KÖZÉRDEKŰ

alga3

Izgalmas információ- és eszmecserét folytattak neves szakemberek Veszprémben a héten a nyár végi balatoni algavirágzás lehetséges okairól. Az MTA Veszprémi Területi Bizottságának előadóülésén különböző területek kutatói és egyetemi hallgatók voltak a vendégek. Az időjárás alakulása vagy a víz foszforterhelése mellett lehetséges probléma-forrásként szóba kerültek egyebek közt a bojlis horgászok, a vitorlázók és egy új kikötő is – a hirbalaton.hu beszámolója szerint.

 

 

A Balaton természettörténetében beállt kataklizmákat – hínárosodást, kagylóinváziót, algásodást, hal-, rák- és nádpusztulást -, vette sorra dr. Padisák Judit limnoökológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) levelező tagja. Kifejtette, már 2015-ben voltak helyi algavirágzások, vagyis figyelmeztető jelek a Balatonban, amit komolyabban kellett volna venni. Meglátása szerint a Sió-csatorna megnyitása óta nem volt olyan évtized, amikor a Balaton ne produkált volna váratlan dolgokat.

 

Ritkultak a mérések, a monitoring-rendszer leépült

 

Dr. Clement Adrienne egytemi docens a Balaton külső tápanyag-terhelését vette górcső alá, ami akár egymaga felelős lehetne a tó algásodásáért. A tóba folyó vízfolyásokat elemezve azt mondta, a Zala folyó mintegy 26 százalékban, a 24 állandó vízbefolyás 22 százalékban, és 27 kisebb, illetve időszakos vízbefolyás 10 százalékban befolyásolja a Balaton foszforterhelését. Hangsúlyozta, korábban a sűrűbb mérések idején sem álltak rendelkezésre kellően pontos adatok, 2012 óta ráadásul ritkultak a mérések. A monitoringrendszer fokozatosan leépült az elmúlt években, így annak visszaállítása is előrelépés lenne – jegyezte meg. Annyi így is megállapítható, hogy a Balaton foszforterhelése mára negyede az 1980-as évekhez képest. A 2019-es algásodáskor mért adatok a Balaton foszforterhelésében nem mutattak érdemi eltérést a korábbi mérések adataitól, viszont a víz nitrogénszintje magasabb volt.

 

A rendelkezésre álló adatok szerint idén nem érkezett extra tápanyagterhelés a Balatonba – summázta a kutatónő. Javaslatai szerint felül kellene vizsgálni a Zalából a Balatonba tartó víz szűrőjeként is funkcionáló Kis-Balaton üzemrendjét, és a Balatonba érkező tápanyagterhelést is a változó klimatikus viszonyok tükrében.

 

“Kamionszám” hordják a bojlis horgászok a beetetőanyagot a tóba

 

Dr. Pomogyi Piroska hidrobiológus, a biológiai tudomány kandidátusa hozzászólásában felhívta a figyelmet, hogy a bojlis horgászok “kamionszám, iszonyú” mennyiségben öntik a Balatonba a beetető anyagokat. (Ez a fajta horgászat csak pár éve engedélyezett a tavon – a szerk. ) Ebben kukorica, zabpehely, búza, sok esetben kutyakonzerv is található. A nádfelméréseket végző kutatónő elmondta, egy bérbe vehető stég tulajdonosa arról számolt be neki, hogy a hozzá érkező bojlis horgász 72 óra alatt legalább 50 kg beetető anyagot dob a vízbe. Fontos lenne foglalkozni azzal, ennek mik a következményei, főleg egy nemzetközi horgászverseny idején – szólt a javaslata.

 

Tóth György István, az Országos Vízügyi Főigazgatóság referense emlékeztetett arra, hogy az ország sok milliárd forintot költött arra, hogy kiépítse a Kis-Balaton vízvédelmi rendszert a Zala vízének megszűrésére. “Ami terhelést a Kis-Balaton kikap a Balatonba jutó vízből azt a bojlisok bedobják?” – tette fel a kérdést.

 

Egy másik szakember hozzászólása szerint az egyre több vitorlázó vízbe ürített szennyező anyagainak hatását is vizsgálni kellene.

 

Idén nyáron szokatlanul sok volt a 20 fok feletti a hőmérséklet

 

Tóth Viktor, a Balatoni Limnológiai Intézet hidrobiológusa aki a Balaton algaprodukcióját műholdas távérzékeléssel mérte, felvételeket mutatott be az idei algavirágzás kirobbanásáról. Megjegyezte, hogy a 2000-es évek elején tapasztalat rendkívül alacsony vízállásnál harmad akkor algatömeget tapasztaltak, mint az idei algavirágzásnál. Ez összefüggésben lehet azzal, hogy bár az idei nyár nem volt rendkívül meleg, de hosszan tartóan, 108 napon át volt 20 fok feletti a hőmérséklet, és az elmúlt évek alatt 0,7 Celsius fokkal emelkedett a Balaton átlaghőmérséklete. A Balaton vízgyűjtőjén, térségében található tavakat is vizsgálva arra a következtetésre jutott, hogy a Balaton keleti medencéjében tapasztalt jóval kisebb algásodás a Velencei-tóhoz mutatott hasonlóságot, míg a Balaton nyugati részén tapasztalt jóval erősebb algásodás a vízgyűjtő nyugati felén lévő tavakéval. Vagyis nem a Zalából érkező terhelés, hanem a térségi klímaviszonyok eredményezték a nyári algásodás eltérő mértékét a Balaton medencéiben.

 

Dr. Padisák Judit az algaösszetétel alakulásáról a két meghatározó faj kiszámíthatatlan reakcióiról, majd G.-Tóth László, Balatoni Limnológiai Intézet professzora a zooplanktonokról tartott előadást.

 

A tófenék üledékét felkavaró szeles napokat is regisztráltak

 

Dr. Torma Péter, a BME docense, aki az idei algavirágzás idején a Balatonban tapasztalható áramlás és hullámzás keltette keveredésről tartott előadást megjegyezte, az 1990-es évek végén történtek utoljára áramlástani mérések a Balatonban. Beszámolója szerint ezen a nyáron két olyan szélvihar, illetve tartós, erős szél volt a Balatonnál, amelyben a gerjesztett hullámok képesek voltak felkeverni a Keszthelyi-öböl közepén, a 3,5 méter mélyen lévő iszap-üledéket is.

 

A kutatók korábbi nyilatkozati szerint a Zalából nem érkezhetett annyi foszforterhelés idén a Balatonba, amennyire az algáknak szükségük volt a nyár végi nagy kiterjedésű inváziójukhoz. Ezt erősítette meg dr. Pósfai Mihály geológus, akadémikus, a VEAB elnöke is az előadásában, aki a tó üledékének vizsgálataiból arra a következtetésre jutott, hogy a Balaton foszforterhelése nagyobb részt előkerülhetett az iszap felkeveredésekor.

 

Egy hozzászóló felvetette, lehet-e a műholdfelvételeken jól láthatóan, a Szigligeti-öblöt is beterítő nyár-végi algacsúcs oka, hogy megváltoztak az áramlási viszonyok a Balatonfenyvesnél pár éve megépült új kikötő fél kilométer hosszan tóközép felé nyúló mólószárnyai miatt. (A felvételek szerint az algacsúcs főként a Keszthelyi- és a Szigligeti öblöt érintette, míg a Balaton keleti medencéjét nemigen érintette.) A hiányzó vizsgálatok miatt nem lehet pontosan tudni mik az új kikötő áramlástani hatásai – derült ki az előadó válaszából.

 

A VEAB rendezvényének utolsó előadásában dr. Istvánovics Vera, az MTA doktora, a BME Vízgazdálkodási Kutatócsoport munkatársa foglalta össze dr. Honti Márkkal, az MTA kutatójával közösen felállított hipotéziseit a 2019-es alga tömegprodukció kialakulásáról.

 

A két kutató három hipotézist állított fel, amelyek nem zárják ki egymást, akár mindhárom igaz lehet, de csak a harmadik feltevés az, amelyik önmagában is magyarázatot adhat a Balatonon idén nyár végén bekövetkezett algavirágzásra.

 

Az algásodás lehetséges okai röviden:

 

hipotézis: a vízben megnövekedett baktériumszám, amit évtizedek óta nem vizsgálnak, és ami az árvaszúnyogok elszaporodására is magyarázatot adhat

 

hipotézis: a víz foszfort megkötő mésztartalmának viselkedése

 

hipotézis: az üledékben található, szintén foszfort megkötő oxidált vas ionok nagy viharban, meder-fenékig ható tartós hullámzásban redukálódnak, elengedve a hozzájuk kapcsolódó foszfort

 

(A tavak algásodása többnyire a megnövekedett foszforterheléssel függ össze – a szerk.)

 

Az algásodás lehetséges okainak kifejtése:

 

Az 1. hipotézis alapja, hogy a tömegprodukciót alkotta, és e két faj térfogata között legalább százszoros különbség van. Minél nagyobb egy alga, annál kevésbé tud versenyezni egy kisebb algával az oldott tápanyagokért. Ugyanakkor a tömegprodukció nagy algájáról (a Ceratium furcoides) tudható, hogy nemcsak fotoszintetizálni tud, hanem baktériumokat is fogyaszt, ebből tudja fedezni a tápanyag (pl. foszfor) szükségletét is. A hipotézis szerint elképzelhető, hogy nem feltétlenül ugyanazok a körülmények vezettek a két uralkodó faj gyors elszaporodásához; lehetséges, hogy a nagy alga elszaporodásának alapja a megnövekedett bakteriális termelés volt. Mérések hiányában nem tudjuk, hogy megnőtt-e a Balatonban a bakteriális termelés, mert azt körülbelül 20 éve senki nem vizsgálja. Ha megnövekedett volna, az azt is magyarázhatná, hogy miért termett az utóbbi években igen sok árvaszúnyog – legalábbis a Keszthelyi-medencében. dr. Istvánovics Vera ezzel kapcsolatban megjegyezte, régóta nem vizsgálják az árvaszúnyogok mennyiségét sem, tehát lehet, hogy a számuk növekedése lehet csak szubjektív benyomás.

 

A 2. hipotézis a Balaton legnagyobb foszfor-raktárának, a mésznek (kalcitnak) a hosszú távú viselkedésével kapcsolatos. A Balaton üledékének nagyjából a fele mész (a másik fele az erózióból származó talaj), amely a fotoszintézis során a tóban válik ki és nagy mennyiségű foszfort adszorbeál (köt meg), ami jó.

 

A tó vízgyűjtőjén épült tározókban és halastavakban is kiválik a mész, így a Balatonban már kevesebb válik ki, mint a mesterséges létesítmények előtti időkben. Ez a tó foszforforgalma szempontjából kedvezőtlen hatás.

 

Ugyanakkor a Kis-Balaton – ahonnan érkezik a víz a Balatonba a vízvédelmi rendszer kiépülése óta – növényekkel benőtt területei a talajerózióból származó részecskéket nagyon hatékonyan ülepítik ki, ezért a tóban jelenleg keletkező üledék mésztartalma magasabb lehet, mint korábban, ami pozitív hatás.

 

Hogy mi ezeknek a folyamatoknak az eredője, azt nem tudjuk, mert a mész kiválását és sorsát a Balatonban alig vizsgálták. Pósfai Mihályék (Pannon Egyetem) újkeletű kutatásai megvilágíthatják a mészkiválás és foszforforgalom hosszú távú összefüggéseinek részleteit.

 

A 3. hipotézis szerint az üledék felszíne redukálttá vált, és emiatt a vas-oxi-hidroxidokhoz kötött foszfor nagy mennyiségben juthatott a vízbe. A vas ugyan csak az üledék második legnagyobb foszforraktára a mész után, de a vashoz kötött foszfor sokkal mozgékonyabb, mint a mészhez kötött. Ennek oka, hogy a nagyon rosszul oldódó, csapadékot képező oxidált vas ionok (Fe3+) fajlagosan körülbelül hússzor annyi foszfort kötnek meg, mint a mész, a redukált vas (Fe2+) azonban jól oldódik és ilyenkor az összes hozzá kapcsolódó foszfort elengedi. Az üledéket minden pillanatban oxidált és redukált mozaikocskák összességének képzelhetjük, de amíg a legtetején akárcsak pár mikrométer vastag oxidált övezet található, az oldott foszfor nem jut ki a vízbe. A sekély Balatonban általában ez a helyzet, mert a vízben a fotoszintézis során termelődő oxigént a víz folytonos keveredése könnyen lejuttatja az üledékig.

 

A 2019-es tömegprodukció a rendelkezésre álló adatok szerint nagyjából augusztus legelején kapta meg azt a foszfor-pulzust, amelyik azután lehetővé tette az algák elszaporodását. Az üledékfelszín több tényező egybeesése miatt válhatott redukálttá. A július 28-i nagy viharban felkeveredő üledék miatt a víz napokig zavaros volt, emiatt a fotoszintézis sebessége átmenetileg csökkent, kevesebb oxigén termelődött. A vihar utáni hosszú szélcsendes időszakban kicsi volt a keveredés, az éjszakai lehűlés pedig nem volt olyan mértékű, hogy megbontsa a napközben kialakult erős hőmérsékleti rétegeződést. A hőmérsékleti rétegeződés időtartama nemcsak a meteorológiai tényezők egybeesésétől függ, hanem a vízmélységtől is: sekélyebb vízben (alacsonyabb vízállásnál) kialakulásának valószínűsége hasonló időjárási viszonyok között kisebb, mint magasabb vízállásnál.

 

Két következtetés

 

Az előadó az utolsó hipotézisből két fontosnak nevezett következtetésre jutott. Az egyik, hogy a Balaton vízminőségét az eddig gondoltnál erősebben befolyásolják a klímaváltozást jellemző szélsőséges időjárási események egybeesései. A másik, hogy a vízszintszabályozás rendjét az algásodás szempontjából sürgősen felül kell vizsgálni – mondta dr. Istvánovics Vera.

Olvassa a Marcali Portált Facebookon is!

Keresés a tartalomban...

Elérhetőségek

Levélcím: Marcali Portál

8700 Marcali Orgona u. 1-3 "A" lh. fsz. 2
NMHH nyilvántartási szám: 1253-3889
Alapítás éve: 2000.
E-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
Reklámmal kapcsolatban: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

Cookie-k használata a weboldalon

Küldjön nekünk Ön is híreket!
Történt olyan esemény vagy hír a térségében ami nincs fent a Marcali Portálon, esetleg hallott, látott, fényképezett, valami érdekeset és Ön szerint fent lenne a helye hírportálon?
Küldje el a Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. címre!


Megjelenés: Szerkesztőségünk fenntartja a jogot, hogy a részére elküldött híreket - a tartalom csorbítása nélkül - a megjelentethetőség érdekében módosítsa, szerkessze. A megjelenésre vonatkozóan garanciát nem vállalunk - azaz nem mindegyik, részünkre elküldött hír jelenik meg szükségszerűen a marcaliportal.hu-n.

A marcaliportal.hu sütiket használ. A sütik elfogadásával kényelmesebbé teheti a böngészést. A honlap további használatával hozzájárulását adja a sütik használatához.