Svájc, beléd szerettem..
Marcali-Basel 1013 km. Délelőtt indulás, hajnalban érkezés, majd egy egész napot még kihúzunk. 36 órázás! Buli van?! Nem. Kemény próba, majd fellépés. Szerintem már itt elcsúszik az időérzékünk, ezért fekszünk le reggel, kelünk délben és élünk éjszaka. Megyünk pipamúzeumba, hangszermúzeumba és nem semmi régiségeket látunk. Majd egyik nap felkerekedünk, és máris a svájci 1800m magas havas csúcsok között találjuk magunkat, szánkóval a kezünkben, szikrázó napsütéssel és egyméteres hóval. Ezután 40 perc felejthetetlen élmény, amíg lecsúszunk a hegyről. Soha nem felejtem el.
 |
Később Németországban vásárolunk, majd átsétáltunk Franciaországba is. Nem semmi európai túránk van egy délután alatt. Este Bieranjas koncert, bár előtte a határőrökkel kicsit meggyűlik a bajunk, de végül odaérünk. Mázli! Nagy hangulat volt. Amikor az utolsó Marcato-s koncertünkhöz érkezünk, el sem hiszem, hogy haza kell menni. Nem akarom, nem akarjuk. De most itthon vagyok, éltetnek még az emlékek, és az a gondolat amit anyukámnak írtam egyik nap sms-ben: "Ma sétáltunk a városban, úgy döntöttem ide költözöm." Nos, még négy és fél év, de akár sikerülhet is.
{gallery watermark=1 watermark:position=se watermark:x=10 watermark:y=10}2013-01-30-20-36-19{/gallery}
{module [99]}
