KÖZELBEN

Balaton

Jót tesz a Balatonnak, hogy a nyári félévben már csak 120 centiméteres vízállás felett nyithatják ki a Sió-zsilipet. Ez 10 centiméterrel több, mint korábban volt. A magasabb vízszint beruházásokat, fejlesztéseket tesz szükségessé a partvédelemben, csatornarendszerekben, közművekben. A balatoni kormányrendelet szerint 41,5 milliárd forint jut a vízgazdálkodási fejlesztésekre, köztük a vízszintemeléssel kapcsolatos feladatok elvégzésére, azonban az érintettek szerint ennél jóval többre van szükség.

 

A változás miatt fellépő problémák jelentős része a helyi önkormányzatnál csapódik le ellátandó feladatként! – állapítja meg a Balaton Fejlesztési Tanács (BFT) megrendelésére elkészült társadalmi-gazdasági hatástanulmány, amit a BFT május 21-i ülésén tűztek napirendre, majd fogadtak el. Az Oláh Miklós vezetésével végzett kutatás azt vizsgálta, mit jelent a Balaton-régió települései számára a megemelt vízszintmaximum: kik járnak jól, és kikből lesz kárvallott.

 

A tanulmány kitért az előzményekre, miszerint már 2016-tól bevezették kísérleti jelleggel a 120 centiméteres üzemi vízszint-maximumot, ami tavaly ősszel kapta meg a hatósági engedélyt.

 

A kutatásba 43 parti önkormányzatot, 105 strandot, 25 kempinget és 89 kikötőt vontak be.

 

Feltárt problémák

 

120 centiméteres vízszint elöntéseket okoz, ami az infrastruktúra és a növényzet károsodásával jár a part menti részeken. Emiatt megnövekednek a fenntartási és karbantartási költségek. A partvédművek túl alacsonyak, leromlott állagúak. Számítani kell az elöntések mellett belvizes területek kialakulására, balesetveszélyre, nagyobb jégkárra. A parti ingatlanoknál előfordulhatnak vízbetörések, épületkárok, és számolni kell a magasabb talajvízszinttel is. Károsodhatnak a part menti utak, parkolók. Több helyen telítődés, visszaduzzadás keletkezhet a csatornahálózatban, a csapadékvíz-elvezetésben.

 

(Egy korábbi tanulmány szerint a megemelt vízszint-maximum miatt a leginkább veszélyeztettet települések: Siófok, Zamárdi, Szántód, Balatonföldvár, Balatonszárszó, Balatonőszöd, Balatonszemes, Balatonlelle, Balatonboglár, Fonyód, Balatonfenyves, Balatonmáriafürdő, Balatonkeresztúr, Balatonberény, Ábrahámhegy, de fel kell készülni hatáscsökkentő intézkedésekre Balatonfüreden, Balatonalmádiban, Balatonakalin, Révfülöpön, Keszthelyen, Balatonkenesén és Balatonakarattyán is.)

 

Kinek mi a jó?

 

A 110 cm-es vízszint-maximumnak leginkább a parti ingatlantulajdonosok, a déli part települései, és a kisgyermekes családok örülhettek.

 

A 120 cm-es üzemi vízszint bevezetése a vitorláskikötőknek, vitorlástulajdonosoknak, a hajózásnak, a turisztikai vállalkozásoknak, a szolgáltatóknak, a strandoknak, strandolóknak, a természetnek és a vízminőségnek kedvez.

 

Az alacsonyabb vízszintnek a kikötők, a hajózás, a strandüzemeltetők, a turisztikai szolgáltatók, szálláshely-szolgáltatók, illetve horgászok voltak a kárvallottjai. A megemelt vízszint a déli parti településeket, önkormányzatokat, a parti és alacsonyan fekvő ingatlanok tulajdonosait, a parti infrastruktúra fenntartóit, a strandüzemeltetőket és a kisgyermekes családokat érintheti hátrányosan.

 

Fejlesztési- és költségigények

 

A kutatásba bevont adatközlők szerint a megemelt vízszint-maximum miatt egy-két évente összesen 10,2 milliárd forint értékű ideiglenes beavatkozásokra kell sort keríteni (pl. a vízkiöntés miatti károk felszámolására).

 

A szükségessé vált hosszú távú fejlesztésekhez a következő mintegy tíz évben további 75,4 milliárd forintnyi forrásra van szükség.

 

A kutatásvezető beszámolója szerint az adatközlők kifejezetten önmérsékletet tanúsítva becsülték meg a forrás-igényeket.

 

A kutatásban részt vettek, szakvéleményeket adtak: Balatoni Hajózási Zrt., Dr. Kutics Károly, a Pécsi Bányakapitányság (Kormos Károly), a Veszprémi Bányakapitányság (dr. Káldi Zoltán), Fejes Károly (Balatonfűzfő), Lombár Gábor és Gál Lajos polgármesterek.

 

Adatfelvétel: Saturnus-M Bt., Dr. Kovács Ernő, Dr. Lőke Zsuzsanna, a Pannon Egyetem Georgikon Kar diákjai, a Balatoni Integrációs Kft. részéről: Kuborczik Barbara, Lukács Zsófia, Magyarfalvi Attila, Fekete Károly, Oláh Miklós

 

Olvassa a Marcali Portált Facebookon is!

Keresés a tartalomban...

Elérhetőségek

Levélcím: Marcali Portál

8700 Marcali Orgona u. 1-3 "A" lh. fsz. 2
NMHH nyilvántartási szám: 1253-3889
Alapítás éve: 2000.
E-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
Reklámmal kapcsolatban: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

Cookie-k használata a weboldalon

Küldjön nekünk Ön is híreket!
Történt olyan esemény vagy hír a térségében ami nincs fent a Marcali Portálon, esetleg hallott, látott, fényképezett, valami érdekeset és Ön szerint fent lenne a helye hírportálon?
Küldje el a Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. címre!


Megjelenés: Szerkesztőségünk fenntartja a jogot, hogy a részére elküldött híreket - a tartalom csorbítása nélkül - a megjelentethetőség érdekében módosítsa, szerkessze. A megjelenésre vonatkozóan garanciát nem vállalunk - azaz nem mindegyik, részünkre elküldött hír jelenik meg szükségszerűen a marcaliportal.hu-n.

A marcaliportal.hu sütiket használ. A sütik elfogadásával kényelmesebbé teheti a böngészést. A honlap további használatával hozzájárulását adja a sütik használatához.