Ahhoz hogy a most elért negyedik helyet értékelni tudjuk, megítélésem szerint vissza kell „néznünk" az elmúlt szezonra. Csak azért nem estünk ki a megye egyből, mert tavasszal sikerült annyi pontot szereznünk, hogy a „legjobb kieső helyen" zártunk, és nem volt annyi feljövő a másodosztályból. Hogy látod ma a 2011/2012 –es szezont?

Egy váratlan felkérésnek tettem eleget az elmúlt bajnoki év őszi szezonjában a negyedik fordulót követően. Egy fél szezonra gondoltunk akkor. Menetközben vettem át a csapatot és a Buzsák ellen egyből nyerni is tudtunk négy góllal. De sajnos a felnőtt csapatnak csak az akkor megszerzett 3 pontja maradt, nem sikerült ősszel további pontokat szerezni. Így zártuk félidőben!

Ebből a helyzetből kellett a szezonvégére egy a bennmaradásra alkalmas pozíciót szerezni. Nagyon nehéz volt hitet adni a csapatnak, összeszedni a játékosamat. A végén azért sikerült két csapatot megelőznünk, és ennek köszönhetjük, hogy a most végződött bajnokságban egyáltalán elindulhattunk.

Elkezdtünk egy munkát, amit folytattunk és még nem jártuk végig azt az utat, amit én ennek a csapatnak gondolok. Nagyon sok munkát elvégeztünk eddig a csapattal, és nagyon sokat dolgozott az egyesület vezetése is, azért hogy idáig elérjünk. De még nagyon sok munka hátra!

Azt gondolom, ma már tudja mindenki, hogy mi a kötelessége, mi a dolga a csapatnál. Felnőtt játékosokról beszélünk, akiknek megvan a megfelelő felelősségtudata, átérezték a helyzetünket, és ennek megfelelően tették a dolgukat.

Mára kiderült, hogy megvan a képességed az edzői szakmához, hiszen bizonyítottak a csapataid. Egy arany az U19 –el és egy negyedik hely - a kiesőzónából indulva - a felnőtteknél. Hogy kezdtétek a 2012/2013 –as szezont. Ekkor már Te készítetted fel a csapatot, beleszólásod volt az igazolásokban.

Igen valóban. Elkezdtünk felépíteni egy csapatot, akit lehetett azt megtartottunk. De voltak nehéz pillanatok is. Egy Bellán Laci az utolsó pillanatban távozott, ez nagyon rosszul érintett. Voltak olyanok is, azok között akik elmentek, akiket nem tartóztattunk. És voltak olyanok, akiket nagyon sajnáltam, de nem tudtuk tovább foglalkoztatni.

Tudomásul kell vennünk, ki kell mondanunk, hogy a lehetőségek a mai világban nagyon beszűkültek. Egy Andrics Zolit nem tudunk Nagyatádról idejáratni ... Nagyon fáj a szívem érte, nehezen búcsúztunk Tőle, de megkeltet lépnünk.

Az igazolásaink bár az utolsó pillanatban, de sikerültek. Az alapozás jól sikerült, és sikerült a csapatot is összeraknunk. Elkezdtük a bajnokságot és 31 pontot szereztünk, a harmadik helyen vártuk a tavaszt. Baráti beszélgetésekben hozzáértő emberektől hallottam, hogy a marcali volt, aki a legszebb futballt játszotta.

Ennek ellenére mindig valami kis apróság hiányzott, valamiben mindig kevesebbek voltunk, volt gyakran egy „csontos" része a csapatnak. Ezek voltak a „csak" harmadik helynek az okai. Azt azért hozzáteszem, hogy az őszi szezon két veresége egy csapatéletében az nem sok, annak „bele kellett volna férnie" az összteljesítménybe.

Ha tavasszal megismételjük az őszi szereplésünket, akkor ma a Marcali bajnokcsapat és a Balatonfüred ellen játszanánk az osztályozót. De hát nem sikerült.

Az okok? A felkészülésünk nem úgy sikerült, ahogy szerettem volna. Négyen mentek, négyen jöttek. Ennek ellenére egy éremesélyes csapattal kezdtük a tavasz szezont. Nagyon sajnálom, hogy nem sikerült, mert nagyon sok munkát elvégeztünk, nagyon sokat belefektettünk a siker érdekében. Dobogón kellett volna végeznünk!

Eltelt néhány hét. Gondlom már elemezted az okokat. Tudod már miért nem sikerült? Hol csúszott el a dolog?

Az okát igazából nem tudom. Ahol elment nekünk a bajnokság, azok a rangadók. A rangadókból nagyon gyengén jöttünk ki, 20% -sak lettünk a rangadók eredményességében. Egy rangadón itthon nyerni kell, idegenben pedig bravúrt kell csinálni!

Ha nem emelem ki a rangadókat a sorból, akkor jött a Karád a Balatoni Vasas, a Somogyjádi meccs ... ezeken sajnos betliztünk ... ha ezt a három meccset hozzuk, akkor bajnokok vagyunk. Ha a háromból kettőt nyerünk ezüst, ha egyet, akkor bronz. Tehát a rangadók rossz eredményessége mellett is lett volna lehetőségünk, ezért is fáj a negyedik hely.

Engedelmeddel én úgy gondolom, hogy ez egy nagyon jó helyezés, egy kiváló kiindulási pont, amire lehet a jövőt építeni. Folytatod?

Számomra ez igazából nem volt kérdés. Én szeretek ezekkel a srácokkal dolgozni. Ma már olyan szinten vagyunk, hogy profi játékosként dolgoznak. Nekünk ma már igazából azzal vannak gondjaink, hogy a munkahelyi, iskolai, magánéleti elfoglaltságokat tudjuk egyeztetni. Egy amatőr csapat klasszikus problémáival küzdünk. Ez nagyon nehéz, mert ma a csapatban tényleg a szó anyagi értelmében amatőrök fociznak. El kell tartaniuk a családjukat, önmagukat. Egy profi csapatnál azt mondom edzés ekkor és ekkor, ott a játékosnak kutya kötelessége, hogy ott legyen. A mostani marcaliban viszont én ezt csak kérhetem, mert sok játékosomnak a család megélhetésének megteremtése az elsődleges teljesen érthető módon.

Itt a nyár, de hamarosan kezdődik a következő szezon. Hogyan tovább? Igazolások?

Igen néhány nap és meglesz a sorsolás, augusztus 20 –a körül kezdődik a bajnokság. 6-7 hetet szánok a felkészülésre. Már lekötöttem több edzőmérkőzést, négy felkészülési meccset biztosan játszunk.

Az igazolások. Nincs szándékunkban igazolni senkit. Meg van a csapat, és ebben az új bajnokságban elsődleges feladatomnak tekintem - az egyesület vezetésével közösen -, a fiatalok beépítését a felnőtt csapatba.

Azért az jó hír, hogy a Maros Bálintra is számíthatok, akinek rendbejött a sérülése, és a Kőrösi Andrásra is itt lesz velünk most már végig a bajnokságban.

Az egyesület vezetése, a felnőtt csapat, és én is úgy gondolom a 2013/2014 –es bajnokság, a fiatalok beépítéséről fog szólni!

Kihagyhatatlan kérdés. Hová várod a csapatodat a következő szezonban? Arra is figyelemmel, hogy komoly átrendeződés van a magyar bajnokságokban.

Valóban, komoly változás van. NBIII –as csapatok érkeztek a mezőnybe. A Nagybajom és a Balatonlelle, akik biztos, hogy itt indulnak. Ezek számottevő csapatok annak ellenére, hogy kiestek.

A helyezés? Én azt gondolom, hogy az 1-6 hely között leszünk. Mondom ezt úgy, hogy igazából nem vagyok minden információ birtokában. Nem ismerem a mozgásokat a csapatoknál, ki hogy tudott erősíteni. Azt gondolom mindennek ellenére, hogy ebben a csapatban benne van a bravúr, és a tisztes helyállás. Ha megint „csak" negyedikek leszünk, úgy gondolom senki nem fog megsértődni ránk.

Így a beszélgetésünk vége felé egy kicsi Rólad. Korábban neked volt edzői tapasztalatod, edzősödtél?

Nem volt semmilyen korábbi tapasztalatom a szakvezetésről. Én itt kezdtem a Marcaliban, egyből két csapattal és mondhatom ... egyből a mélyvízben. Két olyan csapattal kezdtem, akiket „leírtak", a csapatok körül rendezetlenek voltak a körülmények, és belőlük kellett csapatot formálnom.

Én tíz éven keresztül „megélhetési futballistaként" játszottam korábban, nagyon sok olyan edzővel, csapatvezetővel, játékostárssal dolgoztam, akiktől lehetett tanulni. Azt mind magamba szívtam, és ezt a tudást nagyon remélem, hogy át tudom adni majd a gyerekeknek. Nagyon szeretném, hogy ezek a fiatalok majd egyszer bekerülnek egy olyan öltözőbe ahol én már megfordultam, és dolgozhatnak majd olyan nagyszerű edzőkkel, akiktől én tanultam. Nekem megadatott, hogy egy Pintér Attila volt az edzőm.

De az igazi példaképem a Mészáros Józsi. Ő nekem nyolc éven keresztül volt az edzőm. Azt a fajta mentalitást, amit én szeretnék képviselni, azt én Tőle tanultam. És edzőként is ezt szeretném tovább adni, és elvárni a csapataimtól. A futball iránti alázatot elsősorban. Én nagyon sokat kaptam Tőle, úgy gondolom kötelességem továbbadni mindazt, amit nála megtanultam. Nagyszerű edzőm volt!

A Portálon még biztosan nem, de ha jól tudom még másutt sem beszéltél az eltiltásodról. 15 mérkőzésre szóló eltiltást kaptál a játéktól, és a kispadról. Sok a mende-monda talán mára már lenyugodtak a kedélyek. Elmondanád mi történt?

A Nagyberki ellen volt egy kiállításom. A Nagyberki játékosával, a Májer Krisztiánnal, aki egy robusztus 100 kiló feletti kigyúrt srác, én a nyolcvan kilómmal egy kipattanó szögletnél ütköztem. Ezt minősítette a bíró szándékos törlesztésnek.

Az előzményekhez tartozik, hogy szerintem a srácot már korábban ki kellett volna állítania a játékvezetőnek azért az összetűzésért, amit a Laki Olivérrel szemben elkövetett. Az Olivért gyakorlatilag megtaposta, achillese szakadt a csapattársamnak, azzal nem foglalkozott senki.

A történtek ellenére én nem törlesztettem! Ma is állítom! Azt tudni kell, hogy én Nagyberkiben futballoztam három és fél évet. NBII –ben és NBI/B –ben akkor nem ilyen emberek vették körbe a csapatot, mint mostanában. Tehát ismernek ott és tudják, hogy ilyent nem tettem!

Egy felfokozott hangulatú meccs volt, mindenáron győzni akartak ellenünk. Ma is úgy gondolom a Majer Krisztiánt azért küldték a pályára, hogy az Olivért „kivegye" a meccsből. Én szóltam a Krisztiánnak - és ezt ma sem tagadom -, hogy azt amit művel talán nem kéne!

Vissza a helyzethez. A srác összerogyott látványosan. Abban az ütközésben nem neki, hanem nekem kellett volna „lepattanom" róla, de ő esett el. Rosszul sikerült az esés, és a sok badyzásnak köszönhetően laza szalagjai nem bírták a súlyát elszakadtak. Részemről szándékosság nem volt benne! Ezt üzenem most is! Akárkinek!

A játékvezetőnek röntgenszeme volt, és adott egy lapot. De hát ez a nagydarab 100 kilófeletti játékos, ott sírt, mint egy kislány .... Viszont amit a mai napig nagyon sajnálok, a mentőnek kellett elszállítani. Én ma is azt mondom, hogy az a srác két éve még egy velem egy súlyban levő focista volt ... és lett egy 100 kiló feletti sportoló ... tiszta izom. Ezt csak úgy lehet megcsinálni, hogy a szalagok teljesen tönkre mennek. Attól az eséstől – mindennapos a fociban – normál esetben nincs ilyen sérülés.

Volt egy fegyelmi tárgyalás ahol 18 mérkőzésre eltiltottak. A fellebbezéseket követően lett belőle 15 mérkőzés és fél év. Most is állítom, ha ez nem a Nagyberki ellen, hanem a Somogyvár ellen történik és ütközök a Fazekas Krisztiánnal, aki éppen olyan alkatú mint akivel összeütköztem nagyberkiben, akkor senki nem foglalkozik vele.

Én ma is azt gondolom, hogy igaztalanul meghurcoltak engem is, és a csapatot is. Arról pedig szeretnének megfeledkezni az illetékesek, hogy az a viselkedés amit ott a mérkőzés után elkövettek a házigazdák az példátlan. Az ahogyan én ott edzőként viselkedtem, az valóban nem sportemberhez méltó, így utólag. De én nem provokáltam, a helyzetet! És viselkedésemet a jogos indulat diktálta, nem volt szándékos. A provokáció a másik csapattól érkezett.

A strandon beszélgetünk, egyik szemed a medencén .... hogy tudod egyeztetni a két csapat edzését, a munkahelyedet a családodat?

Anélkül nem menne a dolog, ha a családom - aki sajnos nagyon sokat nélkülözött, de kitartott mellettem -, nem lenne. Ha nem támogatnának a klubnál, nem lennének vezetők, akik bizalmat adtak nekem, és legnehezebb időkben is kitartottak mellettem, ha a munkahelyemen nem segítenek a lehetőségeken belül, akkor ez nem működne. Köszönöm!

És köszönöm a csapataimnak, a játékosaimnak, hogy értelmet adtak teljesítményükkel, hozzáállásukkal, és eredményükkel a munkámnak!

A végére?

Szeretném megköszönni mindenkinek a segítséget, a támogatást az egyesület részéről. Szeretném megköszönni mindazon cégeknek, akik a társassági adójukból segítettek minket. Köszönjük az Önkormányzat, a GAMESZ segítségét!
És nem utolsó sorban nagyon köszönjük a szurkolóinknak a támogatását!

Köszönöm a beszélgetést! Hajrá Marcali!