Véget ért a 2014-2020 közötti európai uniós fejlesztési ciklus, milyen beruházások valósultak meg a városban?

Az Európai Unió 7 éves költségvetés alapján dolgozik, melyben meghatározzák az egyes tagállamok rendelkezésére álló forrásokat, majd a Kormányokkal egyeztetve a pályázati célokat. Az egyes önkormányzatoknak ezekhez a célokhoz kellett alkalmazkodnia a 2014-2020 időszakban, hiszen a megyei szintre meghatározott feladat mutatókat a fejlesztéseket megvalósító önkormányzatok tudják teljesíteni. Ilyen kötelezettség például a Dózsa György utcai bérlakások felújítása is.

Mivel itt élünk és minden nap elmegyünk a felújított épületek mellett hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy az mindig is ilyen volt, pedig ebben a fejlesztési ciklusban készült el a Központi Konyha, a Noszlopy Iskola, a Posta közi óvoda, a Széchenyi utcai orvosi rendelő felújítása, a Civil Szervezetek háza, Bernáth ház, Mikszáth utcai tálalókonyha, ha csak az épület fejlesztésekre gondolunk és folyamatban vannak olyan nagy összegű a város életét befolyásoló beruházások, mint a városközpont felújítása valamint a keleti iparterület fejlesztése.

Nem említetted a piac teret, ahol szintén jelentős beruházások történtek.

Kevés szó esik ezekről a kisebb pályázatokról, melyek szintén európai uniós támogatással valósultak meg egy helyi fejlesztési stratégia keretében, melyet a Pénzügyminisztérium hagyott jóvá. Itt városi szinten kellett egy több részből álló fejlesztési programot megírni, majd pályáztatni a helyi szervezeteket a kultúra területén.

Ebbe a körbe tartozik a piactér megújítása, a játszóház és játszóterek kialakítása, a virtuális valóság és 3d nyomtatás a könyvtárban, a Művelődési Ház színháztermének megújulása, illetve a Városi Fürdőhöz beszerzett eszközök, a mobil faházak. Sajnos 2020-ban a járvány miatt nem volt lehetőség ezek használatára. Szintén elmaradtak azok a nagy rendezvények, melyek ebben a pályázati konstrukcióban kaptak támogatást.

Miben különböznek ezek a fejlesztések a „hagyományos” uniós pályázatoktól?

Lényeges különbség a pályázati célok meghatározásában van. A célokat tartalmazó fejlesztési stratégiát, melyet az Önkormányzat dolgozott ki, 2016-ban fogadta el a marcali intézményekből, civil szervezetekből, vállalkozásokból álló Egyesület és ezt követően a Pénzügyminisztérium hagyta jóvá a programot és adott arra lehetősége, hogy az Egyesület meghirdesse a saját maga által kidolgozott pályázati felhívásokat és meghatározza a nyerteseket is. Ez az úgynevezett CLLD pályázati rendszer.

Ez egy nagyon jó lehetőség volt arra, hogy a helyi igények is érvényre jussanak. Jó példa erre, hogy elkészülhetett több olyan kiadvány és rendezvény is, melyekre máshonnan támogatást a szerzők, szervezők nem remélhettek. (pl.: Rögös úton a csillagokig, a Marcalit képeslapokon bemutató Üdvözlet Marcaliból! című kiadvány, Mikszáth évfordulós rendezvények.) Természetesen az eredményhirdetést követően sem hagytuk magukra a pályázókat és segítettünk, segítünk a pályázatok elszámolásában.

Lesz erre lehetőség 2021. után is?

A Pénzügyminisztérium által kiadott tervezési útmutató szerint a kultúrán kívül több területet (például út- és járda-építés, vízrendezés, stb…) is érintően készíthető Fejlesztési Stratégia, melyet önállóan megvalósíthatnak a városi jogállású települések és erre a Megyei Fejlesztési Programban kell a város számára forrást elkülöníteni.

A benyújtott pályázatainkat nem adtunk vissza, a vállalt mutatókat teljesítettük, ezért remélem, hogy a következő uniós ciklusban lesz lehetőségünk önálló Fejlesztési Stratégia megvalósítására, mint ahogy Kaposvár is tette az elmúlt években, vagy ahogy Zala és Veszprém megyében is lehetőséget kapnak a Marcali méretű és szerepű városok.

Válaszodból arra következtetek, hogy van egyfajta „félelem” arra, hogy „ellenzéki beállítottságúnak minősítik” a várost. Jól gondolom?

Szerintem az, hogy egy Önkormányzatnak van önálló véleménye és saját elképzelése az nem azt jelenti, hogy a kormány ellen dolgozik, hanem azt, hogy a város és az itt lakók érdekeit képviseli. Egy önkormányzatnak mindig együtt kell működnie a kormánnyal, hiszen csak közösen tudjuk a fejlesztéseket megvalósítani. Az együttműködésre jó példa többek között a volt nőtlen tiszti épületének felújítása, ahol a források 2/3-át a Kormány biztosította.

Azonban ez nem zárja ki, hogy egyes kérdésekben eltérő véleményünk legyen, és azt jelezzük is. Volt már ilyen a fejlesztési pénzek esetében is, biztosan többen emlékeznek a LEADER egyesületek támogatására, ahol végül nem kapott támogatást az az elképzelés, hogy a környező települések Marcaliba pályázzanak, ehelyett Csurgóra és Balatonlellére nyújtották be támogatási kérelmüket. A CLLD pályázatok azonban bebizonyították, hogy a város képes élni az önálló pályáztatás lehetőségével.

Köszönöm a beszélgetést!

A galériához kattintson a képre!