkotmányosságát továbbra is kizárólag az alapjogokkal (az élethez és az emberi méltósághoz való joggal, a személyes adatok védelméhez való joggal, a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságával, valamint az állampolgársághoz kapcsolódó jogokkal) összefüggésben vizsgálhatja, és ezek sérelme miatt semmisítheti meg. Ez mindaddig így marad, amíg az államadósság meghaladja a GDP felét.

Változik a befektetési alapok működésének szabályozása

Budapest, 2011. január 1., vasárnap (MTI) - Az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra (ÁÉKBV) vonatkozó európai uniós szabályok Magyarországon is hatályba lépnek január 1-jén. Az erről szóló törvény egyúttal újraszabályozza a befektetési alapkezelőket és a kollektív befektetési formákat.

A törvényt december 23-án fogadta el az Országgyűlés. A működő befektetési alapkezelőknek 2012. április 30-ig kell megfelelniük az új szabályoknak.

Az ÁÉKBV alapkezelő kétféle lehet: olyan, amely más uniós, illetve EGT-államban bejegyzett és Magyarországon fióktelepet működtet, illetve amelyet Magyarországon jegyeztek be. Ez utóbbi viszont jogosult fióktelepet működtetni az Európai Gazdasági Térség (EGT) államaiban.

Az ÁÉKBV alapkezelőkre speciális szabályok vonatkoznak, s az ÁÉKBV által forgalomba hozott értékpapírok más európai uniós tagállamban is forgalomba hozhatók.

A törvény megkülönböztet gyűjtő- és cél-ÁÉKBV-t. A gyűjtő-ÁÉKBV olyan alap, amely tőkéjének legalább 85 százalékát másik ÁÉKBV értékpapírjaiba fekteti. Ez a másik alap a cél-ÁÉKBV. Az ebbe való befektetéshez előzetes felügyeleti engedély szükséges.

A jogszabály a kollektív befektetési formába sorolja a befektetési alapot, az ÁÉKBV-t és minden olyan kollektív befektetési vállalkozást, amely több befektetőtől gyűjt tőkét abból a célból, hogy meghatározott befektetési politikának megfelelően befektesse a befektetők javára.

A befektetési alap fogalma magában foglalja valamennyi hazai ÁÉKBV és ÁÉKBV-nek nem minősülő, befektetési jegyek nyilvános

vagy zártkörű forgalomba hozatalával létrehozott és működtetett, jogi személyiséggel rendelkező vagyontömeget, amelyet a befektetési alapkezelő a befektetők érdekében kezel.

A befektetési alapot a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete veszi nyilvántartásba. Az alap törvényes képviselője a befektetési alapkezelő, aki a befektetési alap nevében eljár. A befektetőknek a befektetési alappal szemben fennálló követelését és egyéb jogait a befektetési alap által forgalomba hozott befektetési jegy testesíti meg.

A befektetési alap lehet zártkörű és nyilvános. A befektetési jegyek visszaválthatósága szempontjából az alap nyíltvégű vagy zártvégű, futamideje pedig határozott vagy határozatlan lehet. Az alapkezelő fektethet értékpapírba vagy ingatlanba, illetve az uniós harmonizáció szerint működhet ÁÉKBV-ként, vagy harmonizáció nélkül, nemzeti szabályok szerint.

A nyilvános alap induló saját tőkéje értékpapíralap esetén 200 millió, ingatlanalapnál egymilliárd forint. A zártvégű alapok legkisebb indulótőkéje az előbbiek fele. Az alapkezeléshez felügyeleti engedély kell, s ezt akkor kapja meg, ha rendelkezik legalább 125 ezer euró (jelenlegi árfolyamon mintegy 39 millió forint) induló tőkével. Ha a kezelt portfólió meghaladja a 250 millió eurót, akkor szavatoló tőkéjét ki kell egészítenie.

A befektetési alapon belül részalapok is létrehozhatók, és egy részalapon belül több befektetésijegy-sorozat is forgalomba hozható. Az alap kezelését - a felügyelet előzetes engedélyével - másik alapkezelőnek át lehet adni.

Új a szabályozásban, hogy nyíltvégű értékpapír befektetési alap esetében, ha a befektetési alap eszközeinek 5 százalékát meghaladó része illikviddé vált (azaz nem váltható éven belül készpénzzé), a befektetési alapkezelő - a folyamatos forgalmazás fenntartása érdekében - dönthet ezeknek az eszközöknek a befektetési alap portfólióján belül történő elkülönítéséről.

Emelkednek az útdíjak, megszűnik a személyautók négynapos matricája

Budapest, 2012. január 1., vasárnap (MTI) - Vasárnaptól emelkednek az autópályák úthasználati díjai, és megszűnik a (D1-díjkategóriájú) személyautókra érvényes négynapos e-matrica. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) tájékoztatása szerint ugyanakkor a pótdíjfizetés határideje 30 napra nő.

A D1 kategóriában az úthasználati jogosultság havi 4.780, az évi 42.980 forint lesz. A hetijegy a nevével ellentétben valójában 10 napos lesz, ára pedig 2.975 forint.

A minisztérium díjrendelete alapján az útdíjak négy díjkategóriában átlagosan 7,5 százalékkal emelkednek. A motorkerékpár után fizetendő heti úthasználati jogosultság 1.470 forintért szerezhető be.

Januártól a díjköteles utak jogosulatlan használata esetén fizetendő pótdíjak mértéke és a fizetési határidő is módosul. Ez utóbbi az eddigi 15 napról 30 napra emelkedik. A személyautóknál a pótdíj 30 napon belül fizetve 14.875, míg azon túl 59.500 forint.

A 2011-ben vásárolt éves e-matricák érvényességi ideje 2012. január 31-ig tart.

Az előírások szerint a díjköteles autópálya-szakaszokat csak érvényes e-matricával lehet igénybe venni, tehát azt már a pályára való felhajtás előtt meg kell venni. Az úthasználati jogosultságot 2012-ben is az Állami Autópálya Kezelő Zrt. ügyfélszolgálati irodáin, a cég viszonteladó partnerein keresztül, az interneten vagy mobiltelefon segítségével lehet beszerezni.

Az e-matricát személyesen vásárlók az aláírásukkal, az SMS-ben vásárlók pedig a válaszüzenetükkel igazolják az adatok (rendszám, díjkategória, érvényesség kezdete) hitelességét. A vásárlás során keletkező bizonylatokat érdemes megőrizni, mert az ügyfélszolgálati eljárásoknál az eredeti bizonylat, illetve ellenőrző szelvények bemutatása nélkülözhetetlen.

Szankcionálják a bérkompenzáció elmulasztását

Budapest, 2011. január 1., vasárnap (MTI) - Szankcionálja a törvény a bérkompenzáció elmulasztását januártól: azoknak a munkaadóknak, akik nem emelik a 300 ezer forint alatti munkabéreket annyira, hogy azok nettó összege ne változzon, a munkaügyi ellenőrzések során bírságra nem kell számítaniuk, viszont két évig nem indulhatnak közbeszerzésen, és kizárják magukat az állami támogatásokból is. Az erről szóló, nyáron született törvény január 1-jén lép hatályba.

A munkaügyi hatóság - amennyiben jogsértést tár fel - határozatot hoz, de bírságot nem alkalmazhat. A jogsértés megállapítása alól mentesül a munkaadó, amennyiben igazolja, hogy a munkavállalóinak kétharmadánál végrehajtotta a kompenzációt.

A munkaadó a jogsértést megállapító jogerős határozattól számított két évig közbeszerzési eljáráson ajánlattevőként nem indulhat, és a központi költségvetésből, valamint elkülönített állami pénzalapokból származó támogatásban nem részesülhet.

Lényegében minden zárt légterű helyen tilos lesz a dohányzás

Budapest, 2012. január 1., vasárnap (MTI) - Mától lényegében minden zárt légterű helyen tilos a dohányzás, így nem lehet rágyújtani a munkahelyeken és az éttermekben sem; csak a szabad levegőn, illetve a bejárat előtt szabad dohányozni. Ezzel együtt pénteken enyhítettek a jogszabályon, így a játékkaszinókban rá lehet majd gyújtani anélkül, hogy dohányzóhelyet jelölnének ki.

A nemdohányzók védelméről szóló törvény szigorításának értelmében 2012. január 1-jétől tilos a dohányzás közforgalmú intézményekben - így a szórakozó- és vendéglátóhelyeken, a munkahelyeken, a közösségi közlekedési eszközökön és a megállókban, az aluljárókban, a játszótereken, valamint a megállóhelyek és a játszóterek ötméteres környezetében. A helyi önkormányzatok további közterületeken is megtilthatják a dohányzást.

A jövőben nem jelölhető ki dohányzóhely a közforgalmú intézmények és a munkahelyek zárt légterű helyiségeiben, valamint a vonatokon sem, így megszűnnek a vasúti dohányzókocsik.

Dohányzóhelyet csak szabad levegőn, a bejárattól öt méterre lehet kijelölni, kivéve azokat a vendéglátóhelyeket, ahol erre kizárólag közvetlenül a bejárat előtt van lehetőség. Továbbra is rá lehet gyújtani a szabadtéri szórakozóhelyeken és a kerthelyiségekben. Közoktatási, gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézményekben, továbbá egészségügyi szolgáltatónál viszont szabadtéren sem jelölhető ki dohányzóhely.

Zárt térben ezután csak dohánytermék-bemutatókon és a szállodák szivarszobáiban lehet dohányozni, a szivarszobákban étel és ital nem szolgálható fel. Ezen kívül zárt légterű dohányzóhelyiség csak büntetés-végrehajtási intézményekben és pszichiátriai intézetekben alakítható ki a fogvatartottak, illetve a betegek számára, biztosítva, hogy dohányfüst a többi helyiségbe ne juthasson be.

A dohányzási tilalom betartását az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) ellenőrzi, annak megsértése esetén egészségvédelmi bírságot szab ki. A bírságolás három hónap türelmi idő után 2012 áprilisában kezdődik. Ekkortól a népegészségügyi szakigazgatási szervek magánszemélyek esetében 50 ezer forintig, intézmények esetében 2,5 millió forintig terjedő bírságot is kiszabhatnak szabályszegés esetén.

Annak érdekében, hogy a januári jogszabályváltozásokra felhívják a figyelmet, a korlátozás által érintett helyeken figyelmeztető táblákat helyeznek el. Ezeken a tiltás mellett feltüntetik annak a honlapnak a címét, illetve azt a telefonszámot is, amelyen a szakemberek a dohányzásról való leszokásban nyújtanak segítséget. A telefonszámon azt is jelezni lehet, ha valaki szabályszegést tapasztal.

Az idén más jogszabályváltozások is érintik a dohányzókat: februárban és júliusban emelkedik a dohánytermékek jövedéki adója, szeptembertől pedig a dohánytermékek dobozán megjelennek a képes egészségvédelmi figyelmeztetések.

Nem lehet kikapcsolni egyes közintézményeket az energiaellátásból

Budapest, 2011. január 1., vasárnap (MTI) - Nem lehet kikapcsolni az energiaszolgáltatásból egyes közfeladatokat ellátó állami és önkormányzati intézményeket a fűtési szezon ideje alatt a január elsején hatályba lépő törvénymódosítás szerint.

A villamos energiáról szóló törvény módosítása lehetővé teszi, hogy a kormány rendeletben határozza meg azoknak az állami vagy önkormányzati feladatot ellátó szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi, egészségügyi és közoktatási intézményeknek a körét, amelyek kezdeményezhetik, hogy fizetési késedelem estén se lehessen kikapcsolni őket az áram-, a gáz- illetve a távhőszolgáltatásból.

A moratórium legfeljebb az adott év október 15. és az azt követő év április 15. közötti időszakra terjedhet ki. A közintézmény fenntartója a moratórium ideje alatt keletkezett tartozásokért egyszerű kezesként felel.

A törvénymódosítás szerint a moratórium nem érinti a szolgáltatónak azt a jogát, hogy követelését bírósági vagy egyéb törvényes úton érvényesítse.

Ismételten akkor kezdeményezhet moratóriumot a kormányrendeletben meghatározott közintézmény, ha korábbi fizetési kötelezettségének már eleget tett.

Kockázatkezelési rendszer az agrárágazatban

Budapest, 2011. január 1., vasárnap (MTI) - A mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezelésére 2012. január 1-jén hatályba lépő törvény az eddigieknél átláthatóbb, önfenntartó és öngondoskodásra ösztönző rendszert épít ki.

A törvény lehetőséget ad a mezőgazdasági termelők kockázatközösségének létrehozására, amely egységes kárfelelősségi rendszert határoz meg a gazdák számára. A kockázatközösség tagjai kárenyhítési hozzájárulást kötelesek fizetni, ugyanakkor jogosultak kárenyhítő juttatásra. A tagok befizetései mellett a kockázatközösség a központi költségvetésből kaphat támogatást, valamint egyedi kormánydöntés alapján szintén a központi költségvetésből egészülnek ki a kockázatközösség pénzeszközei. A központi költségvetési forrás nagyságát a tárgyév július 15-ig a miniszter részére átadott adatok alapján kell megállapítani. A kockázatközösség tagja legfeljebb 80 százalékos kárenyhítésre jogosult.

A rendszer két pillére: a kibővített kárenyhítési rendszer és a díjtámogatással segített biztosítási konstrukció. Ez utóbbi azoknak a termelőknek áll a rendelkezésére, akik a központi kárenyhítési alapnál nagyobb mértékben kívánják kezelni az időjárási illetve más természeti jellegű kockázataikat. A törvény szerint a mezőgazdasági termelő a biztosítás díjához állami támogatást vehet igénybe.

A törvény kimondja, hogy a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti események okozta károk kockázatait meg kell osztani a termelők, a szerződött felvásárolók, a biztosítók, a termőföldet bérbe, illetve haszonbérletbe adó és az állam között.

Hatályba lépett Magyarország új alaptörvénye.

Az új alkotmány Nemzeti hitvallás elnevezéssel tartalmaz preambulumot, amely a Himnusz "Isten, áldd meg a magyart!" sorával kezdődik. "Büszkék vagyunk az országunk megmaradásáért, szabadságáért és függetlenségéért küzdő őseinkre. Büszkék vagyunk a magyar emberek nagyszerű szellemi alkotásaira. Büszkék vagyunk arra, hogy népünk évszázadokon át harcokban védte Európát, s tehetségével, szorgalmával gyarapította közös értékeit" - olvasható a hitvallásban, amelyben az áll: "nem ismerjük el az 1949. évi kommunista alkotmányt, mert egy zsarnoki uralom alapja volt, ezért kinyilvánítjuk érvénytelenségét".

Míg az eddig hatályos alkotmány azzal kezdődik, hogy Magyarország: köztársaság, majd Magyar Köztársaságnak nevezi az országot, addig az új alaptörvényben az olvasható, hogy "hazánk neve Magyarország".

Az új alaptörvényben önálló fejezet tartalmazza az alapvető jogokat és kötelességeket. Újdonság, hogy az alaptörvény a magzat életét a fogantatástól kezdve védi, és tiltja az emberi egyedmásolást. Rögzíti azt is: házasság csak férfi és nő között jöhet létre. Alaptörvényi rangra emelkedett a - csak szándékos, erőszakos bűncselekmény miatt kiszabható - tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés, és mostantól mindenkinek joga van - törvényben meghatározottak szerint - a személye, illetve a tulajdona elleni vagy ezeket közvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárításához.

A dokumentum kimondja azt is, hogy a testi és lelki egészség jogának érvényesülését az ország genetikailag módosított élőlényektől mentes mezőgazdasággal, az egészséges élelmiszerekhez és az ivóvízhez való hozzáférés biztosításával, a munkavédelem és az egészségügyi ellátás megszervezésével, a sportolás, a rendszeres testedzés támogatásával és a környezetvédelem biztosításával segíti elő.

A szülőket változatlanul megilleti az a jog, hogy a gyermeküknek adott nevelést megválasszák, és továbbra is kötelességük taníttatásuk. Újdonság viszont, hogy az alkotmány kimondja: a nagykorú gyermekek kötelesek gondoskodni rászoruló szüleikről.

Míg a hatályos alkotmány a határon túli magyarok iránti felelősségérzésről szól, az új alaptörvény azt tartalmazza: Magyarország felelősséget visel sorsukért, elősegíti közösségeik fennmaradását, fejlődését, támogatja magyarságuk megőrzésére irányuló törekvéseiket, jogaik érvényesítését, közösségi önkormányzataik létrehozását és a szülőföldön való boldogulásukat.

Az új alaptörvény értelmében az államfőnek továbbra is joga feloszlatni az Országgyűlést akkor, ha a kormány megbízatásának megszűnése esetén a köztársasági elnök által miniszterelnöknek javasolt személyt a Ház az első személyi javaslat megtételének napjától számított 40 napon belül nem választja meg. Új elem viszont, hogy az államfő akkor is élhet a feloszlatás lehetőségével, ha a parlament az adott évre vonatkozó központi büdzsét március 31-ig nem fogadja el. Rögzítik az alkotmányban, hogy a képviselő nem interpellálhatja, csak kérdezheti a legfőbb ügyészt.

A jövőben a köztársaságielnök-választás legfeljebb kétfordulós: az első fordulóban továbbra is a parlamenti képviselők kétharmadának szavazata szükséges, a második körben pedig már csak a korábban a két legtöbb szavazatot kapó jelöltre lehet szavazni.

A mostani gyakorlat négyéves ciklusa helyett ötévente választják majd a helyi önkormányzati képviselőket és polgármestereket.

Az új alkotmány kimondja: amíg az államadósság meghaladja a teljes hazai össztermék felét, az Országgyűlés csak olyan költségvetést fogadhat el, amely az államadósság teljes hazai össztermékhez viszonyított arányának csökkentését tartalmazza. Hasonlóképpen a központi büdzsé végrehajtása során nem vehető fel olyan kölcsön, amely az államadósság növekedését eredményezné. Ezektől a szabályoktól "csak különleges jogrend idején, az azt kiváltó körülmények okozta következmények enyhítéséhez szükséges mértékben vagy a nemzetgazdaság tartós és jelentős visszaesése esetén, a nemzetgazdasági egyensúly helyreállításához szükséges mértékben lehet eltérni".

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnökét továbbra is hat évre nevezi ki a köztársasági elnök, és az államfő joga az MNB alelnökeinek kinevezése is. Az új alaptörvényben - szemben az eddig hatályossal - szerepel a Költségvetési Tanács, amelynek tagjai az államfő által hat évre kinevezett elnök, valamint az MNB, illetve a számvevőszék elnöke. A büdzsé elfogadásához szükség lesz a tanács előzetes jóváhagyására.

Az alaptörvény azt is rögzíti, hogy az ország hivatalos pénzneme a forint.

Az új alkotmány számos változást hoz az igazságszolgáltatás és a jogvédelem területén is. A legfőbb bírósági szerv a Legfelsőbb Bíróság (LB) helyett a Kúria, amelynek első emberét kilenc évre választja a köztársasági elnök javaslatára a parlament kétharmada, míg az LB-elnök mandátuma eddig hat évre szólt. Alkotmányban rögzített szabályként jelenik meg, hogy a bírák - akik a korábbi szabályok szerint 70 éves korukig dolgozhatnak - 30 éves koruktól az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig állhatnak szolgálati jogviszonyban. A nyugdíjkorhatár-betöltéssel megszűnő jogviszony vonatkozik az ügyészekre is, akik eddig ugyancsak 70 éves korukig végezhették munkájukat. Beemelik az alaptörvénybe azt a 2010-ben hozott rendelkezést, amely szerint a legfőbb ügyészt kilenc évre választja a parlament az ügyészek közül.

Az eddigi néggyel szemben csak ezentúl egy ombudsman lesz, az alapvető jogok biztosa. Az új alaptörvény szerint a ombudsman helyettesei - akiket, csakúgy, mint az alapvető jogok biztosát, szintén a parlament választ - a jövő nemzedékek érdekeinek, valamint a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét látják el. A személyes adatok védelméhez és a közérdekű adatok megismeréséhez való jog érvényesülését független hatóság ellenőrzi.

Módosulnak a csőd- és felszámolási szabályok

Budapest, 2011. december 31., szombat (MTI) - A vagyontalan és alkalmazottak nélküli cégek csődeljárás nélkül, kényszertörléssel legyenek kivezethetők a piacról, a reorganizációt célzó csődeljárás kerüljön előtérbe a felszámolással szemben - egyebek mellett ezeket tartalmazzák a csőd- és felszámolási eljárásokról szóló törvény január 1-től hatályos módosításai.

Tipikusan menekülnek az adós cégek a hitelezőik elől úgy, hogy másik cégbírósághoz tartozó területre teszik át a székhelyüket. A csődtörvény kiegészítése szerint a székhelyváltozást követő 180 napon belül is csak az eredeti székhely szerinti bíróságon kezdeményezhető csőd-, illetve felszámolási eljárás az ilyen cég ellen.

Szintén új szabály az, hogy az Országos Bírói Hivatal elektronikus nyilvántartást vezet a jogerősen el nem bírált csőd-, illetve felszámolási kérelmekről. Ezekről a bíróságok - szintén elektronikusan - szolgáltatnak adatokat.

A reorganizációt helyezi előtérbe az a szabály, amely a csőd- illetve felszámolási eljárás ütközését oldja fel. Amennyiben felszámolás indult egy cég ellen, de a fizetésképtelenségét a bíróság nem állapította még meg, akkor a közben érkezett csődeljárási kérelem "megakasztja" a felszámolást. Ha a bíróság elrendeli a csődeljárást, akkor a felszámolás megszűnik. Ha viszont a csődeljárást elutasítja a bíróság, akkor a felszámolás folytatóik.

A hitelezőket védi az új szabály, amely a vitatott követelések utáni tartalékolást írja elő. Ezek után akkora tartalékot kell képezni, mint ha a követelés nem lenne vitatott.

A vagyonfelügyelő díja csökken a módosított törvényben. Például ha a mérleg szerinti eszközök értéke nem éri el a 100 millió forintot, akkor az eddigi 2 százalék, de legalább 500 ezer forint helyett 2 százalék, de legalább 250 ezer forint a díj. Egyezség esetén továbbra is többlet díj illeti meg a vagyonfelügyelőt, de az nem az alapdíj 25 százaléka, és legalább 500 ezer forint, hanem csak 15 százaléka, legalább 300 ezer forint.

Az egyezségi tárgyaláson való részvételre ösztönzi a hitelezőket az új előírás, amely kimondja: amennyiben sem a hitelező, sem annak képviselője nem jelenik meg, akkor őt a nemmel szavazók közé kell számítani.

A módosítás tiltja, hogy a felszámoló a saját cége, illetve a felszámolás alatt álló cég tulajdonosi, vezetői körébe tartozó személyek közeli hozzátartozóját vonja be a munkájába.

Szintén új előírás: a felszámoló a feladatainak teljesítése érdekében az adós helyiségeibe beléphet, bármely vagyontárgyát átvizsgálhatja. Az adós a lezárt helyiségét, vagyontárgyát (bútorát, egyéb ingóságát) a felszámoló felhívására köteles haladéktalanul felnyitni, a vagyontárgy meglétéről és hollétéről tájékoztatást adni.

A lízingelt eszközökre is szabály született: a lízingszerződés felmondása esetén - a lízingtárgy visszaadásakor - a lízingbe adóval el kell számolni. A pénzügyi lízing szerződés felmondása esetén a lízingbe adó által visszavett lízingtárgy visszaadáskori piaci értéke beszámításra kerül az adós cég által még nem törlesztett tőkébe- és kamatba.

Új paragrafusok kerültek a csődtörvénybe az elektronikus árverésről. Így például az elektronikus árverésen közjegyzőt nem kell igénybe venni. Ha az elektronikus árverésen több, közel azonos értékű (a vételártól legfeljebb 10 százalékkal eltérő) érvényes ajánlat érkezik, a felszámolóbiztos ezek között egy újabb licitálást hirdet. Az addig megtett ajánlatok automatikusan érvényben maradnak, vagy azoknál magasabb összegű ajánlatot lehet tenni, az árverés lezárásáig.

Az új szabályokat a januártól kezdeményezett csőd-, és felszámolási eljárásokra kell alkalmazni.

A csődtörvény módosításába került be több, így például az illeték-, és a gazdasági társasági törvény módosítása is. Az előbbi megemeli az egyszerű cégeljárás illetékét. Az eddigi, általánosan alkalmazandó 15 ezer forint csak az egyéni cégre vonatkozik a jövőben. A jogi személyiség nélküli társaság - például bt - eljárási illetéke 25 ezer, míg a zrt-é 50 ezer forint lesz.

A cégtörvény módosítása - egyebek mellett - szigorítja a cégeket bedöntő vezetők öt évre való kizárását a cégvezetők köréből.

Új közbeszerzési törvény

Budapest, 2012. december 30., péntek (MTI) - A parlament által még tavaly júliusban elfogadott új, keret jellegű közbeszerzési törvényt január 1-től kell alkalmazni, a keretet kitöltő kormányrendeletek december végén jelentek meg a Magyar Közlönyben.

A törvény részletesen leírja azt, hogy miként kell meghatározni a közbeszerzés becsült értékét. Az építési beruházásnál a teljes beruházásért járó ellenértéket kell figyelembe venni, és be kell számítani a megvalósításához szükséges, az ajánlatkérő által rendelkezésre bocsátott áruk és szolgáltatások becsült értékét is.

Ha egy gazdasági szereplő a közbeszerzés értékének huszonöt százalékát meghaladó mértékben fog közvetlenül részt venni a közbeszerzés teljesítésében, akkor azt nem lehet alvállalkozónak minősíteni, hanem közös ajánlattevőként kell, hogy szerepeljen az eljárásban. Egy cégnek a szerződés teljesítésében való részvételi arányát az határozza meg, hogy milyen arányban részesül a beszerzés nettó - áfa nélküli - ellenértékéből.

Az ajánlatkérő hirdetmény útján köteles közzétenni a nyílt eljárást megindító ajánlati felhívást; a meghívásos, a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárást és a versenypárbeszédet megindító részvételi felhívást is.

A nyílt eljárásban az ajánlatkérő - az ajánlattételi határidő lejártáig - módosíthatja az eljárást megindító felhívásban, valamint a dokumentációban meghatározott feltételeket, viszont ekkor az ajánlattételi határidőt meg kell hosszabbítania. Az új határidőt úgy kell meghatározni, hogy minden esetben megfelelő idő álljon rendelkezésre az ajánlat benyújtásához. Ha ez a megfelelő időtartam az eredeti ajánlattételi határidő alapján is rendelkezésre áll, akkor az eredeti határidőt nem kell meghosszabbítani.

A kis- és közepes vállalkozások közbeszerzési részvételét segíti a következő szabály: az ajánlatkérő köteles megvizsgálni a beszerzését abból a szempontból, hogy lehetőség van-e a közbeszerzés egy részére történő ajánlattételre. Amennyiben a részajánlat-tétel biztosítható, az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban köteles lehetővé tenni a közbeszerzés egy-egy részére történő ajánlattételt.

Az ajánlatkérő mindig köteles az eljárásban legalább egy műszaki, illetve szakmai alkalmassági, valamint legalább egy pénzügyi és gazdasági alkalmassági követelményt előírni az ajánlattevőkre.

Eddig a hibás ajánlat érvénytelen volt. Januártól ha az ajánlatkérő az ajánlatban - az értékelés eredményére kiható - számítási hibát észlel, annak javítását maga végzi el. A számítási hiba javításáról az összes ajánlattevőt egyidejűleg, közvetlenül, írásban, haladéktalanul tájékoztatni kell.

Az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban köteles meghatározni az ajánlatok értékelési szempontját. Ez továbbra is kettős lehet: vagy a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás, vagy pedig az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása.

Külön szabályok vonatkoznak a törvényben az építési koncesszióra, és a közszolgáltatók eljárásaira.

A közbeszerzés állami intézménye a Közbeszerzési Hatóság, amely csak az Országgyűlésnek van alárendelve. Ez felügyeli a törvényben meghatározott célok érvényesülését. A Közbeszerzési Hatóság keretében működik a 10 tagú Tanács, amelyben az egyes közérdekű célokat, az ajánlatkérőket és az ajánlattevőket azonos számú tag képviseli. A tagok megbízatása legalább két évre szól.

A Tanács elnöke a Hatóság elnöke is egyben. A Hatóság elnökének 5 évre történő kinevezéséről a Tanács a jelen levő tagok kétharmados szótöbbségével dönt. A kinevezés egyszer ismételhető.

A szervezet része a Közbeszerzési Döntőbizottság is.

Külön kormányrendelet szabályozza a tervpályázati eljárásokat, amelyek speciális közbeszerzésnek minősülnek. Aki ilyet hirdet, az köteles betartani a rendeletben foglaltakat.

Egy másik rendelet pedig az építési beruházások részletszabályait tartalmazza. Ebben szerepel - egyebek mellet - az, hogy az 50 millió forintnál drágább, és 6 hónapnál tovább tartó beruházásnál a vállalkozó rész-számlát bocsáthat ki.

Egy további rendelet az ajánlattevő alkalmasságának az igazolását, illetve a műszaki leírást szabályozza.

Januártól új törvény szabályozza a polgárőrségek működését

Budapest, 2011. december 30., péntek (MTI) - Vasárnaptól új törvény szabályozza a polgárőrségek tevékenységét; azok az egyesületek működhetnek, amelyek tagjai a köztestületté alakuló Országos Polgárőr Szövetségnek (OPSZ).

A polgárőr-egyesületeknek együttműködési megállapodást kell kötniük az illetékes megyei vagy fővárosi rendőr-főkapitánysággal. Az új jogszabály szerint a polgárőrszervezetek nem folytathatnak politikai tevékenységet, működésük politikai pártoktól független. A törvény meghatározza a polgárőr-egyesület által kizárólagosan végezhető alapfeladatokat is, így a közterületi járőrszolgálatot, a figyelőszolgálatot és a jelzőőri feladatokat.

A jövőben csak 18 évnél idősebb, büntetlen előéletű emberek lehetnek polgárőrök és minden polgárőr egységes, kitűzhető, fényképes azonosító igazolványt kap az Országos Polgárőr Szövetségtől.

A polgárőrök országosan egységes formaruhát is kapnak, ezen kívül hatósági jellegre utaló, megtévesztésre alkalmas egyéb jelzést vagy címet, rendfokozati jelzést nem használhatnak.

Sarkalatos törvény védi a nemzeti vagyont

Budapest, 2011. december 31., szombat (MTI) - Sarkalatos törvény biztosít védelmet a nemzeti vagyonnak a jövőben, a ma hatályba lépő jogszabály értelmében a jövőben vagyonkezelői feladatot csak az állam és a helyi önkormányzatok, intézményeik, valamint a 100 százalékos tulajdonukban álló gazdálkodó szervezetek végezhetnek.

Az új törvény szerint a nemzeti vagyoni körbe az állam és a helyi önkormányzatok vagyona tartozik. Az adott nemzeti vagyon a jövőben a közfeladatok ellátásával együtt telepíthető állami vagy önkormányzati tulajdonba.

A jogszabály véget akar vetni az intézményesített vagyonfelélés eddigi gyakorlatának, és a köz érdekében hosszú távú, általános védelmet kíván biztosítani a nemzeti vagyonnak.

A törvény szerint a nemzeti vagyon körébe tartoznak egyebek között az állam vagy a helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló dolgok, pénzügyi eszközök, társasági részesedések, vagyoni értékkel rendelkező jogosultságok, a légtér, az üvegházhatású gázok különböző kibocsátási egységei, a felszín alatti ásványkincsek és a felszín alatti vizek. Ide sorolja a törvény az állami fenntartású közgyűjteményeket, a régészeti leleteket és a nemzeti adatvagyont. Nevesítve az állami vagyon körébe tartozik a Szent Korona és az Országház is.

A nemzeti vagyont annak védelme és a "célszerű gazdálkodás" érdekében a törvény négy kategóriába sorolja. A legszigorúbban védett nemzeti vagyoni kör a kizárólagos állami és önkormányzati tulajdon, amely forgalomképtelen, tehát nem adható el, nem terhelhető meg, és nem is osztható fel. Ebbe a körbe tartoznak például a magyarországi tavak, folyók, patakok, holtágak, mellékágak és azok medre, valamint vízi létesítmények, továbbá az állam kizárólagos tulajdonában álló országos törzshálózati vasúti pályák.

A szabályozás alapelvei közé tartozik, hogy a nemzeti vagyon közérdeket szolgál, legfőbb rendeltetése szerint a közfeladatok ellátását biztosítja. A nemzeti vagyonnal való gazdálkodás célja a természeti erőforrások megóvása, a nemzeti értékek megőrzése és méltó hasznosítása, a jövő nemzedéke szükségleteinek figyelembe vételével.

A nemzeti vagyon átruházására, hasznosítására vonatkozó szerződés kizárólag olyan szervezettel köthető, amelynek tulajdonosi szerkezete, szervezete, tevékenysége átlátható. Ez lényegében kizárja az offshore cégeket a nemzeti vagyonnal való gazdálkodás köréből.

A törvény rögzíti azt is, hogy nemzeti vagyon tulajdonjoga térítésmentesen átruházható a közfeladatok ellátójára az állam és a helyi önkormányzat között.

Átláthatóbb lesz a szellemi tulajdon szabályozása

Budapest, 2012. január 1., vasárnap (MTI) - Hatékonyabb és átláthatóbb lesz a kormányzat várakozása szerint a szellemi tulajdonra vonatkozó új szabályozás a ma hatályba lépő törvénymódosítások révén.

Az Országgyűlés december 5-én fogadta el a közös jogkezeléssel kapcsolatos törvényi előírások, valamint az iparjogvédelmi jogszabályok módosításával foglalkozó törvénycsomagot.

A kormányzat azt várja, hogy a törvénymódosítás átláthatóbbá teszi a szerzői jogi közös jogkezelés rendszerét és annak felügyeleti rendjét, továbbá megalapozza a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának új hatásköreit a kutatás-fejlesztési tevékenységek minősítésénél.

Az új szabályozás arra is lehetőséget teremt, hogy az európai szabadalmak jogosultjai bizonyítási terhektől szabaduljanak meg a szabadalom teljes szövegének magyar nyelven való benyújtásával.

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium a törvénymódosítás elfogadása után azt közölte, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala által végzett átfogó elemzések arra mutattak rá, hogy a hazai közös jogkezelés szervezeti rendszere nehezen átlátható, azt kölcsönös strukturális, funkcionális és gazdasági függőségi kapcsolatok jellemzik, illetve számos esetben a jogosultak, a szerzők és az alkotók érdekeivel ellentétes annak működése.

A tárca tájékoztatása szerint a törvénymódosítás átláthatóvá teszi a közös jogkezelő szervezetek működését és gazdálkodását a rájuk irányadó számviteli és gazdálkodási követelmények új szabályozásával. Megtöri a törvényi monopóliumot és versenyhelyzetet teremt az azonos alkotói műfaj közös jogkezelését ellátó szervezetek között, és a jelenleginél szigorúbb nyilvántartásba vételi szabályokat vezet be.

Az új szabályozás korlátok közé szorítja a jogosultaknak járó jogdíjakból történő levonást és megteremti a szociális-kulturális célú felhasználás kormányzati kontrollját. Megújítja a díjszabások jóváhagyási rendjét is, így kiszámítható menetrendet vezet be és a jobb tájékozódást biztosítva szélesebb körben írja elő a felhasználók bevonását a díjszabástételek véleményezésébe. Elősegíti továbbá az árva műnek minősülő előadóművészi teljesítmények felhasználását, és pontosítja egyebek mellett a műholdas műsorsugárzás fogalmát.

Állami tulajdonba kerülnek a fővárosi és a megyei kórházak

Budapest, 2012. január 1., vasárnap (MTI) - Január 1-jével, vagyis a mai nappal állami tulajdonba kerülnek a fővárosi és a megyei fekvőbeteg-ellátó intézmények, majd az év folyamán a teljes egészségügyi ellátórendszer átalakul.

Rácz Jenő, a Magyar Kórházszövetség elnöke szerdán az MTI-nek azt mondta, gyakorlatilag minden feltétel adott ahhoz, hogy az átadás-átvétel zökkenőmentes legyen. Ebből a folyamatból a betegek semmit sem fognak majd észrevenni - hangsúlyozta. Mint kifejtette, az átadás-átvételi dokumentációk elkészültek, a munkacsoportok minden intézményt meglátogattak, az egyeztetések megtörténtek, az intézmények minden információt megkaptak arról, hogyan működnek majd az új rendszerben.

Az egészségügyi intézmények a Nemzeti Erőforrás Minisztériumhoz kerülnek, amelyen belül a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézetet (GYEMSZI) jelölték ki fenntartónak, míg a vagyonkezelő a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium alá tartozó Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. lesz.

Szócska Miklós egészségügyi államtitkár a kórházak élén várható változások kapcsán korábban azt mondta: mindenki munkájára számítanak, de a tulajdonosváltással együtt általános tisztújítás is lesz az intézményekben. Közölte, hogy ennek során "nem lesz boszorkányüldözés", de ez egy jó lehetőség például azok esetében, akik az elmúlt időszakban nem gazdaságosan, nem felelős vezetőként irányították intézményüket; viszont a jól dolgozó vezetőket megerősítik pozíciójukban.

Az egészségügyi államtitkárság tervei szerint május elsejével elindulhat az új ellátórendszer, amelyben mindenki számára egyértelmű lesz a betegút- és a térségi beosztás; a szükséges megállapodásokat április végéig aláírják.

A Semmelweis Tervben bevezetett új koncepció az egészségügyi ellátórendszert nyolc térségbe szervezi. A térségek pontos határvonalát a jövő évben húzzák majd meg, de annyit már most tudni lehet, hogy a nyolc térségből három érinti majd a fővárost. Így Budapesten három központi intézmény lesz: egy észak-pesti, egy dél-pesti és egy budai. Az észak-pesti a Honvédkórház bázisán működik majd. A dél-pesti centrum a Korányi-projekttel megerősített Semmelweis egyetemi bázison, a budai pedig a János kórház - Kútvölgyi tömb - Városmajor egységben lesz.

Bővített feladatkörrel működik januártól a MOB

Budapest, 2012. január 1., vasárnap (MTI) - Alapvető változás áll be mától a hazai sportéletben: az eddigi öt helyett egyetlen köztestület, a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) veszi át az irányító szerepet, állami feladatokat ellátó civil szervezetként.

A sporttörvény erről is rendelkező módosítását december 5-én fogadta el a parlament, szigorítva egyúttal a doppingszabályokat, aminek nyomán a doppingvétség miatti szankció akár örökös eltiltás is lehet.

Megszűnik a Magyar Paralimpiai Bizottság, a Nemzeti Sportszövetség, a Nemzeti Szabadidősport Szövetség és Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetsége. Jelenlegi feladataikat a MOB veszi át úgy, hogy az eddig önálló szövetségek által irányított területek a MOB szakmai tagozataiként tovább működhetnek, vezetőik pedig az olimpiai bizottság alelnökei lesznek. A MOB kompetenciája lesz, hogy a szakmai tagozatok működésére és feladataikra tekintettel döntsön az állami támogatás elosztásáról.

Kormányrendelet helyett a sporttörvény rendezi ez évtől, hogy a doppingfelelősség alól akkor mentesülhet a sportoló, ha bizonyítja, hogy a vétség elkövetésében még gondatlanság sem terheli, és igazolja, hogyan került tiltott szer a szervezetébe. A sportfegyelmi, illetve doppingeljárás miatt kiszabható büntetéseket szigorítják: az eddig legfeljebb ötéves időtartamú eltiltás akár végleges is lehet, és nemcsak a sportszövetség versenyeire, hanem az edzéseken való részvételre is kiterjedhet.

A változtatás szűkíti azokat az eseteket, amelyekben az olimpiai járadék érdemtelenség miatt megvonható, így erre kizárólag akkor nyílik mód, ha az olimpiai érmes sportoló szándékos bűncselekményt követett el, és csak addig, amíg a büntetett előélethez fűződő joghátrányok alól nem mentesül.

Január 1-jétől változik az állami kitüntetések köre

Budapest, 2012. január 1., vasárnap (MTI) - Január 1-jétől a Magyar Szent István Rend, a Magyar Corvin-lánc, a Magyar Becsület Rend valamint a Magyar Érdemrend és a Magyar Érdemkereszt alkotja az állami kitüntetéseket, ezek sorrendje az elismerések hierarchiáját is jelenti az ekkortól életbe lépő sarkalatos törvény értelmében.

A Magyar Szent István Rend Magyarország érdekében tett legkiemelkedőbb különleges érdemek, kimagasló életművek, nemzetközi téren szerzett jelentős értékek elismerésére, a Magyar Corvin-lánc a magyar tudomány és művészet, valamint a magyar oktatás és művelődés fellendítése terén szerzett kimagasló érdemek elismerésére szolgál.

A törvény szerint a Magyar Becsület Rend Magyarország és a nemzet érdekében tanúsított kiemelkedő szolgálat, vagy hősiesség elismerésére adományozható, míg a Magyar Érdemrend és Magyar Érdemkereszt a nemzet szolgálatában, az ország fejlődésének elősegítésében, a haza érdekeinek előmozdításában és az egyetemes emberi értékek gyarapításában végzett kimagasló, példamutató tevékenység elismeréséül jár.

A törvény tartalmazza, hogy Magyarország állami kitüntetéseit a miniszterelnök előterjesztésére a köztársasági elnök adományozza. A törvény melléklete szerint Magyarország köztársasági elnöke a Szent István Rend és a Magyar Érdemrend nagykereszt a lánccal és az arany sugaras csillaggal osztályának kitüntetettje.

A címer használatára a törvény erejénél fogva jogosultak körét kiegészítik a köztestületekkel, figyelemmel az általuk végzett közfeladatokra, és arra a mára kialakult következetes jogalkotási gyakorlatra, amely a címer használatát külön törvényekben biztosítja a köztestületeknek.

A zászló és a lobogó használatának szabályozása érdemben nem változik.

A jogszabály a Kossuth- és Széchenyi-díjakat nem érinti.

Mától egységes a katasztrófavédelem rendszere

Budapest, 2012. január 1., vasárnap (MTI) - Mától egységes rendszerben működik a magyarországi katasztrófavédelem, a változásoktól a tűzoltóságok, a polgári védelem és a szakhatóságok jobb együttműködését várja az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság.

Az eddigi rendszer megváltoztatását egyebek mellett több, az elmúlt években történt tragédia bekövetkezésével indokolták, megemlítve a West Balkán szórakozóhelyen történt esetet, a borsodi árvizet és a vörösiszap-katasztrófát.

A védelemigazgatásban változást hoz, hogy januártól veszélyhelyzetben, például árvizek esetén már nem az adott megyei közgyűlés elnöke, illetve a főpolgármester a területi (megyei, illetve fővárosi) védelmi bizottság vezetője, hanem az adott kormányhivatal vezetője. A védelmi bizottságok elnökeinek két helyettesük van: a katasztrófavédelmi igazgató és a katonai elnökhelyettes.

Változás az is, hogy minden olyan településen, ahol a lakosok száma meghaladja a 15 ezret, az önkormányzatnak egy főállású közbiztonsági referenst kell foglalkoztatnia. Az ő feladata az, hogy a szakértelmével támogassa a polgármestert veszélyhelyzet, például áradás, belvíz esetén. Az önkormányzatoknak december végéig kellett elkészíteniük a települések kockázatelemzését, ami a helyi megelőzés, illetve a védekezés hatékonyságát javíthatja.

Januártól a polgári védelem eddigi rendszere is megváltozik. Az 1948-ban, az akkori atomháborús veszély miatt létrehozott szervezet két nagyobb csoportból áll majd: az önkéntes és az úgynevezett köteles polgári védelmi szolgálatból. Előbbihez a speciális tudással rendelkező önkéntes szervezetek, köztük a kutyás, a barlangi, a vízi, a búvár- és a hegyi mentők tartoznak majd, akik veszélyhelyzetben mozgósíthatók; e szervezetek állami forrásokra is pályázhatnak. Utóbbi, a "köteles" kategóriába azokat sorolják, akiknek speciális eszközük (traktor, lánctalpas gép, szivattyú) vagy speciális szaktudásuk van (biológusok, vízépítő vagy nukleáris mérnökök), továbbá azokat, akiket a fizikai erejük miatt tudnak bevetni például gátépítéseknél.

Az iparbiztonság területét is érintik a változások, így például egységes iparbiztonsági hatóság működik három szakterület - veszélyes üzemek, veszélyes anyagok szállítása, kritikus infrastruktúrák - felügyeletére.

Jelentős változás továbbá, hogy a hivatásos tűzoltóságok a katasztrófavédelmi szervezet részévé váltak költségvetési, képzési, bevetés-irányítási, ellátási és logisztikai szempontból.

2013 végéig új tűzoltóőrsöket alakítanak ki, ezek közül januárban 28 kezdi meg a működését és a második év végére 64 őrs lesz összesen. A cél az, hogy a tűzoltók lehetőleg 15 percen belül ki tudjanak érni mindenhová.

Jelenleg 112 tűzoltóság van Magyarországon, ezek közül 98-nak van úgynevezett vonuló egysége, amely részt tud venni a mentésekben.

Januártól a köztestületi tűzoltóságok önkormányzati tűzoltóságokká alakulnak át; ezek a szervezetek összesen 2,1 milliárd forintot kaphatnak a következő évben képzésre és eszközellátásra.

Az új katasztrófavédelmi rendszerhez kapcsolódik az is, hogy 2012-ben megalakul az új Nemzeti Közszolgálati Egyetemen a katasztrófavédelmi intézet, amelyen három tanszék működik majd: tűzvédelmi, polgári védelmi és iparbiztonsági. Az innen kikerülő szakemberekkel tudják majd hosszú távon megoldani a tiszti utánpótlást.

Új nemzetiségi törvény lépett hatályba az alaptörvénnyel egy időben

Budapest, 2012. január 1., vasárnap (MTI) - Új nemzetiségi törvény lépett ma hatályba az alaptörvénnyel egy időben. Az új jogszabály az eddigieknél több jogot biztosít a Magyarországon élő nemzetiségeknek, és megnehezíti a visszaéléseket. A törvény a népszámlálási adatokhoz köti a nemzetiségi választást.

A sarkalatos törvény a korábbi, 1993-as jogszabályhoz képest több újítást tartalmaz, és azzal a céllal készült, hogy a nemzetiségek ki tudják teljesíteni kulturális autonómiájukat.

Az új jogszabály már szóhasználatában is változást jelez; a törvény szövege nem kisebbségekről, hanem nemzetiségekről szól. A törvényjavaslatot beterjesztő Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium ezt a változtatást azzal indokolta, hogy a jövőben nem a "többség-kisebbség" relációjában akarnak gondolkodni, hanem azokat az értéket akarják kiemelni, amelyekkel a nemzetiségi közösségek kulturális sajátosságaikkal hozzájárulnak Magyarország kultúrájához, az összmagyar kultúrához.

Az új szabályozásra azért is volt szükség, mert az elmúlt években sokan visszaéltek a nemzetiségek jogaival, olyanok, akik valójában nem is voltak a közösség tagjai. Az új törvény ezért egyebek mellett rögzíti, hogy 2014-től csak azokon a településeken lehet majd nemzetiségi választást tartani, ahol a legutóbbi, nemrég véget ért népszámláláson legalább harmincan az adott nemzetiséghez tartozónak vallották magukat, akár az elsődleges, akár a másodlagos identitás alapján.

További feltételként a jogszabály előírja azt is, hogy legalább harmincan szerepelniük is kell a nemzetiségi választási névjegyzékben. E névjegyzék 2014-től nyilvános lesz, és folyamatosan vezetik majd.

A tárca szerint ezek a feltételek a valódi nemzetiségi közösségek számára nem jelenthetnek kihívást, ugyanakkor képesek kiszűrni a visszaélőket.

A nemzetiségek számára az új törvény biztosítja a kedvezményes mandátumszerzési lehetőséget a települési önkormányzatoknál, továbbá a települési önkormányzat nemzetiségi önkormányzattá alakulhat át.

A települési nemzetiségi önkormányzati képviselők száma három lesz, ha kevesebb mint százan szerepelnek a nemzetiségi névjegyzékben, illetve négy, ha száznál többen.

A jogszabály úgynevezett médiajogokat is biztosít a közösségeknek. Ez azt jelenti, hogy szabályozzák, a közszolgálati médiában milyen módon és milyen lehetőségekkel jelenhetnek meg a magyarországi nemzetiségek.

A törvény meghatározza a nemzetiségi közösség és a nemzetiséghez tartozó egyén fogalmát. Egyéni nemzetiségi jog a nemzetiséghez tartozás kinyilvánítása, amely az egyén kizárólagos és elidegeníthetetlen joga. Új definícióként meghatározza a nemzetiségi kulturális autonómia, valamint a nemzetiségi általános választások viszonylatában a nemzetiségi szervezet fogalmát, amely az eddigi kisebbségekről szóló törvényben nem szerepelt.

A törvény közösségi nemzetiségi jognak ismeri el a történelmi hagyományokat, a nyelvet, a kultúrát, annak ápolását és gyarapítását, a közösségi névhasználatot, a nemzetiségi földrajzi nevek használatát. Ide tartoznak még a nemzetiségi nevelési, oktatási jogok, az intézmény létrehozásának és működtetésének jogosítványai, valamint a nemzetközi kapcsolattartás joga.

A törvény erősíti a nemzetiségek anyanyelvi jogait is. A nemzetiségek által használt nyelvnek számít a bolgár, (romani, illetve beás), a görög, a horvát, a lengyel, a német, az örmény, a roma, a román, a ruszin, a szerb, a szlovák, a szlovén és az ukrán nyelv, továbbá a roma és az örmény nemzetiség esetében a magyar nyelv is.

Az új törvény rendelkezik a nemzetiségi kulturális autonómia kérdéseiről is, és rögzíti az oktatási és kulturális önigazgatás lehetőségét. Kitér arra is, hogy az állam támogatja a nemzetiségi kultúrák tárgyi emlékeinek gyűjtését, közgyűjtemények alapítását és gyarapítását, a nemzetiségek könyvkiadását és időszaki kiadványainak megjelentetését, a törvényeknek és közérdekű közleményeknek a nemzetiségek anyanyelvén való ismertetését, valamint a nemzetiség családi eseményeihez kapcsolódó egyházi szertartások anyanyelven történő lebonyolítását, illetve az egyházaknak a nemzetiség anyanyelvén végzett vallási tevékenységét.

A sarkalatos törvény összhangban van az alaptörvénnyel, amely a preambulumában rögzíti, hogy Magyarország becsüli az itt élő nemzetiségeket, a magyar politikai közösség részének és államalkotó tényezőnek ismeri el őket.

Magyarország tizenhárom, több évszázada jelen lévő és az eddig hatályos törvényben is elismert nemzetiségnek otthona: a bolgár, a görög, a horvát, a lengyel, a német, az örmény, a roma, a román, a ruszin, a szerb, a szlovák, a szlovén és az ukrán közösségeké.