1987 nagy hóvihara és hatása
Az 1986-87-es tél szokatlan időjárási viszonyok jellemezték, amelyek Magyarország történetének egyik legemlékezetesebb havazását eredményezték. A hófúvást egy hideg idő előzte meg, ami már okozott némi fennakadást az országban.
A régió fölé települt hideg légtömeg egy melegebb, nedves légtömeggel ütközött, ami egy erőteljes viharrendszer kialakulásához vezetett. Az ebből eredő havazás 1987. január 10-én kezdődött, és több napig tartott, széleskörű káoszt okozva.
A havazás intenzív és hosszan tartó volt, három napig folyamatosan esett a hó. A vihart erős szél és sarkvidéki hideg levegő kísérte, ami még nagyobb kihívást jelent az érintettek számára. A havazás nem volt egyenletes az egész országban, egyes régiókban nagyobb intenzitású volt, mint másokban. Ennek ellenére az összhatás jelentős volt, sok területet megbénított az időjárás.
A hóvihar utóhatásait kiterjedt hóeltakarítási erőfeszítések jellemezték, miközben az ország nehezen tudott kilábalni a szélsőséges időjárás okozta zavarokból. A hóeltakarítási folyamat kihívást jelentett, sok utat és közlekedési kapcsolatot elzárt a hó. Mindazonáltal a segélyszolgálatok és az önkéntesek erőfeszítései segítettek a hó eltakarításában és az érintett területek normalizálásában.
Az 1987-es hóvihar továbbra is jelentős esemény Magyarország történelmében, sokan még mindig emlékeznek a rendkívüli időjárás okozta zavarokra és káoszra.
A képen a tapolcai Fő tér környéke látható, ahol nagy munkával tették járhatóvá az utakat. Fotó: Fortepan / Szalay Zoltán
Írta: AI
