Mezőgazdasági termékek közösségen belüli kereskedelme
Mezőgazdasági termékek közösségen belüli kereskedelme során tapasztalt visszaélések
Több, az elmúlt időszakban vizsgált vállalkozás búza, kukorica, napraforgómag és egyéb mezőgazdasági termék magyar partnertől történő beszerzése kapcsán levonásba helyezte az általános forgalmi adót és a terméket adómentes közösségen belüli értékesítésként számlázta tovább szlovák, cseh vagy román cégek felé, ezáltal próbált meg kibújni az általános forgalmi adó fizetési kötelezettség alól.
Ezen közösségi értékesítésekkel kapcsolatban a nemzetközi megkeresések során rendre az a válasz érkezett a külföldi adóhatóságtól, hogy nem bizonyított hitelt érdemlően az áru kivitele, az uniós partner vagy nem fellelhető, vagy iratanyaggal nem rendelkezik, vagy a számlákon szereplő áru mint beszerzett termék nem található a könyveiben.
A magyar adózók raktárral, szállítási eszközökkel nem rendelkeznek, nincs alkalmazottjuk az áru elfuvarozására, emiatt külső felet bíznak meg az áruszállítás lebonyolítására, és semmilyen eszközzel nem tudják bizonyítani a közösségen belüli értékesítés tényleges megvalósulását. Az áru útját kísérő nemzetközi szállítási bizonylatok (CMR) vagy nem lelhetők fel, vagy bizonyítottan valótlan adatokat tartalmaznak, mivel a fuvarozó eleve nem ismeri el a fuvarozás tényét, hiszen nincs a tulajdonába vagy bérletében a fuvareszköz, nem rendelkezik a szállítások lebonyolításához üzemanyag beszerzést igazoló bizonylattal.
A revízió figyelmét ezekre az ügyletekre irányíthatja az a körülmény is, hogy a számlákon vevőként feltüntetett külföldi cégek képviseletében minden esetben Magyarországon élő magyar állampolgárok járnak el és az ellenértékek kiegyenlítése a magyar adózó bankszámlájára történő készpénzes befizetéssel valósul meg magyar személyek által.
Amennyiben nem bizonyított az a tény, hogy a termék elhagyta Magyarország területét, azonban az áru a könyvekből kivezetésre került, az értékesítéseket jellemzően belföldi értékesítésnek minősítette a revízió és áfa fizetési kötelezettséget állapított meg az érintett vállalkozásoknál együttesen 300 millió forintot meghaladó összegben, mely összeg után az adóbírság és késedelmi pótlék kiszabása sem maradt el.
A fentiekből következik, hogy azon adózók, akik az adókikerülés útját választják adóellenőrzés esetén számolniuk kell annak következményeivel. Fel kell hívni a figyelmet arra, hogy azon közösségen belül értékesítő vállalkozások is, akik jogszerűen kívánnak működni fokozott figyelmet kell fordítaniuk az adómentesen számlázott tételek vonatkozásában arra, hogy hitelt érdemlően bizonyítani tudják azt, hogy az áru elhagyta Magyarország területét és az uniós partnerhez megérkezett.
NAV
Baranya Megyei Adóigazgatósága
Pécs