Dr. Sütő László„1955-ben született Lajoskomáromban. Általános és középiskolai tanulmányait Veszprémben végezte. 1973-ban érettségizett és ez évben felvételt nyert az ELTE Állam és Jogtudományi Karára, amit 1979-ben cum laude fokozattal fejezett be. 1982-ben ügyvédi szakvizsgát tett. Munkáját ügyvédjelöltként kezdte Marcaliban, majd a Járási Hivatalnál dolgozott csoportvezetőként, később elnökhelyettesként. 1989 augusztusától a Marcali Városi Tanács tanácselnökeként, 1990 szeptemberétől polgármesterként dolgozik." forrás: varosatyak.hu

(A teljes interjú - nagyítható  - formátumban innen letölthető!)

 

25 év ... és milyen 25 év ... benne egy rendszerváltás, egy kisváros történetének jelentős szakasza. Marcali 1977-ben kapott ismét városi rangot, ekkor csatolták hozzá a szomszédos Bize, Boronka és Horvátkút községeket. Nem régen ünnepeltük a várossá válás 30. évfordulóját. Na de kezdjük az elején. A család az eredendően Fejér megyei? Lajoskomáromi?

 

Anyai ágon lajoskomáromi a család, német betelepülők az őseim. Apai ágon pedig nagyon régre visszavezethetően magyar erdészek, Úrkútról – Veszprém megye -. Én 18 éves koromig gyakorlatilag Veszprémben éltem, amíg be nem vonultam katonának. Veszprémben érettségiztem, a honvédségtől leszerelve már Balatonfenyvesre mentem. Édesapámat időközben a Veszprémi Állami gazdaságból áthelyezték a Balaton-Nagyberki Állami gazdasághoz. Pesten jártam egyetemre, és hát ez egy fiatalnak nagyon jó volt, mert télen Pesten voltam, nyáron meg a Balatonnál nyaraltam és dolgoztam, újságárusként!

 

Hogy és mikor kerültél Marcaliba? Kinél voltál ügyvédjelölt?

 

Az egyetem elvégzése után kerültünk a feleségemmel Marcaliba. Érdekes módon Ő a Tanácsra került én meg ügyvédjelöltként Dr. Horváth Ernő ügyvéd úr mellé, akitől nagyon sok alaposságot tanultam. Ő nagyon mélyen ismerte a jogot, és nagyon alaposan utánajárt mindennek.

 

Polgári peres ügyekkel foglalkoztál?

 

Mindennel... ez abban időben általános volt, volt időszak amikor csak egyedül voltam jelölt, csak később jött Liszkai Péter. Másik ügyvédeknek is kellett segíteni, mondhatom ... nagyon sokat dolgoztam. Sokat jártam a bíróságra, volt hogy az egyik órában polgári a másikban büntető ügyben működtem közre. Ma is úgy gondolom, hogy a beszédkészséget nagyon jól segítette a sok tárgyalás. Kis túlzással, éjjel-nappal a bíróságon voltam.

 

Miért választottad a közigazgatást?

 

1981 –ben keresett meg a Megyei Tanács akkori VB titkára, Dr. Kassai János azzal, hogy a Járási Hivatal általános igazgatási osztályvezetője elmegy nyugdíjba. Felajánlotta a helyet, én elfogadtam és fél évig együtt dolgoztam Berdán Laci bácsival. Kezdetben csoportvezető voltam, aztán osztályvezető. Mikor Dr. Berdán László elment nyugdíjba, akkor lettem az Általános Igazgatási Osztály vezetője, és elnökhelyettese a hivatalnak.

 

Ki volt az elődöd a Városi Tanács élén? 

 

1989 –ben választottak meg Marcali Város Tanácselnökének. Az elődöm javasolt, Ress Zoltán. 1985 óta már tagja voltam a Városi Tanácsnak, és a Tanács Végrehajtó Bizottságának is. Egyébként az 1985 –ös választás volt az első, amikor kötelezően többes jelölés volt. Én a Postaköz köz 4-6 -ban voltam tanácstag. Akkor még családi házak voltak a mai Posta helyén. Az volt az én körzetem. Kicsi volt, de akkoriban 45 -en voltunk a Tanácsban, tehát mindenkinek jóval kisebb volt a választókerülete, mint manapság. Körülbelül 100 ház, 250 szavazó volt a körzetemben. Visszatérve eredeti kérdésedre, tehát a Ress Zoli bácsi javaslatára, a Megyei Tanács akkori elnökének Gyenesei Istvánnak a támogatásával lettem a Marcali Városi Tanács Elnöke.

 

Vannak emlékeid a rendszerváltás időszakáról? Létezett Marcaliban rendszerváltó ellenzék? Mikortól aktivizálódtak a pártok helyi alapszervezetei? Volt már az első szabadválasztáson is „ellenzéki" jelölt?

015 250

Akkor elsősorban az MDF volt az, amelyik aktívan, szervezetten működött Marcaliban. Sem az MDF, sem a létező másik pártok nem ellenezték, hogy én legyek a Tanács Elnök. Mondhatom, hogy talán még egy kicsit támogattak is. 1990 –ben volt az új választás, és akkor volt egy fórum a Kulturális Központban valamennyi párt részvételével, ahol csak a Kisgazda Párt adott kitérő véleményt. A FIDESZ, az MDF, az SZDSZ, az MSZP és a még létező szervezetek engem támogattak abban, hogy én legyek Marcali Város első polgármestere.

 

Amikor a szavazásra került sor, akkor viszont ellenszavazat nélkül választott meg az önkormányzat. Hozzá kell tenni akkor a választási szisztéma olyan volt, hogy nem szavazott a lakosság a polgármesterre, hanem az Önkormányzat választotta a polgármestert. És az sem volt feltétel, hogy a polgármester tagja legyen az Önkormányzatnak. Listás és egyéni képviselők voltak, ha jól emlékszem 18 –an. Ezek a tagok választottak meg ellenszavazat nélkül.

 

A rendszerváltás Marcaliban „sima" volt?

 

Igen, azért ez egy kisváros. Itt mindenki ismert mindenkit. A ma is ismert emberek politizáltak akkor is. Persze sokan, főleg a FIDESZ –től elkerültek a városból, a koruk miatt. Mentek egyetemre, mert akkor még a gimnazisták között voltak a Fideszesek. Az alapítók közül senki sincs a városban.

 

Ez egy „katona város" volt ... amikor elkezdődött a honvédség leépítése, milyen következményekkel járt?

 

A városnak az egy nagy trauma volt, hogy megszűntették. Én azt gondolom, hogy kifejezetten jó kapcsolata volt a honvédséggel, és jelenlétéből nagyon sokat profitált a város abban az időszakban. Egyrészt a foglalkoztatottságban, hiszen mintegy 200 –an dolgoztak a laktanyákban polgári alkalmazottként. Másrészt a város élelmiszergazdaságának egy jelentős piaca volt.

 

Átlagosan hány katona volt a két laktanyában?

 

102k 250Több mint ezer sorkatona, de ha mindent odaszámolok, legalább 1500 emberről beszélek. A kenyérgyártól kezdve a húsüzemen át mindenkinek komoly gondot okozott a leépülés. Gondoljunk bele ez Marcali lakosságának jelentős része volt!

T

ovábbi gondot jelentett, hogy a belső laktanya ideszakadt a nyakunka. Először azt ürítették ki majd csak később a külső laktanyát. Sikerült a honvédséggel egy olyan megállapodást kötni, hogy a város bizományosként értékesíthette a honvédség területét.

 

Megmondták mindenegyes épületről, hogy mennyi az ára, és ha drágábban tudtuk eladni, akkor az az önkormányzatnál maradt. A végén az összes szabad területet megkapta a város. Így tudtuk 6-8 év alatt integrálni ezt a területet a város életébe. Amikor elkészült a Marczali Henrik utca, amelyik összekötötte a Rákóczi utcát a Berzsenyi utcával az volt az igazi zárás.

 

Sok előnnyel járt a városnak a terület átvétele, hiszen a Szegedi utcából oda tudtuk vinni a piacot, aztán telkeket tudtunk kialakítani, amelyek azóta már beépültek. Megépült a legénységi épületből a lakóház, a legutolsó lépésként a volt tiszti klubból lett a Civilek Háza.

 

Nagy lökést adott az értékesítésben - ott értük el a legjobb árat - a volt legénységi étkezde, a kapuszolgálat és fogda értékesítése a Pennynek. Az sokat segített.

 

Amikor átvettük a területet nagyon hamar kiderült, hogy az összes közmű egy belső honvédségi kivitelezésben készült, amit egyetlenegy szolgáltató nem volt hajlandó átvenni abban az állapotban üzemeltetésre. Mindent újra kellett építeni. Mert addig, amíg azok a honvédségé voltak, addig senki nem mert nekik szólni, az önkormányzattól viszont nem fogadták el.

 

Összegezve ez egy komoly traumát okozott a városnak a honvédség megszűnése, nem csak azzal, hogy sokan állásukat vesztették, hanem azzal is, hogy sokan elköltöztek. Ez egy jelentős lakosságszám fogyást is jelentett.


 

A városban korábban megtelepült ipar leépülése mikor kezdődött. Gondolok az ELKO –ra, a Mechanikára, de mondhatnám a Kesztyűgyárat is. Az újak a Mustang, a Ziehl Abegg, az Industrie Elektrik, hogy kerültek a városba?

 

A legfontosabb talán az ELKO története, ugye ez ma az Industrie Elektrik. Amikor ott kialakult egy válságos helyzet, akkor a város elég nagy kockázatot vállalva megvette az ELKO épületét és megpróbálta egybe tartani a dolgozókat. Ami döntő többségében sikerült is, különféle átmeneti finanszírozásokkal. Közben folyamatosan tárgyaltam a Schamberger úrral. Az akkor már látszott, hogy a nemesvidi, szőkedencsi telepeket már „kinövi", és arra próbáltam rávenni, hogy jöjjön be Marcaliba. Sikerült Vele megállapodni. Ehhez kellett a város kedvező földrajzi helyzete is, de a döntő az volt, hogy az ELKO dolgozóit sikerült egyben tartani. Voltak olyan képzett dolgozók, akik ezt az aprólékos munkát el tudták végezni. A nagy érték a dolgozók tudása, képzettsége volt, ezért nagyon hamar úgy 150 emberrel megindulhatott a termelés. Ma ugye tudjuk, hogy 6-700 fő között változik a dolgozók létszáma.

 

Nagyon szerettünk volna a Mechanikai Művekkel is megegyezni, de ők egyszerűen nem voltak hajlandók átadni a gyárat. Pedig akkor volt az az időszak, hogy az önkormányzatok tulajdonossá válhattak állami cégekben. Minimális volt ez az arány, de azért beleszólhattunk volna a dolgokba. Azonban itt „kijátszottak" minket, mert mielőtt a törvény hatályba lépett, az azt megelőző napokban eladták egy Pécsi érdekeltségű vállalkozásnak az egészet. Sajnos azóta is látjuk, ahogy szép lassan elsorvad. Persze azt is tudni kell, hogy ők olajkályhát gyártottak, és ahogy annak a gyártása megszűnt, nagyon nehéz helyzetbe kerültek.

 

Nagy szerencse volt, hogy sikerült új cégeket idehozni. A sorban az első volt a Mustang, meggyőződésem, hogy a Május 1 ruhagyárnak is hasonló sorsa lett volna a Mustang nélkül, mint a Mechanikának. A Május 1 budapesti vezetése a nyolcvanas évek végén a kilencvenes évek elején rosszul mérte fel a helyzetet. Elment innen a Levi's Kiskunfélegyházára, mert itt túl sokat akartak kérni a gyártásért. Azt gondolták, hogy a kormány majd nem engedi, hogy a Levi's máshova menjen. Rosszul gondolták.

 

Akkor mi úgy álltunk, hogy nem volt semmi munkalehetőség több száz asszonynak. Végül sikerült a Mustanggal megegyeznünk, sokat tárgyaltunk a Sefranek urakkal és sikerült meggyőzni Őket. Aztán a gazdasági válság okán el is mentek, de szerencsére akkor meg sikerült a VIDEOTON –t idecsábítani. Ha kevesebb létszámmal is, de az a gyár is működik.

098k 525


Az pedig a város szempontjából nagyon fontos volt, hogy közben megtelepült a városban a Ziehl Abegg. Mondhatjuk, hogy egy zöldmezős beruházást hajtott végre, mert a kezdetek kezdetén csak egy 1000 négyzetméteres csarnok volt ott összesen, ami még az akkugépé volt. Abban a város nagyon aktívan részt vett, hogy az akkor már félig-meddig felszámolás alatt lévő akkugéptől ezt sikerült megvásárolnia a Ziehl Abegg –nek. Egy igazi sikertörtének a cég, hiszen hat emberrel kezdett ma 7-800 között ingásozik a dolgozók száma. Nyugodtan mondhatom, hogy Magyarország egyik legkorszerűbb gyára épült meg Marcaliban.

093 525


Ma két kifejezetten nagy vállalkozás az Industrie és a Ziehl, - a megyében is csak elvétve van nagyobb -, van a városban, elég jelentős foglalkoztató a VIDEOTON, a Marylla ahol szintén jelentős volt a város segítsége, hogy létezik és még ma is egy nagy foglalkoztató. Még tanácselnökként tárgyaltam az akkori minisztériummal, hogy miképpen tud leválni a Pesti központról, ami sikerült. És ez tette lehetővé, hogy dolgozói résztulajdonba került a gyár. A Város sokáig - 15 évig – megőrizte a tulajdonát a privatizált gyárban, és ezzel segítette a programot, mert a Város tulajdonára nem keletkezett osztalék, és így az a rész visszaforgatható lett. Ez jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy megőrizzük azt a 150 munkahelyet. De sok másik kisebb vállalkozásnál is megtettük ezt.

 

De itt van a NOA is, ami hasonlóan jelentős foglalkoztató. Számíthatunk a tejüzemre, pedig 1994 –ben nagyon közel volt, hogy elviszik Kaposvárra a Túró Rudi gyártását. Itt is segített a megmaradásban, hogy a várost bennhagyta a tulajdona után járó osztalékot, és nem erőszakoskodtunk. Itt maradt a cég.

 

Mindenképpen fontosnak tartom elmondani, hogy a város gazdaságában vannak részben vagy teljesen külföldi tulajdonban lévő cégek. Ugyanakkor Magyarország három legnagyobb vállalkozójának van Marcali érdekeltsége. Csányi Sándorra, Széles Gáborra és Leisztinger Tamásra gondolok. Talán ez utóbbi az kevéssé ismert, de az ő tulajdona a GreenTyre amelyik újabb 1000 négyzetméteres csarnokot épít hamarosan.

 

Úgy gondolom, ez jól példázza, hogy a Város mennyire támogatja az ipart, a letelepülést, a munkahely teremtést. Nagy külföldi cégekkel is meg tudtuk találni a hangot és meg tudtuk találni ezekkel a magyar nagyvállalkozókkal is. És természetesen nagyon fontos az a több mint ezer kisvállalkozás is, amelyik itt van a városban!

 

Hogy kezdődött az Ipari Park története, és ha már szóba hoztam

van valamilyen pozitív elmozdulás?

 

Egy érdekes, tanulságos történet az Ipari Park története. Igazából olyan nagyon nem is akartuk ezt megcsinálni. De abban az időben volt egy kormányprogram 1997 környékén, ahol jelentős állami támogatással lehetett Ipari Parkokat létesíteni. Volt egy nagy terület, ami akkor állami tulajdonban volt. Ezt a 100 hektárt mi 5,2 millió forintért megvásároltuk. Szerintem joggal mondhatom, hogy 100 hektár esetében ez egy nagyon jó ár! Párhuzamosan jelentős állami támogatáshoz jutott a Magyar Fejlesztési Bank egyik leányvállalata, amely többségi tulajdont szerzett az Ipari Park KFT –ben, és ez a 100% -ban állami tulajdonú cég adta el a magán befektetőknek a tulajdonrészét. A Város tulajdon része az változatlan maradt, 49% maradt a mai napig!

 

Az hogy nem tud benépesülni az több okra vezethető vissza. Részben azért mert a városban voltak más szabad ipari területek, és a befektetők inkább a várost választották. Ajánlottuk mi a Ziehl Abegg –nek is, de ők a jelenlegi helyüket választották, de például az Industrie a vámudvarát a kedvező ajánlat ellenére az autópálya közelsége miatt inkább a város északi végében építette meg, de igaz ez a NOA –ra is. Első senki nem akart lenni ... A 2000 –es években jött a gazdasági válság ...

 

Most vannak elképzeléseink, terveink arról, hogy Európai Uniós támogatással miképpen lehetne „életet lehelni" az Ipari Parkba. Ebben az elkerülő út segíteni fog, ha elkészül. Nekünk ez most pénzbe nem kerül, ha úgy tetszik „enni nem kér", de mi azért szeretnénk, ha megindulna a betelepülés, a hasznosítás.

025 525


Sokszor felvetették a külső laktanya sorsát különféle fórumokon, azzal a területtel mi lesz?

 

A terület és az épületek állami tulajdonban vannak. 2003 vagy 2004 körül vetettünk fel egy javaslatot az akkori Kormánynak. Egy központi levéltár kialakítást javasoltuk az Európai Uniós pályázatok anyagainak megőrzésére. Tudni kell, hogy nem csak elektronikus formában, hanem papír alapon is meg kell őrizni a pályázati dokumentációkat, több évtizedig. Raktárként működött volna, de egyben munkahelyet is teremtett volna. Sajnos nem talált kedvező fogadtatásra javaslatunk. Volt egy másik terv is. Selye János professzor úr hagyatéka Magyarországra került. Ennek része volt egy óriási nagy könyvtár, ezeknek a könyveknek az elhelyezésére volt egy ötlet, hogy valamelyik volt laktanyában helyezik el, mi jelentkeztük, de aztán nem lett belőle semmi.

Nem tudjuk, hogy mi a Kormány terve a laktanyával. Egyébként ma már olyan állapotban van, hogy csak jelentős beruházással lehetne hasznosítani.

 

Még ma is jelentős a városban az agrárium szerepe. Milyen változások történtek? Itt is volt nagyüzem ... gondolok a TSZ re, a műtrágyaüzemre, vagy a gabona tárolókra. Ezek mikor épültek? Mekkora ma a mezőgazdaság szerepe a város gazdaságában?

 

A rendszerváltás előtt nagyon meghatározó része volt a mezőgazdaság a város foglalkoztatásában, gazdaságában. Több százan dolgoztak a marcali szövetkezetben, az élelmiszer feldolgozó üzemekben. Ez jelentősen változott. Bár hozzá kell tennem, hogy szembe más városokkal megmaradt ugye a tejüzem, megmaradt a kenyérgyár, a vágóhíd, ha úgy tetszik nagyobb lett. És jelen van még néhány nagyobb mezőgazdasági vállalkozó is.

 

És nem hogy eljelentéktelenedett volna ez a szektor, hanem fejlődik inkább. Jó példa erre az IKR. Új tulajdonosa lett és nekem konkrét ismereteim vannak arról, hogy jelentős fejlesztésbe kezdenek. A cseh tulajdonos központosítani akarja az IKR magyarországi tevékenységét, - kevesebb telephely – lesz. Marcali azok között van, amelyek megmaradnak. A gabonatároló is ugyanúgy megmaradt. Ezek is bizony 20-30 embernek munkát adnak!


 

A közelmúltban volt a Mikszáth és az Óvodai Központ 30 éves alapításának évfordulója. Sok kisvárossal ellentétben Marcali még mindig több önkormányzati intézménnyel rendelkezik. Nem adta át az államnak az iskoláit sem. Milyen fejlődési szakaszokra bontható a város intézményi struktúrája. Gondolok itt a Kórházra, vagy a kistérségi intézményekre. Bölcsődénk, óvodánk, általános és középiskolánk az van. Bírjuk anyagilag, nem kényszerülünk átadni azokat? Lesz módunk fejleszteni korszerűsíteni azokat? Mi lesz a Kórházzal?

 

Azt gondolom, hogy ma már nem kell új intézményeket építeni, hanem a meglévőket kell korszerűsíteni. Egy nagyon jelentős minőségi fejlesztést képzelek el a jövőre tekintve. Erre megvan a jó példa a Mesepark Óvoda. Ahogy a Park utcai óvodát át tudtuk építeni az szerintem példaszerű. Gyönyörű gyerekbarát környezetet tudtunk teremteni. Ugyan ezt kell végig vinni az óvodáinkon, az iskoláinkon, a gimnáziumon.

 

Itt meg kell állnom, mert a szakképzők, beleértve a szőcsényit is még a város tulajdonai, de ezeknél egy teljes államosítás történik. Azzal, hogy a KLIK –től át fogja venni a Nemzetgazdasági Minisztérium a Marcali Szakképzőt is , ez a folyamat be is fejeződik. Tehát a mi felelősségünk meg fog állni a Gimnázium nál az oktatási intézmények esetében. A megmaradóakat kell nekünk a jövőben felújítani.

112k 525

 

Hogy milyen változások voltak? Voltak ilyenek. Korábban két bölcsőde volt a városban. Az egyik a Rendőrséggel szemben volt, ahol ma a bútorbolt van. Az megszűnt a gyereklétszám csökkenésével. Ma elégséges a kapacitás a másik bölcsiben. Az óvodák esetében is volt egy időszak amikor szaporodtak, kevesen emlékeznek rá de például valamikor a Kék Hold is óvoda volt. De a közelmúltban még a Mikszáth iskola mellett is létezett egy óvoda, de működött Boronkán és Horvátkúton is. De annyira lecsökkent a gyermeklétszám, hogy csökkenteni kellett az intézmények számát. És tegyük hozzá, hogy ma már úgy tudjuk fenntartani - értem ezt az iskolákra is - hogy elég sokan veszik vidékről is igénybe azokat, mármint a marcali iskolák, óvodák szolgáltatásait.

111k 525

 

Úgy hiszem, hogy ez a mostani rendszer hosszú távra – 10-15 évre prognosztizálható - megmarad és a városi igényeket kiszolgálja.

 

A Kórház jelenlegi helyzete az egy nagyon nagy fájdalom, hogy így alakult. Én úgy gondolom, hogy a Város nagyon jó gazdája volt a Kórházának. Sokat költött rá. Akár arra, hogy a működőképességén javítson, akár a folyamatos felújításokra. Nagyon sok pénzt sikerült nyernünk a kórház fejlesztésére, emellett segítettük az orvosok letelepedését is.

 

A következő időszak egyik legfontosabb feladata lesz a kórház megőrzése, megtartása. És nagyon bízom benne, hogy olyan képviselő-testület lesz, amelyik „harcosabb" lesz a mostaninál. Megadja a lehetőséget arra, hogy erőteljesebben lépjünk fel, és ne a központi akaratnak megfelelve történjenek döntések, hanem a Város érdeke szerint.

 

Személyes emlékem, talán nem veszik az olvasók rossznéven, ha előhozom. Valamikor a kilencvenes években egy választási fórumot néztem a Városi TV –ben és akkor azt mondtad, ha jól emlékszem ... addig nem építünk tereket, szökőkutakat, a városban, amíg a teljes közművesítés, és az utak pormentesítése nem történik meg. Ez a kijelentés akkor is tetszett nekem, mert abban az időben épültek a gyönyörű főterek az országban, de ha 200 méterrel arrébb mentem beleragadtam a sárba. Hogy állunk ma? Általában milyen Marcali közmű ellátottsága?

 

A Város klasszikus közmű ellátottsága teljes, és azzal hogy október nyolcadikán megkezdődik a szennyvíztisztító telep rekonstrukciója, a Horvátkúti városrész szennyvízvezetékkel való ellátása, innentől ahol lehetséges – Gyótán a törvények nem teszik lehetővé – ott teljessé válik, és valóban megtettük azt, hogy rendet raktunk a föld alatt, a víz, gáz ellátásban a csatornázottságban.

capture-20140220-122600

 

Megfelelő a gázellátás, két oldalról biztosított a város áramellátása. Biztonságosan működik a város közműhálózata és nem utolsó sorban, és ezt hozzá kell tenni, a Város folyamatosan költött erre. Az itt keletkezett pénzeinket nem másra fordítottuk, hanem visszaforgattuk. Folyamatosan korszerűsítettük ezeket a rendszereket a szolgáltatókkal közösen.

 

Igaz ez a hulladékszállításra is. A kilencvenes évek elején nem volt normális lerakónk, és nem voltak normális eszközeink. Biztosan olvasóink is emlékeznek arra amire én, ha mentünk kocsival a szemétszállító autó mögött akkor az út be volt terítve a szeméttel.

 

Az utakra és a járdákra is sokat költöttünk. 2008 –ig ez egy folyamatosan javuló helyzet volt. 2009 –ben megszűnt az úgynevezett céltámogatási rendszer. Az addig úgy működött, ha a beruházás költségének a felét letettük, akkor a másik felét állta a központi költségvetés. Ez a rendszer megszűnt, azóta megtorpant.

 

Remélhetően a következő időszakban lesz saját forrásunk, a saját bevételeink erre lehetőséget fognak adni. Újra elő kell venni az utak, járdák felújítását, mert jó pár olyan utca van ami évek óta vár arra, hogy a felújítás megvalósuljon.

 

Azért megépült a Künzelsau tér, megépült az Európa Park. Nagyon szép lett az eredmény. A piac felújításával, szerintem még szebb lehetne ....

 

A Künzelsau tér elkészültében döntő szerepe volt a korábban említett Ipari Park KFT –nek. A téren az Ipari Park KFT kezdte el az építkezést még abban az időben, amikor Magyar Állami tulajdon volt. A KFT építette meg az üzletházat, és ők értékesítették azt. Akkor alakult ki az a tér, amit most látunk. Az Ipari Park nélkül nem jöhetett volna létre, a Városnak nem volt erre pénze akkor. Ez tette lehetővé, hogy el tudtuk bontani azt a furcsa épületet, ami a mozi volt.

 

A volt akkugép és a laktanya területét egy Európai Uniós előcsatlakozási finanszírozásból tudtuk megcsinálni. Abból lett az Európa Park.

 

A most induló új Uniós pénzügyi ciklusban szerepeltetjük a tovább vitelét az eddig megépülteknek. Tehát egyértelmű szándék a piac teljes felújítása, valamint az alakuló tér parkosítása is része a programnak. Növelni szeretnénk a város zöld jellegét.

 

Az idő majd eldönti, hogy a 68 –as elkerülő jó e nekünk, minden meglévő probléma ellenére örülhetünk a Horvátkúti útnak, az autópálya megépülése is nagy reményeket ébresztett. Mi épült és mi van a tervekben? Lesz még személyszállítás a vasúton? Megszűnt a helyi közlekedés a városban, marad a TESCO járat? Sok éves várakozást követően kerékpárutat avattunk. Mikor került először napirendre a kerékpárút hálózat?

 

A 68 –as út az életminőség szempontjából természetes, hogy jó. Lényegesen kevesebb káros anyag kerül a városba, jelentősen csökken majd a zajterhelés. Hátrányos lesz azoknak a vállalkozásoknak, akiknek a szolgáltatásait igénybe vették az átutazók. Gondolok itt a benzinkutakra, gondolok a kisebb üzletekre.

 

Összességében viszont pozitívvá fogja tenni a szaldót, hogy végre a Város rendelkezik majd a főutcájával, a Város maga döntheti majd el, hogy mit csinál vele. Az már most látszik, hogy a következő Európai Uniós ciklusban lesz olyan típusú pályázat ami lehetővé teszi a városközpont rendbetételét, átalakítását. Tehát a Rákóczi utcából ki lehet majd alakítani egy emberléptékű, emberközpontú főutcát. Ahol 2x1 sávon folyik a forgalom, kerékpárút van rajta lényegesen tágasabb, ligetes, fás területek padokkal.

 

A 68 –as elkerülő azt is lehetővé teszi majd, hogy a kerékpárút városi szakaszát megépítsük, élhetőbbé téve a várost.

 

Amikor a vasútnál megszűnt a személyszállítás, akkor mindenki azt gondolta, hogy a kormányváltással majd nagyon gyorsan megnyílik újra. Sajnos ez nem történt meg, csak az ígérgetés maradt belőle. És hát tulajdonképpen a szerepét a buszjáratok átvették. A teherforgalom szerencsére nem szűnt meg, és annak meg is kell maradnia, mert a városban és a belső somogyi részeken sok vállalkozás veszi azt igénybe.

 

A helyi közlekedés az egy nagyon érdekes dolog, részben a TESCO járat átvette a szerepét azzal, hogy behálózza útvonalával a várost. Lehet, hogy velük kellene továbbtárgyalni arról, hogy még jobban terjesszék ki a járat útvonalukat. Akár úgy is, hogy a Város az egyik teherviselőként beszáll a finanszírozásba. Mert két párhuzamos járatra meg nincs szükség.

 

Kerékpárutak ... A 2000 –es évek elején erősödtek meg az igények a kerékpár utakra. Ahogy nőtt a forgalom az utakon, úgy erősödtek ezek az igények. Az országban elsőnek nyertünk meg egy pályázatot az előző Uniós ciklusban, ebből épült meg a Boronkai kerékpárút, illetve a ciklus második felében nyertük el a Bize-Balatonújlaki leágazó közötti szakaszhoz szükséges finanszírozást. Ennek volt az avató ünnepsége 26 –án, pénteken.

 

Ezt a hálózatot szeretném majd bővíteni azzal, hogy a városon át

is megépüljön észak-déli irányban. Az is egy régi álom, hogy a környező tájvédelmi körzeteket is bekapcsoljuk ebbe a hálózatba. Itt a Boronkai Tájvédelmi Körzetre, vagy pedig a szőlőhegyen keresztül, Horvátkúton át, a Kis-Balaton irányába egy utat építeni.


 

Tudom a Gomba-völgy turisztikai hasznosítása, régi álmod. Benne a Fürdő és a szálloda, sőt szállodák. Arra kérlek, foglald össze a történéseket. Melyek a legfrissebb információk, mikor lépnek tovább a beruházók?

 

Már 1989-90 –ben Suchman Tamással közösen tárgyaltunk több befektetővel, és lehet, hogy hihetetlennek hangzik, de 90 tavaszán kinyomtatott szerződések voltak arról, hogy egy amerikai-olasz konzorciummal, amely szerint megépítik azt, ahhoz nagyon hasonlót ami most áll, vagy részben áll. A végső egyeztetések is megtörténtek. Bécsbe mentünk egy Polski Fiattal ketten a Tamással, aláírni a papírokat. Az aláírást megelőző napon megelőző este tört ki a Szerb- Horvát háború. Nem írták alá a szerződést az amerikaiak, gondolkodási időt kértek. Mert szerintük, ha Amerikában valaki ránéz a térképre, akkor ez nem távolság számukra. Néhány hét elteltével jött egy udvarias levél, amiben a háborúra való tekintettel, elállnak a beruházástól. Mert turisták, ilyen közel a háborúhoz nem jönnek.

03 hotel


Ezt követően 5-6 évre hibernálódott az egész projekt. Tehát tárgyalni tárgyaltunk osztrák, német, mindenféle befektetőkkel, de semmi esélye nem volt. Majd a kilencvenes évek végén, 97-98 ban jelent meg Suchman Tamás, közvetítésével a Danubius. Folytak a tárgyalások és eljutottunk odáig, hogy a Széchenyi Terv keretében a Danubius pályázatot nyújtott be a szálloda és strand egy beruházásban történő megépítésére. Sajnos a pályázat nem nyert, pedig máig azt gondolom hogy mindenben hibátlan volt.

 

Akkor találkoztam Orbán Viktor miniszterelnök úrral a kihelyezett vörsi kormányülésen. Ő küldött Matolcsy miniszter úrhoz, hogy tárgyaljunk a projektről. A miniszter úr javasolta, hogy válasszuk ketté a projektet és akkor Ő úgy látja, ha Város jelenik meg a strandban, akkor azt támogatja. Így is történt. A miniszter úr akkor írta alá a támogató nyilatkozatot, amikor már megtörténtek a választások.

 

2002 őszén az alapkő letétele megtörtént, és 2003 -ban átadtuk a Városi Fürdő és Szabadidőközpontot.

 

Ezt követően jelentkezett ismét a Danubius tulajdonosa, egy nagyon idős ember, aki arról tájékoztatott minket, hogy a tulajdoni hányadát eladja egy Holland-Izraeli befektető csoportnak. Sajnos Sreier úr időközben elhunyt, mind ahogy Offer úr is, aki megvásárolta azt. Ez okozza a problémát. Az építkezés több évre megállt.

 

Jelenleg úgy néz ki a dolog, hogy komoly vételi ajánlatot tett egy Ír- Magyar érdekeltségű társaság, akik a Holland- Izraeli társaságtól megvásárolnák az egész projektet. Minden remény megvan arra, hogy a szállodaépítkezés befejeződjön.

 

Két-három héten belül véglegessé válhat, hogy ez a vásárlás megtörténik. Ezt egyébként alátámasztja az is, hogy az Ír- Magyar társaság, akik már résztulajdonosai a Marcali Szálloda KFT –nek, saját kockázatra már 100 millió forintot meghaladó összeget költöttek arra, hogy megtörténjen az állagvédelem, illetve megépítették a még hiányzó részek szerkezeti elemeit.

 

Időközben épült egy fedett uszodánk, és új medence is a Fürdőben...

 

A Fedett uszoda a PPP konstrukcióban indult, amit még Gyurcsány Ferenc indított Ifjúsági és Sport miniszterként. Mi ehhez a programhoz Magyarországon szinte az elsők között csatlakoztunk. Három másik településsel együtt, de Marcali volt a gesztortelepülés, mi feleltünk a lebonyolításért. Ha úgy tetszik mi dolgoztunk rajta a munkatársaimmal.

074 525

 

Azt hogy jól dolgoztunk, az is bizonyítja, hogy amikor azt az egész PPP konstrukciót, amelynek a mostani kormányzat nem híve, és ezért megszüntette, felülvizsgálta, akkor az illetékes Államtitkár Asszony azt állapította meg, hogy példaértékű volt az egésznek a lebonyolítása. És ennek eredményeként, elsőként állami tulajdonból átadta Marcali Város tulajdonába. Ugyanúgy Nagyatád, Tab és Lengyeltóti is tulajdonosa lett az intézményének, ők voltak a programban a partnereink.

 

Szerencsére volt lehetőségünk fejleszteni a Fürdő szabadtéri részeit is. A meleg vizes élménymedencével, vagy a csúszdával is. Ennek volt egy kevésbé látványos része is, a több mint 10 éves gépészeti berendezések felújítására is jutott forrás. Azt azért látni kell, ha egy szivattyú vagy bármi más uszodagépészeti berendezés elromlik azoknak a javítása milliókról szól!


 

Városrészek ... sokan el sem hiszik, hogy Marcali több mint 104 négyzetkilométer területű és 11 000 lakos lakja. Amikor hozzáteszem, hogy Horvátkút és Gyóta között 18 km távolság van akkor is csodálkoznak. De hát mi már ezt megszoktuk, bár gondolom ez sok problémát okoz a városüzemeltetésben. A várossá váláshoz kellett a településrészek „bekebelezése" a kilencvenes években. Gomba az már egybenőtt a várossal, de Bize, Boronka, Gyóta, Horvátkút ma is különálló település rész. Hogy sikerült integrálni ezeket a falvakat Marcaliba?

 

A városrészek fejlesztése az mindig nagyon fontos volt, és annak a tudomásulvétele is, hogy ezek a településrészek önálló települések voltak. Kell egy önálló identitás a településrésznek. Gombát ilyen szempontból külön kell kezelni, hiszen Gomba 1932 –től már Marcali része, és szervesen is összeépült Marcalival. Ennek ellenére van egy gombai öntudat, de ma már a lakosság túlnyomó többsége már „betelepült", tehát nem őslakos. Több új utca épült, főleg a nyugati részen. Gyóta szintén mindig Marcali része volt. A Széchenyi grófoknak volt a gazdasági központja.

 

Horvátkút, Bize, Boronka valóban önálló települések voltak, és erre mindig is nagyon figyelnünk kell. Ügyelnünk kell arra, hogy a fejlesztések is arányosan történjenek, amióta a helyemen vagyok mindig fontosnak tartottam azt a szempontot. Így történt ez a gázellátás, az ivóvíz ellátás, a csatorna kiépítés esetén. A horvátkúti csatorna elkészültével ez a folyamat be is fejeződik. Mindig ügyeltünk arra, hogy a közösségi terek meglegyenek, azok felújításra kerüljenek.

 

Nagyon fájlalom azt, hogy az óvodák megszűntek Horvátkúton és Boronkán. Hozzáteszem ebben az is közrejátszott, és lehet, hogy ez sokaknak nem teszik, a leépülés ott kezdődött, hogy többen elkezdték behordani a gyerekeket a marcali óvodákba. Ezért is folyamatosan csökkent a gyereklétszám. Eljutottunk oda, hogy fenntarthatatlanná vált ennek a két településrésznek az óvodája.

 

Tudom, nem mindenki osztja a véleményemet, de én úgy gondolom, Marcali közbiztonsága tulajdonképpen rendben van. Persze amikor naponta van lakásbetörés, akkor én is úgy gondolom, hogy tenni kéne valamit. Egyrészről szerencsések vagyunk, hogy itt a Kapitányság, másrészről hatalmas terület tartozik hozzájuk, és bizony van, amikor Marcalira nem jut rendőr. Egyre több helyen olvasok róla, hogy városokban is szeretnének körzeti megbízottakat, akik csak az adott településen szolgálnak. Te hogy látod? Megvalósítható elképzelés lenne? Szó volt a kamera rendszer bővítéséről, hogy áll a projekt?

 

Két dologról kell beszélni. Az egyik az, hogy nagyon fontos volt megmaradjon a Marcali Rendőrkapitányság. Az hogy megmaradt abban jelentős szerepe van, hogy a Marcali Kistérséghez, Marcali Járáshoz csatlakozott a négy Balaton parti település. Ez erősítette a Kapitányság pozícióit.

 

Hozzáteszem, hogy ez az önkéntes csatlakozás minden más államigazgatási területen pozitív hatással volt. Gondolok itt az ÁNTSZ –re, a Földhivatalra, Bíróságra, Ügyészségre. Nagyon jó, hogy ezek itt helyben elérhetőek a városban. Ehhez persze kell egy településszám, és egy lakosság létszám. Ezért volt fontos, hogy csatlakoztak a települések, az ő lakosságszámuk, illetve a szezonban megnövekedő lélekszám. A Járásban 38 ezer ember él. Ez a létszám nyaranta jelentősen megemelkedik.

 

Idekerült az építéshatósági, a kiemelt építéshatósági feladat. A nagyatádi, a csurgói járást is Marcaliból látjuk el. És ebben is szerepe volt annak, hogy a Marcali Járás nagyobbá vált, lélekszámát tekintve Somogy harmadik legnagyobb járása.

 

Ez is kellett ahhoz, hogy megmaradjon a kapitányságunk. A kilencvenes évek elején, nagyon erősen felvetődött, hogy amerikai mintára átalakított rendőrség legyen Magyarországon. Tehát lett volna egy városi rendőrség, amelyik gyakorlatilag a közterületeket felügyelné, meg van egy olyan rendőrség, amelyik nyomoz. Ez utóbbi maradt volna állami fennhatóság alatt, az előbbit pedig a város irányította volna. Ezt akkor elvetették. Érdekes módon azzal, hogy a Városrendészet létrejöhetett, és úgy tűnik ennek a fejlesztésére a Kormánynak egyértelmű szándéka van.

 

Ez erősítheti a közterületen való jelenlétet, ami nagyon fontos mert a bűnmegelőzésnek a legjobb formája. Fontos, hogy látható legyen a rendőrség is, de látható legyen a Városrendészet is.

 

Nagyon fontosnak tartom a képviselő-testületnek azt a döntését, ami lehetővé tette a meglévő kamerarendszer bővítését. Ez a munka már megkezdődött. Nagyon remélem, hogy ezzel a szubjektív biztonságérzetet is növeli, illetve megfelelő elrettentő hatása lesz.

 

Ha mindenkit láthatunk - ha akarunk - aki bejön a városba, az azért fontos, mert a sorozat bűncselekmények elkövetői azok átutazó bűnözők. A helyiek azok általában csak tippet adnak.

 

Nem kérdezted, de azért szólnék néhány szót a tűzoltókról. Állami tűzoltók voltak és ma ismét azok lettek. Volt közte egy hosszabb periódus, amikor Önkormányzati Tűzoltóság volt Marcaliban. A mindenkori képviselő-testület, a környező települések, a Kistérségi Tanács mindig a szívén viselte a tűzoltóinkat. Sok millió forintot adtunk össze a pályázati önrész céljára, hogy korszerűsíteni tudják eszközeiket. Ma az ország egyik legjobban felszerelt, legkorszerűbb eszközökkel rendelkező tűzoltósága van Marcaliban, köszönhetően a folyamatos gondoskodásnak, odafigyelésnek. Az önkormányzatiság szakaszának utolsó nagy eredménye a sikeres laktanya pályázat volt. A mára már újra Állami Tűzoltók egy új a XXI. századnak megfelelő laktanyában szolgálnak.

119k 525


Néhány éve készítettem Iván atyával egy nagyinterjút, amikor a Marcali Plébánia élén eltöltött 20 évvel kapcsolatban kérdeztem. Legfontosabb eredményének a Gizella Templom megépítését, a hívők odacsábítását nevezte. Te akkor már városvezető voltál. Hogy emlékszel? Református templom is épült azóta, sőt több imaház is. Milyen a kapcsolatod az egyházakkal?

 

A Gizella Templom építését a Város jelentősen segítette, egyrészt a telek juttatással, másrészt pénzügyi támogatást is nyújtott. Azt gondolom, hogy az elmúlt 25 évben a katolikus egyházzal, amely messze a város legnagyobb felekezete, kiegyensúlyozott, egymást tisztelő kapcsolat alakult ki. Ezért is igen jelentős a Katolikus Plébánia szerepe a városban. A Város a lehetőségeihez mérten mindig segítette azokat a törekvéseket, amelyekkel az egyházak megjelentek.

058 525


Ez nem csak a katolikus egyházra igaz, hanem a reformátusra is. Hiszen amikor felmerült egy református, evangélikus közös templom építése a kilencvenes években ahhoz is biztosítottunk telket. Amikor pedig a Puskás doktor hagyatékának a területén kezdtek templomot építeni, akkor a Város jelentős anyagiakkal támogatta azt.

 

Azt gondolom, hogy minden más a városban működő kisebb felekezettel egy kiegyensúlyozott, normális kapcsolata volt mindig a Városnak.

 

Tudomásom szerint az egyik kidolgozója vagy a kistérségi rendszernek, a Marcali Kistérségi Társulás pedig az elsők között alakult meg. Az idő igazolta a létét, de lassan majd a Járás veszi át a szerepét, gondolom én. Egyetértesz velem? De mielőtt erre válaszolnál egy kicsit tekints vissza a térségi együttműködés kezdeteire.

 

Lehet a nosztalgia hozta, hiszen a Járási Hivatalnál kezdtem, és láttam, hogy egy jól működő hivatal milyen segítséget tud adni a községeknek. Valóban a minisztérium felkérésére, a makói polgármester úrral részesei voltunk annak a folyamatnak ami kidolgozta, hogy miképpen lehetne újra indítani a közös közigazgatást. Mi akkor is járási rendszernek hívtuk, de azért nem a járás elnevezést választották, mert úgy gondolták az a múltba visz vissza. Így találták ki a kistérséget helyette. De tartalmában az volt. Mára már megint járás a neve.

 

Célunk egyértelműen az volt, hogy minden olyan tevékenység, amelyet egy településen nem lehet jól ellátni, vagy azért mert nem kap rá embert, vagy azért mert gazdaságtalan, azokat valamilyen módon centralizálni kellene. A Kormány mostani döntései egyértelműen ezt húzzák alá.

 

Mi akkor abból indultunk ki, hogy egy kis falu nem tud eltartani egy fogorvost, nem tud eltartani normálisan egy gyógyszertárat, vannak olyan dolgok amelyek a mindennapi életünkhöz szükségesek.

 

Nem tud eltartani egy kötelezően szükséges revizort, nem tud eltartani egy építéshatóságot, amelyhez kötelező szakértelem kell. Ezeket muszáj központosítani, mert hatékonyan egyébként nem lehet működtetni, mert nincs hozzá megfelelő szakember, és szükséges finanszírozás.

 

Hangsúlyozom, ez nem csak az államigazgatásra igaz, hanem a mindennapi életre is. Az orvosi ügyelettől, a házi segítségnyújtástól, a szociális gondoskodásig rengeteg olyan feladat van, amit a kistérség (járás) hatékonyan és gazdaságosan tud megoldani. Ezeket a feladatokat egy kistelepülés képtelen egyedül megoldani. Ezért kezdtük el ezt szervezni.

 

Abban az időben a Parlamenten nem tudott átmenni az, hogy kötelező módon társulások legyenek. Éppen a FIDESZ szavazta le, amit most a kétharmaddal a Járási Hivatalok létrehozásával, a hatósági részekkel - gyámügyi igazgatás, anyakönyv, okmányiroda, építési hatóság, közegészségügy-, egy szavazással bevezetett. Én azt gondolom, hogy mindinkább ebben az irányban fogunk lépni. Amit szakember hiányból, vagy gazdasági okokból elláthatatlanok azokat bizony így központosítva kell működtetni. Járási szinten lényegesen jobban elláthatóak.

100k 5225


 

Tudom, nagy sportbarát vagy. Szerintem legalább 50 éves korodig a kispályás városi bajnokságban is fociztál, ma már csak a barátokkal „kötelező" heti programod. Mai napig, ha csak teheted úszni jársz reggelente, és amikor hazai foci vagy kézilabda meccs van ott vagy a lelátón. Ha véletlenül nem vennélek észre, a hangodat biztosan meghallom, mert - velem együtt - meglehetősen vehemens szurkoló vagy. Arra kérlek, vállalkozz a lehetetlenre és foglald össze Marcali sportjának elmúlt 25 évét.

 

Legfontosabb volt 25 évvel ezelőtt, hogy a tárgyi feltételeket tudjuk megteremteni. Ezért talán a legelső jelentősebb beruházás a Sportcsarnok felépítése volt, ami az iskolai testnevelés mellett lehetőséget adott, hogy a Marcaliban korábban oly népszerű kosárlabda, és kézilabda újra teret nyerjen.

 

A legalsóbb szintről elindulva a kosárlabdában a stabil NBII –es csapatot, nagyon jó utánpótlás neveléssel, nagyszerű eredményeket hozott, míg a kézilabdánál az NBI –ig eljutott a csapat. De legalább annyira büszkék vagyunk arra, hogy Magyarország egyik legjobb utánpótlás csapata volt Marcaliban, amikor Diákolimpiát nyertek a kézilabdás lányok, és ez a folyamat továbbra is létezik. De nehéz lenne felsorolni mindazon lehetőségeket, amelyeket a Sportcsarnok biztosít. Koncertektől a Városi Teremlabdarúgó Bajnokságig.

028 525


Hasonlóan fontos volt a Latinka pálya rendbetétele, a futópálya felújítása. Amikor a honvédségtől végre hozzánk került, addigra már nagyon leromlott az állapota. Mára már egy jól hasznosítható sportlétesítmény a Kozma Andor utcai sporttelep.

 

2000 ben került sor a Sport utcai pályára. Egy teljes felújításra került sor. Megépült az öltöző, a lelátó, szabványosítva lett a pálya. Kevesen tudják, de a régi foci pálya keskenyebb volt az előírtnál.

 

Aztán megépült a Fürdő, a fedett uszoda. Megtelepült városunkban az úszás. Nem utolsó sorban évek óta jól működik a kistérségi úszásoktatás, és a Marcali gyerekek is meg tanulhatnak úszni. És hát ma már van egy strandkézilabda olimpiai bajnokcsapatunk is! A szabadidő sportoknak is teremtettünk lehetőségeket, megépültek a teniszpályák.

 

Az is nagyon fontos volt, hogy a megépült létesítmények mellett voltak, vannak olyan lelkes emberek, akik a szakosztályokat hajlandóak vinni, pénzügyi támogatást szerezni. Itt is meg kell köszönni a helyi vállalkozásoknak, a jelentős segítségét, támogatását, nélkülük nem működne. Természetesen az Önkormányzat is a mai áron számolva, folyamatosan évente körülbelül 35 millió forint körüli összeget fordít a sportra. De ez egy megtérülő beruházás, mert sok embernek szórakozás, és még többnek a mozgás lehetőségét adja.

 

A fociban, a kézilabdában, a kosárlabdában, nem csak 10-15 élvonalbeli játékos van, hanem több száz gyerek, aki sportol. Ez nagyon fontos!

 

Nagyon fontos, hogy új sportágak kezdenek megtelepedni a városban. Illetve azok is jobban előtérbe kerültek, akiknek már volt múltjuk a városban. Gondolok itt a küzdősportokra, a kerékpár sportra, a lovas szakosztályra, az íjászokra, a duatlonistákra, triatlonistákra.

 

Ha már kérdezted. Én magam elképzelhetetlennek tartom, hogy ne mozogjak. Amikor még játszottam az Önkormányzat csapatában, a kispályás focibajnokságban akkor hetente kétszer volt foci az esti szabadidős program, ma már csak egyszer egy héten, de focizok még mindig. Ha időm engedi akkor reggelente elmegyek úszni is, hetente legalább két alkalommal.

 

Az elmúlt időszakban több alkalommal is átnéztem a fotó archívumomat és nagyon sok kulturális eseményről találtam képeket. A többnapos fesztiválokról, a karácsonyi koncertekről, a nyugdíjas seregszemlékről, a Sportcsarnokban, a vásárban rendezett nagykoncertekig . Megint a lehetetlenre kérlek, mert képtelenség még csak felsorolni ennek az interjúnak a kereteiben a kultúra területén történteket.

 

Ezen a területen is vissza kell nyúlni a kezdetekbe. A nyolcvanas évek végére gyakorlatilag minden kulturális egyesület megszűnt a városban. Akkor kellett újraszervezni a kulturális életet Marcaliban. Persze ehhez megint csak kellettek azok az emberek, akik hajlandóak voltak azért tenni. Persze az Önkormányzat pénzügyi támogatása nélkülözhetetlen volt. Sikerült biztosítani a működés feltételeit. Így alakult meg a CALYPSO, újjá alakult a Baglas, megalakult a MARCATO, szorosabbá vált az együttműködés a Balaton M.&K. –val.

051

 

Négy olyan együttes alakült meg a kilencvenes évek környékén, amelyek azóta is működnek, és meghatározóak a város kulturális életében. Fellépési lehetőséget kellett biztosítani számukra, és a különböző nemzetközi kapcsolatainkon keresztül lehetőséget adtunk arra is, hogy külföldön is megmutassák magukat. Fontos dolog ez, mert az ilyen együttlétek tartják össze az együtteseket. Arról nem is beszélve, hogy ország-világ előtt megmutathatják azt, amit tudnak.

 

A lehetőségek megteremtésének fontos része volt először a Kulturális Központ részleges felújítása, ami az akkori viszonyoknak azért megfelelt. Felmerült annak a gondolata, hogy egy nagyobb Kulturális Központot építenénk, de végül győzött az az elgondolás, ami megfelelő léptékű épületről gondolkodott. Ennek eredménye Kulturális Korzó. Ahogy az elkészült, lett a kultúrának egy megfelelő központi helye a Városban. Elkészült az Európa Parkban a Szabadtéri Színpad, amelyik állandó fellépési lehetőséget biztosít a nyári időszakban.

 

Időközben létrejött a Bajtársi Egyesület Dalárdája, tehát a Városban nem hogy csökkent volna - sok kisvárosban sajnos ez így van - a kulturális egyesületek száma, hanem szaporodnak. Ismételten meg kell köszönni mindazok áldozatos munkáját, akik akár hivatásszerűen, az önkormányzat alkalmazottjaként segítik az önkéntesek munkáját.

003 250És mielőtt megfeledkeznénk róla a Sportcsarnok megépültével lett egy alkalmas helyszín a Marcali Vásárok megrendezésére.

Több mint húsz éven keresztül évente Nemzetközi Ipari Vásárokat rendeztünk, ahol alkalmanként több tízezer Marcali és környékbeli ember szórakozott. Nem csak a kiállítást nézte meg, vásárolt a kiállítóknál, hanem egy majális jellegű szórakoztató rendezvényt is meglátogatott.

Tegyük hozzá, hogy a Város presztízsét az is növelte, hogy a vásárok megnyitásával Magyarország Köztársasági Elnöke, több miniszterelnöke is megtisztelte a rendezvényt. És kicsit szomorúan, - mert véget ért a sor -, de büszkén mondhatjuk, hogy a Dél-Dunántúl egyik utolsó ilyen rendezvénye volt a Marcali Ipari Vásár.

 

Maradandó élmények számomra az Euro Folk Fesztiválok, a Marcali Vásárok. Sajnos ez elmúlt időszakban ezek már elmaradtak. Hogy emlékszel rájuk, Van remény még arra, hogy feltámadnak?

 

Még három évvel ezelőtt meg tudtuk rendezni az EuroFolk Fesztivált. Azt követően a gazdasági gondok nem tették lehetővé. Ma nyugodtan mondhatom, hogy jövőre lesz, mert az Európai Uniótól 7.5 millió forintos támogatást nyertünk el, Szent Iván nap környékére szervezhető programsorozatra. Úgy gondolom, hogy ebben az EuroFolk Fesztiválnak újra helye kell, hogy legyen. Mert nagyon népszerű volt, és nagyon jó hírét vitte a Városunknak!

034 525


Beszéljünk a Város jövőjéről. Jelenleg is van folyamatban lévő nagyberuházás a városban, a napokban avattuk a kerékpárutat. És tudom, ott sorakoznak a kész tervek a hivatalban. Milyen tervek, célok vannak a következő időszakra?

 

Én a legfontosabbnak azt tartom, hogy a meglévő értékeinket becsüljük meg. Azokat újítsuk fel, hozzuk még jobb állapotba. Gondolok itt a bölcsődére, az óvodákra, az általános iskolákra és a gimnáziumra. Úgy gondolom, hogy ezeknek a felújítása kell, hogy legyen az elsődleges feladatunk. Amellett, hogy a köztereinket sem hanyagolhatjuk el.

 

Tudomásul kell vennünk, hogy van egy jelentős időjárás változás, egyre többször, és egyre szélsőségesebb mennyiségű csapadékvíz keletkezik. Nekünk erre fel kell készülnünk. Valamennyi vízfolyásunk rendbetételét, felújítását és főleg a gondozását előtérbe kell helyeznünk. Ezeknek mindig arra alkalmas állapotban kell lenniük, hogy valóban elvezessék a csapadékot. Itt a GAMESZ –nak óriási feladata, és felelőssége lesz a következő időkben.

 

Korábban már szó volt az utak, járdák rendbetételéről, ezt is fontosnak tartom. Úgy hiszem erre lesz erőnk is, és forrásunk is.

 

A „nagy" beruházások esetében nagyon fontosnak tartom a szociális háttérintézmények fejlesztését. Mindenképen szükségesnek látom egy nagyobb befogadó képességű idősek otthonának megépítését, ami egy bentlakásos intézmény lenne. El tudom képzelni azt a volt tüdőgondozó területén.

 

Egyértelműen öregszik a város, a fiatalok közül sokan elmennek, ennek megfelelően sok a magányos egyedül élő idős ember. Gondoskodnunk kell róluk. Ez mindenképen egy kiemelt feladat kell, hogy legyen.

 

Ha lesz erőnk meg kell csinálni a városközpont rekonstrukcióját. Az elkerülő út forgalomba helyezésével erre lehetőség lesz. Ezt majd közösen kell végiggondolunk a városlakókkal.

 

Nem feledkezhetünk meg azokról az értékekről, amik átkerültek tőlünk állami tulajdonba. Ilyen a kórház, és a szakképző iskolák. Sokkal erélyesebben, határozottabban kell az önkormányzatnak fellépni azoknak a hibás állami, kormányzati elképzelésekkel szemben, amelyek ezek elsorvasztására irányulnak. Egy erős, határozott önkormányzatnak kell lennie, amelyik nem hódol be a központi elvárásoknak.

 

Továbbra is szeretném azt, ha foglalkoztatásban megmaradna a jelenlegi jó helyzetünk. De lényegesen jobb bérek mellett! Mert azzal tudnánk igazán itt tartani a fiatalokat, ha bérek emelkednének. Ha jelentős javulás lenne.

 

Nagyon hosszú lett ez a beszélgetés, de nagyon hosszú az az időszak, amiről szó esett. Így a végén arra kérlek, hogy mond el szerinted milyen lesz Marcali 25 év múlva 2039 –ben? Szeretném számon kérni majd a víziódat! :-)

 

Nagyon remélem, hogy 25 év múlva ugyanilyen emberközpontú, és emberi léptékű település lesz Marcali. Én a városunk legfontosabb pozitívumának azt tartom, hogy az emberek az utcán még megismerik egymást, és az utcabeliek pedig a lehetőségeik szerint segítik egymást. Ez ma is nagyon fontos és ezt kellene megőrizni.

 

Minden területen javítani kell az életminőséget, a szőlőhegy maradjon meg ebben a formában, és szeressenek oda az emberek kijárni. Maradjon meg Marcalinak a kicsit önellátó jellege. És persze ami nagyon fontos, legyen megfelelő közbiztonság! Nyugodtan lehessen akár éjszaka is sétálni.

Minden olyan fejlesztés, amiről beszéltünk meg kell, hogy valósuljon. nem állhatunk meg.

 

Azt gondolom, hogy az elmúlt 7 év az Európai Uniós ciklus az kifejezetten sikeres volt a Városnak. Több mint egymillió forint fejlesztési pénz jut egy lakosra. A Magyarországi átlag az 600 ezer forint, a Somogy megyei az 680 ezer forint. Tehát majdnem a dupláját tudtuk teljesíteni annak, mint ami a megyében, vagy az országban jellemző.

 

Ha a Dél-Dunántúli kisvárosokkal hasonlítjuk össze magunkat, akkor is lényegesen jobban teljesítünk. Tehát mondhatom nyugodtan, hogy az abszolút kormánypárti vezetésű kisvárosoknál - mint Szigetvár vagy Barcs -, sokkal több Uniós pénzt hoztunk a Városba.

 

Ha csak az önkormányzat által megszerzett támogatásokat vesszük figyelembe, akkor Marcali egyedül többet hozott, mint a két említett település összesen, annak a többszörösét. Jó pályázatokat írtunk és azokat jól tudtuk menedzselni.

 

Ha összefogunk a következő 7 évben, akkor ez még sikeresebb lehet. Ha a Város vezetése egyértelműen egyet akar, akkor az döntő lehet.

 

Köszönöm a beszélgetést!

A marcaliportal.hu sütiket használ. A sütik elfogadásával kényelmesebbé teheti a böngészést. A honlap további használatával hozzájárulását adja a sütik használatához.