landscape 5022256 640

Fokozódó szélviharokat, és ezzel együtt növekvő viharkárokat hozhat a klímaváltozás Magyarországon. Miközben a globális felmelegedés miatt az átlagos szélsebesség csökkenése a Föld mindkét féltekéjén megfigyelhető, ezzel párhuzamosan nő a szélsőséges szeles események valószínűsége.

 

 

Bár az átlagos szélsebesség csökkenése a Föld mindkét féltekéjén megfigyelhető, ezzel párhuzamosan nő a szélsőséges szeles események valószínűsége – olvasható a Másfélfok című klímapolitikai oldalon pénteken megjelent elemzésben.

 

Péliné Németh Csilla meteorológus, a Magyar Honvédség Geoinformációs Szolgálat (MH GEOSZ) Meteorológiai Támogató Osztályának meteorológus főtisztje klímamodell-szimulációk és a mérési adatok alapján azt állítja, hogy a Kárpát-medencében a jövőben a ciklontevékenységhez köthető viharok száma együtt emelkedik az üvegházhatású gázok koncentrációjának növekedésével.

 

Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság éves jelentései szerint a viharkárok okozta vonulások, mentesítések száma országszerte emelkedő tendenciát mutat az utóbbi években. Egy-egy viharos napon gyakran kell műszaki mentést végezniük autókra, háztetőkre, utakra kidőlt fák, leszakadó elektromos vezetékek, megbontott tetőszerkezetek miatt.

 

Nem elhanyagolható problémát okoz a viharokkal, viharciklonokkal együtt járó hirtelen lezúduló nagy mennyiségű csapadék, mely elönti az alacsonyabban fekvő területeket, pincéket, aluljárókat. A jelentős anyagi károkat okozó viharokat kísérő jelenség a jégeső is, mely megrongálhat tetőket, autókat, vagy megsemmisítheti a gyümölcsfák, szőlőültetvények termését. Az idei első jelentős jégesőt egy átvonuló hidegfront okozta 2021. 04. 22-én, melynek hatására Szlovákiában tornádó is kialakult.

 

De a szélviharok egész évben okozhatnak veszteségeket. Például 2020. február 4-én hazánkat elérte egy gyors mozgású hidegfront, mely Nyugat-Európától a Balkánon át Törökországig jelentős pusztítást okozott. Magyarországon a számottevő károk mellett sajnos halálos áldozatot is követelt. A legerősebb széllökéseket sík vidéken Sopronban (111 km/h) és a Balaton térségében, illetve a hegyi állomásokon mérték (János-hegyen 124 km/h, Kab-hegyen 120 km/h).

 

Címlapkép forrása: pixabay.com

 

 

A marcaliportal.hu sütiket használ. A sütik elfogadásával kényelmesebbé teheti a böngészést. A honlap további használatával hozzájárulását adja a sütik használatához.