Skip to main content

Beszélgetés Móring József Attilával, körzetünk Országgyűlési képviselőjével - 2020

Írta: Vágó Zoltán
Megjelent: 2020. június 21. Vasárnap, 14:39

Móring József Attila

Tudomásom szerint már a negyedik ciklusban vagy az Országgyűlés jegyzője, a KDNP frakcióban frakcióvezető helyettes vagy, 2010 óta tagja vagy a Nemzetbiztonsági Bizottságnak, és 2018-tól az Országgyűlés Honvédelmi és rendészeti bizottságában is dolgozol. Ez az ötödik képviselői ciklusod, 18 éve vagy tagja a Magyar Országgyűlésnek. Milyennek látod most a képviselői munkát?

 

 

Furcsa kettősség jellemzi ma a parlamenti munkát. Mert egészen felemlő érzés olyan döntésekben részt venni, mint az új Alaptörvény megalkotása, a kettős állampolgárságról illetve a nemzeti összetartozásról szóló törvény elfogadása, az a hangnem, ami mára eluralkodott a Házban, elszomorító. A Jobbiktól a Párbeszédig időnként olyan mélységekbe „emelkednek” a szónokok, hogy az a stílus kocsmába vagy stadionok lelátóira sem való, nemhogy a parlamentbe. Tisztelet nincs, tiszta igaz beszéd egyáltalán nem számít, csak valahogy bekerüljenek a hírekbe. Szerencsére vidéken élő, egykor polgármesterként tevékenykedő képviselőként napi kapcsolatom van az itt élő emberekkel és a személyes találkozások bőven ellensúlyozzák a parlamenti balhékat. Itthon az élet valós problémáira keresünk – és hála Istennek, a legtöbb esetben találunk is – megoldást.

 

A TOP-os pályázatok keretében 43,7 Mrd forint jutott Somogy megyének, ebből mennyi a választó kerületednek, és hogy hazabeszéljek egy kicsit … mennyi Marcalinak?

 

A megye négy választókerülete közül a legtöbb forrás, közel 14 milliárd forint hozzánk érkezett, fejlesztési biztosként igyekeztem a lehető legtöbb fejlesztést támogatni. Örömteli, hogy a megyei önkormányzat által forráshiány miatt nem támogatott két projektünket még sikerült „újraéleszteni”, ezzel újabb 1,1 milliárd forintból épülhet kerékpárút Szentgyörgytől a Kis-Balatonig és kialakíthatók lesznek a csisztai kisvasút állomásépületei. Marcali 3 millárd forint TOP-os támogatást kapott, messze a legtöbbet a választókerületben. De ez így is van rendjén, hiszen mégiscsak a körzet legnagyobb városáról beszélünk.

 

Jellemzően milyen célokra pályáztunk? Hogy áll a megvalósítás? Lassan véget ér az uniós pénzügyi ciklus és el kell számolnunk, lesz maradvány pénz?

 

TOP-os forrásból újult/újul meg a GYÉK, a központi óvoda, a Noszlopy iskola, a Dózsa utcai szegregátum, a városközpont, a Széchenyi utcai orvosi rendelő és a bölcsőde, valamint ebből a forrásból épül meg a keleti ipari park. Vannak, amik már elkészültek és vannak még folyamatban lévő projektek, a megvalósítás részleteiről az önkormányzat rendelkezik információkkal, a képviselő ezzel kapcsolatos lehetőségei a támogatási döntéssel véget érnek. Maradványpénzek már nem igazán lesznek, de a bölcsőde fejlesztését például ilyen „visszahulló” forintokból sikerül megvalósítani.

 

Mit vársz a következő 7 éves Uniós költségvetési ciklustól? Kevesebb forrás jut hazánknak?

 

Bízom abban, hogy a következő esztendőkben is lesz lehetőség vissza nem térítendő fejlesztési források felhasználására bár a törekvések most arra irányulnak, hogy inkább hitelt adjon az unió támogatott kamattal. Szennyvízcsatorna-hálózatok kiépítésére például a választókerületünk településeinek több mint harmadának szüksége van, ennek megvalósítása uniós források nélkül nem fog menni. Ha Brüsszelben a migránsok befogadásától teszik függővé a kohéziós pénzekhez való hozzájutást, akkor bizony számíthatunk forrásvesztésre. Érthetetlen módon vannak olyan ellenzéki politikusok, akik nyíltan kampányolnak azért, hogy hazánk minél kevesebb forráshoz jusson. Pedig ezek nem adományok, hiszen mi is hozzáteszünk az uniós gazdaság fenntartásához, ezek a források járnak nekünk.

 

Választókerületedben 72 település van. Aprófalvas, kisvárosias település szerkezettel. És rettenetesen elhanyagolt közút hálózattal. Sikerült előrelépni az utak felújítása ügyében? Megépül az Öreglak – Marcali út második üteme?

 

Az útjaink nem elhanyagoltak, hanem elhasználódtak. Amikor épültek, nem ilyen terhelésre és nem ekkora forgalomra méretezték őket. Számos szakasz van, amely a rossznál is rosszabb, ilyen a Bodrog-Csombárd összekötő út vagy az alsóbogáti bekötő, de mondhatnék még példákat is. Az Öreglak-Marcali út tovább épül, a tervek szerint az idén a felújítás eljut Csömendig és reményeink szerint a következő esztendőben végre Marcaliig. A Magyar Falu programban jelentős összegek állnak rendelkezésre útjavításra és építésre 2022-ig, és nagyon remélem, utána is.

 

Az Uniós csatlakozási szerződésben Magyarország vállalta a két számjegyű főútjainak átépítését a 11,5 tonnás tengelysúly terhelésre. Somogyban elkészült a 61 -es, most készül a 67 -es út... mi lesz a 68 -as úttal?

 

A 68-as út átépítése bizony súlyos adósság. Egyszer már kivitelező is volt, de valamiért kátyúba került a dolog. Szászfalvi képviselő úrral karöltve küzdünk a forrásért.

 

Elindult megyénkben is a Magyar Falu Program. Mekkora szelet jutott a tortából a kistelepüléseinkre? Hogy áll jelenleg a program megvalósítása?

 

Örömmel tölt el, hogy a Magyar Falu program egyik ötletgazdája, „keresztapja” lehetek, hiszen még 2018-ban javasoltam egy kistelepülés-fejlesztési alap elkülönítését a költségvetésben és bár a forrást nem megyei szinten osztják el, így is hatékonyan szolgálja az ötezer főnél kisebb települések fejlesztését. Tavaly óta a falusi CSOK, az útfelújítási program és a települések által pályázható források összesen évi legalább150 milliárd forint lehetőséget jelentenek.

 

A döntés után pár nappal az önkormányzatok számláján van a pénz, tehát a megvalósítás is egyszerű. A pályáztatást széleskörű egyeztetés előzte meg, felmértük, mire van a legnagyobb szükség a falvak népességmegtartó erejének növelése érdekében, és ennek alapján készültek a kiírások. Bízom abban, hogy ez a támogatási forma még sokáig fennmarad és számos út, járda, iskola, óvoda, kultúrház vagy éppen ravatalozó újulhat meg belőle. Nyugodtan elmondhatjuk, egy sikertörténetről beszélünk.

 

Képviselő társaddal dr. Steinmetz Ádámmal készült interjú során, megemlítette, hogy néhány megyénket érintő ügyben arra kért, hogy közös indítvánnyal próbáljatok lobbizni a forrásokért. Nem sikerült a közös indítványt összehozni. Szerdai hír, hogy az Országgyűlés költségvetési bizottsága az ellenzék mind a 806 költségvetési módosító javaslatát elutasította. Jól van ez így?

 

Amikor ellenzéki képviselő voltam, évente vagy kétezer módosítót adtunk be a költségvetéshez, ha lenne kedvem viccelni, most azt is mondhatnám, lám, mi még ebben is jobbak voltunk. De a költségvetés komoly dolog. Az egy rendszer. Megfontolt, megalapozott elosztása azoknak a forrásoknak, amiket a magyar emberek a munkájukkal megteremtenek. Persze mindig minden számnál lehet eggyel nagyobbat mondani. Csakhogy azt valahonnan el kell venni, ahonnan aztán az hiányozni fog. Nem azt mondom, hogy az összes javaslat irreális – bár olyan is akad bőven –csak nem úgy, nem abból a forrásból kell megvalósítani.

 

A sok beadott indítványból lehet hirdetéseket csinálni, hogy ki mennyire aktív, de szerintem meg sokkal inkább az a fontos, ki mennyire eredményes, ki mennyi forrást hoz a településeinkre, ki mennyi problémát segít megoldani. Ráadásul képviselő úr és pártja kettős beszédet folytat: együttműködésről beszélnek, miközben az aktivistáik válogatott gyalázkodásokat tolnak a közösségi médiában, fenyegetőznek, fasisztáznak. Kicsit nehéz úgy „barátkozni”, ha a másik kinyújtott kezében boxer van.

 

A parlamentben a járvány elleni védekezést, a megyeházán a TOP-os projekteket sem támogatták, pedig megtehették volna ha valóban az emberek problémái lennének a fontosak. Ehelyett szót emeltek a határon túli magyarok támogatása ellen. Szerintem meg ez nincs jól így.

 

Számos interjúban, cikkben foglalkoztam a Balaton-ringgel, ha megépült volna nagyon jelentős fejlődés indulhatott volna el a Martót völgyében. Most úgy néz ki vége … Te is így látod?

 

A történet ismert: spanyol befektető óriási állami pénz ígéretével évekkel ezelőtt belevágott egy hatalmas beruházásba, dacolva a környezetvédők aggályaival, bizonyos munkák elkészültek, aztán a cég becsődölt, jelenleg felszámolás alatt van. Sok pletyka és legenda övezi, higgadtan érdemes végig számolni: mennyibe kerülne megépíteni és mekkora hasznot jelentene a térségnek? Szabad-e motorbőgést importálnunk a Kis-Balaton idilli természeti világába? Jelenleg ennek a vizsgálata zajlik, én egyenlőre még nem temetném a történetet.

 

Tudomásom van róla, hogy a már megépült és üzemelő sávolyi szennyvíztisztító kapacitásának kihasználására a környező települések összefogtak, csatlakozni szeretnének a létező rendszerre. A szándékuk nagyon nemes és nagyon szurkolok, hogy sikerüljön... de úgy tudom a Balaton törvény nem engedi a szennyvíz bevitelét az üdülőkörzetbe. Lesz megoldás?

 

Választókerületünk településeinek egyharmada nem rendelkezik kiépített szennyvízcsatorna-hálózattal. A 2007-13-as fejlesztési ciklusban jelentős források voltak erre és kötelezettséget is vállalt az ország a megépítésre, de sok agglomeráció forrás és fejlesztés nélkül maradt. A falvak igénye jogos, kezdeményeztük a kétezer fő alatti települések lehetőségének megteremtését. A megoldások egyike csupán a sávolyi tisztítóra való rácsatlakozás, de más műszaki megoldások is szóba jöhetnek.

 

Néhány régóta húzódó ügyről kérdeznélek a továbbiakban. A járás, a város megkerülhetetlen problémája a Kórház. Arra kérlek, tájékoztasd olvasóinkat a legfrissebb hírekről.

 

Kásler Miniszter úrtól ígéretet kaptam arra, hogy az itteni emberek elvárásainak megfelelően önálló intézmény lesz a marcali kórház. Jelenleg ennek az adminisztratív előkészítése zajlik, hiszen egy új költségvetési szervet kell alapítani. Biztos vagyok abban, hogy egy ambiciózus, önálló döntési jogkörrel bíró vezető képes lesz a szükséges szakember gárdát összetoborozni. A folyamatot a járvány sajnálatos módon megakasztotta, de most már tovább folyhat a munka. Ha minden a tervek szerint alakul, az az osztály is működni fog újra, ahonnan többen távoznak haza, mint ahányan beérkeznek! Amúgy ha mindannyian összefogtunk volna azokkal, akiknek nemcsak lehetősége, hanem kötelessége is a város polgárainak érdekében dolgozni, bizonyára már előbbre tartanánk.

 

Van néhány ingatlan Marcaliban ami állami tulajdonból ismét önkormányzati tulajdonba kerül. Az egyik kihasználatlan objektum a volt tüdőgondozó épülete. Hírek szerint a BM épít egy új járási-városi kapitányságot ... jók az információk az ingatlannal kapcsolatban?

 

Igen, tudomásom szerint már a tervezés folyik, remélem mihamarabb birtokba is vehetik rendőreink az új bázist, hiszen a jelenlegi kapitányság épülete méltatlan a városhoz és a rendőrséghez egyaránt.

 

Marcalit is érinti a Mesztegnyő-Balatonmáriafürdő kerékpár út építése. Van friss információd arról, hogy áll a projekt?

 

Amikor a támogató döntés megszületett, már akkor sejteni lehetett, hogy az elnyert forrás nem lesz elegendő a kerékpárút megépítésére. Az érintett önkormányzatok a pénzt kiegészíteni nem tudták és az utat sem akarta senki lerövidíteni. Egy lehetőség maradt: meg kellett próbálni több forrást szerezni. Ez időbe került, ezért volt a csúszás. Sikerrel jártunk, Mesztegnyő és Kéthely gesztorságával két szakaszban, de egyszerre fog megépülni, jelenleg a tervek pontosítása és engedélyeztetése és a közbeszerzés előkészítése zajlik, a beruházás összköltsége megközelíti az egy milliárd forintot.

 

Valóban nagyon sok pénz jutott a Balatoni üdülő körzetbe a vasúti, közúti infrastruktúrára, a Sió csatornára. Folyamatosan olvasok a szálloda, kikötő, kemping beruházásokról viszont a tómederről semmit. Ha nem kotorjuk ki a Balatont, akkor nagy bajok lehetnek a vízminőséggel. A döntéshozók ismerik a problémát? Lesz megoldás?

 

A probléma ismert. Senki sem szeret bokáig érő gusztustalan iszapban dagonyázni gondtalan fürdőzés helyett. Az eliszaposodás oka összetett. Már folyik a megfelelő műszaki megoldás kidolgozása a kotrásra, a minap tárgyaltam erről Farkas László szentgyörgyi polgármester úrral, akinek kiváló javaslatai voltak az iszap biztonságos és környezetkímélő elhelyezésével kapcsolatban. A Balaton csak akkor lesz „télen-nyáron menő” ha infrastrukturális fejlesztések mellett a vízminőséget is megőrizzük.

 

Mindannyiunkat érintett a COVID–19 járvány. Megítélésem szerint a Kormány jól kezelte a vészhelyzetet. Viszont sajnos volt néhány rossz döntés – amit én annak tartok – az egyik, hogy nem figyeltünk oda már a kezdeteknél az idős otthonok védelmére, a másik pedig a szerintem indokolatlan mértékű kórházi ágy felszabadítás. Összefoglalnád a járvány első szakaszának tapasztalatait?

 

Az emberek fegyelmezettségének és a kormány jó időben meghozott helyes döntéseinek köszönhetően a tömeges fertőzéseket sikerült megelőzni. Minden emberélet fontos, ennek érdekében születtek meg a döntések a védekezéshez szükséges eszközök beszerzésekről és a kórházak alkalmassá tételéről az esetleges nagy létszámú beteg fogadására. Akkor még nem lehetett tudni, lesz-e tömeges megbetegedés és az olasz példa azt mutatta, ha nem készülünk fel, akkor ellátás hiányában halnak meg az emberek a kórházak folyosóin.

 

Volt némi riadalom Marcaliban is, hiszen nem volt világos, hogy az ágyak szabaddá tétele intézményi vagy intézményegységi feladat, de miután felhívott egy orvos a kórházból, gyorsan tisztáztuk a helyzetet és természetesen az otthonukban nem ápolhatók természetesen maradtak az intézményben.

 

A kormány jól kezelte a helyzetet, a rendkívüli jogrend addig tartott, ameddig szükség volt rá, az ellenzék segítség helyett viszont diktatúrázott meg hamis videókat gyártott, de nélkülük is széleskörű összefogás jött létre, amivel emberéletek tízezreit sikerült megmenteni. A gazdaságot is újra fogjuk indítani, ahány munkahelyet „elvitt” a vírus, annyit fogunk létrehozni.

 

Ezekben a napokban kezdünk el dolgozni azon, hogy megváltozott munkaképességű embereket foglalkoztató cég itt Marcaliban létesítsen telephelyet, munkát biztosítva ezzel legalább 20-25 embernek.

 

Lesz komoly gazdasági válság? Erre az évre az MNB növekedést mond, a Világbank meg 10% -os GDP csökkenést.... Talán már vannak frissebb adatok... mire számítsunk?

 

Az egész világ gazdasága lefékeződött az elmúlt hónapokban. A turizmus szinte teljesen megszűnt de az autógyártás is minimálisra esett vissza. A magyar gazdaság stabil, az ország 2021-es költségvetése úgy készült, hogy kezelni tudja ezt a helyzetet. Jövőre minden területre több jut, mint idén, például az önkormányzatok 118 milliárd forinttal több pénzből gazdálkodhatnak.

 

Köszönöm!

 

A képviselő úrral készült 5. interjúm (2015; 2016; 2018; 2019; 2020) a 2020. június 18-án elküldött írásbeli kérdéseim alapján készült. 

 

 

Sport - Legfrissebb
Városunk - legfrissebb
Közelben - Legfrissebb
Interjúk - Legfrissebb
Kék hírek - Legfrissebb
Kultúra - Legfrissebb
MTI - Legfrissebb
Közérdekű - Legfrissebb