Jelentős csapadék érkezett péntekről szombatra, majd szombatról vasárnapra a Dunántúlra, különösen a Balaton nyugati és délnyugati térségébe.

A hosszú szárazság után sokan reménykedhettünk abban, hogy végre emelkedni kezd a tó vízszintje. A vasárnap reggeli hivatalos mérés azonban még nem mutat változást: a Balaton átlagos vízállása továbbra is mindössze 29 centiméter.

Egyetlen nap alatt helyenként egyhavi csapadék

Forrás: Időkép.hu – radar-korrelált csapadéktérkép.

Az Időkép.hu radar-korrelált csapadéktérképei alapján október 10-én reggeltől október 11-én reggelig jelentős mennyiségű eső hullott a Dunántúl nagy részén.

Somogy és Zala vármegyében sokfelé 20–30 milliméter közötti csapadékot mértek, egyes területeken pedig ennél is többet.

A Balaton nyugati térségében és a Zala vízgyűjtőjének több részén is számottevő volt az eső.

Forrás: Időkép.hu – radar-korrelált csapadéktérkép.

A 30 napos csapadéktérképpel összehasonlítva különösen szembetűnő, hogy egyes területeken az elmúlt 24 órában közel annyi eső hullott, mint a megelőző hetekben összesen.

A hosszú szárazság után ez mindenképpen kedvező fejlemény, de a vízhiány pótlásához egyetlen csapadékos nap aligha elegendő.

Nyolcadik napja 29 centiméter a Balaton

Az Országos Vízügyi Főigazgatóság adatai szerint október 11-én reggel 7 órakor a Balaton átlagos vízállása változatlanul 29 centiméter volt.

A tó vízszintje október 4. óta ezen az értéken áll.

Az idei év különösen kedvezőtlenül alakult a Balaton vízháztartása szempontjából. A Hydroinfo éves adatsora szerint 2026-ban még a tavaszi legmagasabb vízállás sem érte el a 100 centimétert.

A vízszint a nyári hónapokban folyamatosan csökkent, és október elejére 29 centiméterre süllyedt.

A mostani esőzés hatása azonban még jelentkezhet a következő napokban.

A Balaton közel 594 négyzetkilométeres vízfelületén egyetlen centiméter vízszintemelkedéshez megközelítőleg 6 millió köbméter víz szükséges.

Ha például a tó teljes felületére egyenletesen 20 milliméter eső hullana, az elméletileg két centiméterrel növelné a vízszintet. A tényleges változást azonban a csapadék területi eloszlása, a befolyó vizek és a párolgás együttesen határozzák meg.

A Zala egyelőre alig reagált

A Balaton legjelentősebb természetes vízutánpótlását a Zala folyó biztosítja.

A Zalabérnél működő vízmérce adatai szerint október 11-én hajnalban mindössze egycentiméteres emelkedés történt: a vízállás −125 centiméterről −124 centiméterre változott.

A vízhozam eközben 0,65-ről 0,68 köbméterre emelkedett másodpercenként.

Ez egyelőre nagyon szerény változás.

Nem szabad azonban megfeledkezni arról, hogy a hosszú szárazság után a lehullott csapadék jelentős részét először a kiszáradt talaj fogadhatja be. A mellékvízfolyásokon keresztül érkező víz pedig csak később jelenhet meg a Zala vízhozamában.

A Kis-Balaton szerepe sem elhanyagolható

A Zala vize a Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszerén keresztül jut el a Balatonba.

Ez a hatalmas vizesélőhely-rendszer nem egyszerűen átengedi a folyó vizét, hanem lassítja annak áthaladását, átmenetileg tározza, és közben fontos vízminőség-védelmi feladatot is ellát.

A mostani száraz időszak után a Kis-Balaton saját vízháztartásának alakulása is fontos tényező.

A Zalavár–Balatonhídvég vízmércén az éjszakai adatok még nem mutattak vízszintemelkedést, a vízállás változatlanul 498 centiméter volt.

Ez önmagában nem jelenti azt, hogy nem érkezik víz a rendszerbe, hiszen egy szabályozott víztér vízszintje nem feltétlenül követi azonnal a befolyó vízmennyiség változását.

A következő napokban ezért különösen érdekes lesz figyelni, hogy a Zala vízhozamának esetleges növekedése mikor és milyen mértékben jelentkezik a Kis-Balatonban, majd a Balaton vízszintjében.

A Duna Paksnál már lassan emelkedik

Miközben a Balaton vízszintje egyelőre változatlan, a Dunán már mérhető emelkedés kezdődött.

Paksnál október 10-én este 21 órakor −118 centiméter volt a vízállás, október 11-én reggel 5 órakor pedig már −113 centimétert mértek.

A vízhozam ugyanebben az időszakban 628-ról 648 köbméterre emelkedett másodpercenként.

A hivatalos vízügyi előrejelzés alapján a következő napokban további lassú emelkedés lehetséges, a vízállás október 13-a körül megközelítheti a −106 centimétert.

Ez kedvező változás a rendkívül alacsony vízállások után, de a Duna vízszintje még így is messze elmarad a megszokott értékektől.

Fontos különbség, hogy a Duna vízjárását elsősorban a hatalmas felső vízgyűjtő és a mellékfolyók vízhozama határozza meg, így a paksi emelkedés nem vezethető vissza közvetlenül a Balaton térségében lehullott esőre.

A Hol a delej? oldal vízgyűjtői csapadékelőrejelzése szerint ráadásul a következő napokban a Duna felső vízgyűjtőjén nem várható jelentős újabb csapadék.

Egy kiadós eső még nem oldja meg a vízhiányt

A hétvégi eső kétségtelenül kedvező fejlemény a hónapok óta tartó szárazság után.

A talaj nedvességtartalma növekedhet, a kisebb vízfolyások vízhozama is emelkedhet, és a Balaton vízgyűjtője végre számottevő csapadékhoz jutott.

A hosszabb távú előrejelzések azonban egyelőre nem mutatnak tartósan csapadékos időszakot.

A Balaton vízhiányának érdemi mérséklődéséhez pedig nem egyetlen esőzésre, hanem rendszeres, megfelelő mennyiségű csapadékra lenne szükség.

A következő napok legfontosabb kérdése tehát az lesz, hogy a most lehullott esőből mennyi jut el ténylegesen a Balatonba.

A Marcali Portál továbbra is figyelemmel kíséri a Balaton, a Zala és a paksi Duna vízállásának alakulását.

Kép: ChatGPT - Illusztráció!

A cikk elkészítéséhez a szerző a ChatGPT-t használta segítségül.