VÁROSUNK

Móring interju

A közéleti interjúsorozatom zárásaként Móring József Attilát, körzetünk Országgyűlési képviselőjét kérdeztem.

 

2015 januárjában beszélgettünk utoljára, ez idő alatt, sok változás történt Marcaliban és a környéken. Lezárult egy Európai Uniós támogatási ciklus, meghirdetésre került a 2020 –ig terjedő újabb időszak pályázati lehetőségeinek jelentős része.

 

Mikor készültem a beszélgetésünkre akkor utána néztem, hogy 2004 és 2015 között mekkora támogatáshoz jutott Marcali. A bruttó összeg: 13,39 Mrd Ft 2015. december 31 –ig. Ebben az összegben benne van minden jogcím, a TÁMOP-tól a GOP-ig minden. Tehát a magáncégeknek juttatott forrásoktól, a továbbképzésekig bezárólag. Hatalmas összeg, főleg ha azt is figyelembe vesszük, hogy a jelenlegi járás területétére számítva Marcalival együtt 28,91 Mrd Ft –ról beszelhetünk.

 

Arra kérlek, hogy értékeld ezt az időszakot, melyek voltak számodra a legfontosabb projektek? Mire számíthatunk a jövőben?

 

Amikor ezekkel a számokkal szembesülök, akkor arra a következetésre jutok, hogy az itteni vállalkozók, és az önkormányzat nagyon aktív volt, és eredményesen dolgozott. Sokan gondolják azt, hogy ezek az Európai Uniós források csak úgy jönnek, szinte automatikusak. De ez nem így van. Kellenek életképes ötletek, és megfelelő szakmai előkészítettséggel rendelkező pályázatok. És mindehhez elengedhetetlenül szükséges a megfelelő együttműködés a pályázati szereplők- a pályázó- a közreműködő szervezet- és az irányító hatóság között.

 

Én azt sajnáltam korábban, amikor Marcalinak még minisztere is volt, hogy ez igazából a város fejlődésén nem látszott meg.

 

A politikusoknak mindig van egy dilemmája, hogy a szűkebb hazáját szabad-e egy picit jobban preferálnia? Vannak akik „patikamérlegen” kimérik a támogatást, hogy ezzel ne vádolják őket. Én meg azt szoktam mondani, hogy dehogy kell azt kimérni, hanem legyen az ember büszke arra, hogy honnan jött, és ne vonja meg azokat a lehetőségeket, amik egyébként meglennének.

 

A legfontosabb az elmúlt időszakban a vállalkozások támogatása volt, életben maradásuk, fejlődésük az létkérdés, hiszen csak azok tudnak munkahelyet biztosítani. Ha a munkahelyek megmaradnak, akkor marad meg a város a népességmegtartó ereje.

 

Nagyon fontosak továbbá a közlekedési beruházások, amik megvalósultak, bár vannak gondok is ezekkel. Itt az elkerülő északi csomópontjára gondolok. Reményeim szerint, amikor majd az autópálya és Marcali között realizálódik a 68 –as főút megerősítése, talán lesz alkalom azt a becsatlakozást egy kicsit átépíteni, biztonságosabbá tenni.

 

Ha már a közlekedésről beszélünk, akkor az elkerülő út hozta azt a lehetőséget Marcalinak, hogy megvalósíthassa a „Zöldváros” programját. Ez a projekt több mint 700 millió FT összegből valósulhat meg, ezzel teljesen átalakul Marcali belvárosa, szinte egy promenád jön létre a Rákóczi úton. Erre nagyon jó esély van. A Területi Operatív Programban, ami a Somogynak járó 43 Mrd Ft felosztásáról intézkedik, szerepel ez az összeg és nem csak ez, hanem több másik program is: közöttük a Központi Óvoda és a Noszlopy Iskola energetikai felújítása is. Az én számításaim szerint első körben Marcali körülbelül 2 Mrd Ft –ra számíthat jó eséllyel, amihez saját forrást nem is kell hozzátenni.

 

A városkép szempontjából is fontos volt 2015 évvégén nyert több mint 300 millió FT. Nem csak a hőtechnikai korszerűsítést valósították meg, hanem az épületek külső megjelenése is változott. Magyarul szebbek, látványosabbak lettek. A „Zöldváros” projektben úgy tudom, az épületek külső felújítása nem szerepel, lesz erre pályázati lehetőség?

 

Tudomásom szerint lesznek, elsősorban társasházak részére pályázatok, energetikai korszerűsítésre, de az együtt jár a külső megjelenés változásával is.

 

Nagyon sok pályázati kiírás most van elkészítés alatt, vannak bizonyos csúszások, de a kormányzat terve miszerint 2017 nyaráig az összes uniós pályázat meghirdetésre kerül, az nem változik. Tehát 2017-ben már tudható lesz, hogy ezek az épületek forráshoz fognak –e jutni. Mivel a „Zöldváros” program sem egy év alatt fog megvalósulni, ezért „beérhetik” a társasházak projektjei a központi beruházást, ezzel teljessé válhat a belváros megújulása Marcaliban.

 

Egy másik lehetséges forrás az un CLLD - vagy a régi nevén LEADER – program. Úgy tudom lakosságarányos felosztási rendszer van, és ez alapján Marcali maximum 500 millió FT –ra pályázhat. Hogy áll ez a pályázat? Milyen esélyei vannak Marcalinak?

 

Amikor erről beszélgettem a polgármester úrral, akkor arra bíztattam, hogy pályázzák meg a maximális összeget. Tudomásom szerint ezt megtették. Az előzetes egyeztetések alapján, jó esélyekről adhatok számot. És hamarosan döntés születik. Én már keresnék megfelelő, minőségi munkát végző kivitelezőket, mert egyszerre fog rázúdulni az építőiparra a sok feladat.

 

A pályázatok eredményének kihirdetését követik a közbeszerzések, és ma az a gyakorlat, hogy a kivitelezők a lehető legolcsóbb ajánlatokat teszik, és alig-alig van nyereségük. Amikor majd a projekt dömping beindul, akkor majd eltolja a kapacitás hiány a vállalási árakat az egekbe … nos jelzem a pályázatokban fixálva vannak az összegek, és az önmérséklet az egy fontos tulajdonság.

 

Tudom, vannak Marcaliban is cégek, akik a válság idején, a nehézidőkben munkát kaptak a várostól, majd emlékezzenek erre, amikor az áraikat megszabják a jobbidőkben.

 

Nem megkerülhető kérdés a Gyógyszálló helyzete. Torzóként áll, mindig van egy-egy hír, hogy előrébb van a dolog, de valami mindig elodázza a megoldást. Te hogy látod a Gyógyszálló ügyét?

 

Létkérdés lenne, hogy az befejeződjön. Egyrészt azért, hogy végre már ne „csúfoskodjon” ott, másrészt egy komoly munkahelyteremtő, adót fizető vállalkozás lenne. Jelentős vonzerő lenne a város számára, a Fürdőnél növelné a látogatottságot. Tehát minden szempontból kedvező lenne.

 

Amit mi megtehettünk azt megtettük. Azok a gazdasági szereplők, akik a vállalkozás mögött vannak, talán rosszul mérték fel a lehetőségeiket. A számok ugyan stimmeltek, de azt feltételezték, ha a projektről lemegy a teher és lehetőséget kapnak, akkor hamar meglesz a hitel és abból be is fejezik a gyógyszállót.

 

Most úgy tűnik, hogy megállt ez a folyamat, de keressük a lehetőséget. Meggyőződésem, hogy ez így nem maradhat. Vannak mozgások, de nem akarok elhamarkodottan nyilatkozni.

 

Ipari parkok. Van egy létező, de üres Déli Ipari Park, ami nagyobb részben magántulajdon. Kérdésem ezzel kapcsolatban az, hogy miben tudna segíteni a kormányzat, hogy ez a „tecchalott állapot” megszűnjön. Illetve Marcali komoly lépéseket tett és tesz, egy Keleti Ipari Park megvalósításának irányában. A megvalósítás érdekében tudomásom szerint pályázott is a TOP-ban. Mit lehet tudni erről a projektről?

 

Amikor a TOP összeállításra került akkor a Déli Ipari Park, mint helyszín szóba került, akkor a város jelezte a problémáit. Ezért döntöttünk úgy, hogy inkább a lehetséges forrás, ami ha jól emlékszem 470 millió FT, az a tervezett Keleti Ipari Parkban hasznosuljon. Én természetesen támogatom a város szándékát, de azt gondolom, hogy valamiképpen rendezni kéne a déli park sorsát is.

 

A Keleti Ipari Parkban már jelentkeztek befektetők, és én tudok további szándékokról is. Ebben a programban, ha nyer a pályázat, épülni fog, egy „inkubátorház” ami segítség lesz a kisebb vállalkozások számára is.

 

Ide tartozik még, hogy vannak elképzelések a Keleti Ipari Park mellett, a megújuló energetikai beruházásokra, amit ebben a támogatási ciklusban az unió nagyon komoly összegekkel fog majd támogatni.

 

Végül szinte az utolsó pillanatban, de sikerült a teljes hulladékgyűjtéssel, kezeléssel kapcsolatos programot sikerrel lezárni. Ma egy önkormányzati cég gyűjti, kezeli Marcali és környékbeli települések kommunális hulladékát. Úgy tudom, hogy még lesz változás ez ügyben.

 

Valóban az utolsó pillanatban sikerült többletforrást szerezni a hulladékszállító járművekre. Egy nagyon feszített határidejű projekt volt, sikerült lezárni. A hulladékgyűjtő edényeket és a járműveket rendszerbe állítottuk. Kérdésedben említetted a változást, igen most megy a helyezkedés, mert nem mindegy hogy milyen méretű cégek vannak. A szabályzók ösztönöznek a nagy, többszázezer lakost kiszolgáló cégek létrehozására. Marcaliban egy jól működő cég van, és vannak „szirénhangok” innen is, onnan is, hogy ide vagy oda csatlakozzon. Valakivel szerintem mindenképpen majd össze kell állni, mert nagyságrendekkel jobb finanszírozás érhető el, de ezt majd a helyi vezetés fogja eldönteni.

 

Egy kicsit már kiléptünk a kistérségbe az előző témánkkal. A TOP –os tervekben milyen térségi beruházás szerepel? Mire számíthatnak a kistelepülések, úgy tudom ebben a ciklusban inkább a kisvárosok lettek preferálva.

 

Az unió abból indult ki, hogy a kistelepülésen élők a környező kisvárosokban érik el azokat a szolgáltatásokat, amelyek az Ő életminőségükre is visszahatnak. Ezeket a szolgáltatásokat a kisvárosok tudják produkálni, ezért van például „Zöldváros” fejlesztési projekt.

 

A legjelentősebb beruházás egy kerékpárút, ami a Balatont kötné össze a Mesztegnyői kisvasúttal. Ennek a projektnek nagyon jó esélye van, mert a turisztikai fejlesztések közül talán az első volt, amit nevesítettek. Jól előkészítették, ez nagyjából egy fél milliárd forintos program. Szerintem menni fog.

 

A csapadékvíz elvezetés egyre hangsúlyosabb probléma a környezetünkben. Balatonkeresztúr, Balatonmáriafürdő és Balatonfenyves egyaránt pályázott. Egybefüggő rendszerként lesz megépítve, kiegészítve a projekt. Ez 1 Mrd Ft –os program, amire szintén jó esély van.

 

Természetesen lesz lehetőség a kistelepülések közintézményei felújítására is.

 

A környékünknek nagyon fontos a közlekedési infrastruktúra fejlesztése. Örömmel fogadtuk a déli vasút rekonstrukcióját, ha igaz 2017-ben elkészül. Viszont nagyon régen várjuk a 68 –as út felújítását. És legalább úgy várjuk, hogy az alsóbbrendű utakkal történjen már végre valami. Mit lehet tudni ezzel kapcsolatban?

 

Az utak állapotával kapcsolatos megjegyzéseddel nagyon egyetértek. Nagyon sok helyen, sok fórumon szorgalmazom, hogy lépjünk ebben. Az útépítés egy drága dolog, de ha nem lesz rá uniós forrás, akkor is lépni kell, ha másképpen nem megy, akkor hazai forrásból.

 

És nem csak arra, hogy rendbe tegyük az alsóbbrendű utjainkat, hanem végre arra is kellene költeni, hogy az úgynevezett zsáktelepüléseket megnyissuk. Feltáró utakat kell építeni, Fonyódot összekötni Csisztával, átkötni Vitya-pusztát Gamással, és akkor például Marcaliból ellehet jutni Tabra kerülő nélkül.

 

A 68 –as út teljes felújítása a közeli tervekben nem szerepel, én legalábbis nem láttam róla információt. Szakaszok vannak tervezve, például a Marcali – M7 között, az egy kihirdetett eredményes közbeszerzés, amint lesz rá forrás megépül.

 

De hogy konkrétumot is mondjak … az Öreglak – Marcali út felújítása ugyan úgy, ahogyan ez megtörténik a Lengyeltóti - Balatonboglári út esetében, a Marcali - Öreglak úton is megtörténik. Nem egy ütemben, hanem két vagy három szakaszban, de jövőre elindul.

 

Ha igaz, akkor maradt a Kórház … november 2 –án beszélgetünk, lezajlott egy tüntetés, amin több ezren jelenlétükkel álltak ki a Marcali Kórházért. Mi a helyzet ma?

 

Amit a demonstráción elmondtam, hogy a korábban lefolytatott tárgyaláson végre azt elértük, hogy teljesen egyértelmű a kormányzati szándék: a Marcali Kórház megmarad. És most ehhez a fedezet is rendelkezésre áll.

 

Egy helyben elérhető, hatékony járó beteg ellátás kell, hogy legyen. Újra indítattuk az aktív belgyógyászatot, és a sebészetet sem hagytuk bezárni.

 

Azért vagyunk, és voltunk nehéz helyzetben, mert úgy tűnhet, hogy szembe megyünk a Kaposvári Kórház elképzeléseivel. Pedig nem erről van szó. Marcali probléma kapcsán fogalmazódott az Állami Egészségügyi Ellátó Központ részéről, hogy az Országban van 8-10 ilyen kisvárosi Kórház, ami 60-70 kilométerre van a póluskórháztól.

 

Ezt a helyzetet pedig nem lehet úgy kezelni, mintha csak 20 kilométerre lennénk. Maga a távolság teszi a kapcsolatot „lehetetlenné”, azt kéne belátni végre Kaposváron, hogy nem a megyei Kórház anyagi, és szakmai érvényesülése ellenére, vagy terhére akar Marcali létezni.

 

A demonstráción én úgy fogalmaztam: nem azért kell Marcaliban Kórház, mert régen is volt, hanem azért mert a földrajzi adottságunk, a település szerkezet és egyébként a technikai feltételek is - épület, felszerelés – azt teszi lehetővé, hogy olyan egyszerű orvosi beavatkozások, amiket helyben meglehet oldani, azokat itt végezzék el. Egy működőképes modellt kell létrehozni.

 

Mi nem kicsi Kaposi Mór Kórházat akarunk itt Marcaliban. Nem akar marcali 40-50 szakmás Kórház lenni, sohasem akart az lenni! Három évvel ezelőtt is elmondtuk ezt.

 

Vannak kifejezések, amit nem értek … az egyik a „megerősített járó beteg ellátás” az mi? A szó valódi értelmét azt értem, de az elmúlt három évben azt vettük észre, hogy félévet kell várni a szemészetre, már nincs reumatológus, nincs urológus … számomra a megerősített azt jeleni, hogy korábban volt nyolc szakma, és ma van 15! Az igen! Az megerősítés! Vagy a megerősítés azt jelenti, hogy volt 8 óra szemészet a héten és most van 20 óra … az megerősítés!

 

Megy az üzengetés, és ez nem jó. A város azt mondja, hogy hajlandó áldozatot vállalni azért, hogy itt legyenek orvosok. a főigazgató asszony pedig azt mondja, hogy csak akkor tud orvosokat ide küldeni, ha város vállal áldozatot. Hát miért nem beszélik már meg egymással?

 

Nagyon kérek mindenkit, hogy a sértő, degradáló telephely kifejezést egyszer és mindenkorra felejtsük el, ez egy KÓRHÁZ, ahol embereket gyógyítanak.

 

A józanész azt diktálja, hogy van egy már meglévő jól működő 60 ágyas ápolási osztály, - aminek a bővítését ígérték -, hogy van a 15 ágyas belgyógyászat, van a sebészet, van a sürgősségi osztály, akkor ezeknek a működését hosszútávon biztosítani kell.

 

De ez így önmagában nem elég! Én legalább ilyen fontosnak tartom a járó beteg ellátás biztosítását. A főigazgató asszony hivatkozott a környékbeli városok rendelőintézeteire … csak éppen elfelejtette hozzátenni, hogy azok nem Kórházak, hanem szakrendelők. Fonyódon a város hozott létre egy Kft.-t, Tabon pedig önkormányzati intézmény a rendelő.

 

A főigazgató asszony hivatkozik a 2008-as megyei koncepcióra, hogy ott milyen szerepet szántak a kórháznak. A kérdésem csak a követőző… ha ez szakmailag ki van találva, meg van hozzá a forrás, akkor miért nem lehet megvalósítani? Ki akadályozza meg? Abban az van leírva, hogy Marcali legyen egy fajta „kiegészítő kórháza” Kaposvárnak! Tehát jöhet ide kisebb műtétre Kaposvárról is a beteg, ha itt hamarabb sorra kerül, hisz az orvos sok esetben ugyan az. Gyorsabban előbbre jutnánk, ha megoldást keresnénk, és nem azt, hogy mit miért nem lehet!

 

Egyes vélemények szerint a megye legjobb műtője a Marcali, miért nem használják kisebb beavatkozásokra, ez csak szervezés kérdése…

 

Ha valódi lehetősége lesz az marcali intézményt vezető főorvosnak arra, hogy szerződéseket kössön, hogy tervezhetően biztosítsa a szakrendelésre az orvosokat, és azok beosztását Ő végezhesse el. Az nem csak a betegnek lenne jó, hanem annak a kaposvári orvosnak is, aki nem aznap reggel tudná meg, hogy Marcaliba kell utaznia.

 

Én abból a szempontból nyugodt vagyok, hogy az egészségügyi kormányzat az elfogadta, ez nem egy irreális, teljesíthetetlen követelés, nem egy lázadás, Kaposvár ellen! Hiszen valamilyen szinten, mindenképen a Kaposi Mór Oktató Kórház része vagyunk. Az ő teljesítményüket is növeljük.

 

Én azt szeretném elérni, hogy beszéljünk végre egy nyelven, és senki ne tekintse ezt presztízskérdésnek. Az ugyanolyan rossz, amikor ezt a helyzetet bizonyos körök megpróbálják itt a városban, akár politikai szervezetként, akár ilyen „ál civil szervezetként” politikai hangulatkeltésre felhasználni.

 

A megoldás keresése, a helyzet javításának szándéka töretlen az Önkormányzat részéről, és én sem hagyom az ügyet, amit csak tehetek, azt megteszem.

 

Remélem azokkal a döntésekkel, amik Budapesten születtek az ügyben, megszűnik ez az áldatlan állapot. Visszatér a bizalom a távozott orvosokban, sikerül visszahívni őket a szakrendelőbe, és jönnek újak is, akik itt akarnak majd rendelni, gyógyítani.

 

Köszönöm a beszélgetést! Sok sikert kívánok a munkádhoz!

Olvassa a Marcali Portált Facebookon is!

covid

Keresés a tartalomban...

Elérhetőségek

Levélcím: Marcali Portál

8700 Marcali Orgona u. 1-3 "A" lh. fsz. 2
NMHH nyilvántartási szám: 1253-3889
Alapítás éve: 2000.
E-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
Reklámmal kapcsolatban: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

Cookie-k használata a weboldalon

Küldjön nekünk Ön is híreket!
Történt olyan esemény vagy hír a térségében ami nincs fent a Marcali Portálon, esetleg hallott, látott, fényképezett, valami érdekeset és Ön szerint fent lenne a helye hírportálon?
Küldje el a Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. címre!


Megjelenés: Szerkesztőségünk fenntartja a jogot, hogy a részére elküldött híreket - a tartalom csorbítása nélkül - a megjelentethetőség érdekében módosítsa, szerkessze. A megjelenésre vonatkozóan garanciát nem vállalunk - azaz nem mindegyik, részünkre elküldött hír jelenik meg szükségszerűen a marcaliportal.hu-n.

A marcaliportal.hu sütiket használ. A sütik elfogadásával kényelmesebbé teheti a böngészést. A honlap további használatával hozzájárulását adja a sütik használatához.