Székesfehérváron jártál hétvégén, az Országos Diákparlamentben, ahol a Somogy vármegye küldöttjeként képviselted az állami fenntartású általános iskolákat és gimnáziumokat. Hogy kerültél te be a vármegyei diákparlamentbe? Kérdeztem Bereczk Bálintot.

Én, a Marcali Mikszáth Kálmán Általános Iskolának, a diákönkormányzati elnöke vagyok, és engem az iskola delegált a Somogy vármegyei diákparlamentbe, amely ősszel került megrendezésre Kaposváron.

Ezen a diákparlamenten, Kaposváron hányan voltatok delegáltak körülbelül, hogyan dőlt el hogy ki képviseli a vármegyét?

Körülbelül negyvenen voltunk. Ez persze nem azt jelenti, hogy összesen negyven állami fenntartású, gimnázium vagy általános iskola van Somogyban. Sajnos sok olyan iskola van, ahol nem tartják fontosnak, az ilyen rendezvényeket. Titkos választással dőlt el, hogy ki legyen az a négy ember, aki képviseli Somogy vármegyét. Mivel többségében nem ismertük egymást, ezért azelőtt beszédet lehetett mondani, ezzel segítve a választók döntését.

Kik lettek végül megválasztva, ha nem is név szerint csak város alapján?

Egy Kaposvári lány, egy Balatonszemesi és egy Siófoki fiú, meg én. A diákparlamenten csak 2 fiú képviselő társammal voltam, mert a Kaposvári képviselő nem tudott eljönni.

Székesfehérváron volt a rendezvény, péntek, szombat, vasárnap. Mik voltak az első benyomások? Milyen volt a nemek aránya? Kaptatok bármi megbízást a Somogyi diákoktól?

Az első benyomásom az volt, hogy már régóta erre vártam, ilyen közösségbe, ahol, ha nem is mindenben, de sok dologban egyet értünk. Megfigyelésem alapján a fiúk többen voltak, mint a lányok, összesen 112-en jelentünk meg a 160-ból. De az is feltűnő volt, hogy a fejletlen megyékből inkább fiúk, viszont például Budapesten eléggé kiegyenlített volt a nemek aránya. Nekünk olyan üzenetünk volt, amit szerintem minden megyében üzenetként feladtak a küldöttek számára, hogy próbáljunk meg az iskolák állapotával kapcsolatban valami eredményt elérni. Ezenkívül minden ránk volt bízva.

Önállóan mentetek vagy volt veletek tanárkísérő?

Tanárkísérővel utaztunk fel Székesfehérvárra, viszont magán a Parlamenten tanár nem volt velünk. Tanárok csak a kollégium és a Parlament részek között kísértek.

Volt-e olyan képviselő, aki hozzászólt Somogy megyéből az Országos Diákparlament munkájához?

Igazából mind a hárman hozzászóltunk az Országos Diákparlament munkájához. A siófoki küldött társam (mivel nem jött el az Országos Diáktanács tagunk, se a póttagunk, így ő lett második póttagunk) ő részt vett a szerkesztőbizottságnak a munkájában, amire majd később ki szeretnék térni. Valamint a szemesi kollégám is hozzászólt a vita részénél, én pedig ajánlást tettem fel, ami végül be is került a pontok közé, amiket benyújtottunk.

Mikor szólaltál fel, miről szólt a felszólalásod?

Én az első nap tettem fel kérdést, amire Maruzsa Zoltán államtitkár úr felelt. A kérdést azért is tettem fel, mert a tavalyi törvényjavaslatoknak benyújtott pontokban, is szerepelt, ott viszont számomra visszataszító választ kapott, az országos diák parlament. A kérdésem arra vonatkozott, hogy van-e bármi féle terv a diákönkormányzatok pénzbeli támogatására. A tavalyi válasz erre az volt, hogy ezzel csak növelnék a költekezési hajlamot, ezért nem fogadták el. Idén már mást választ kaptam, amivel lényegében kiugrott államtitkárúr a kérdés alól és ment tovább.

Mi volt az első nap programja?

Először beszédeket hallgattunk meg államtitkár úrtól, Székesfehérvár polgármesterétől. Majd később államtitkár úr elmondta tavalyi pontokkal kapcsolatba mi teljesült, mi nem, mi van folyamatban. Ezután jöhettek a felszólalásosok, kérdések.

Volt olyan hozzászólás, ami téged is nagyon érdekel, amire felfigyeltél?

A Budapesti diákoknak volt főleg felszólalása, amiben nagyon egyet tudtam érteni, de sok más olyan felszólalás is volt, ami teljesen jogos és probléma az oktatásüggyel. Ilyen volt az egyik olyan budapesti diák, akinek az iskolájába beszakadt a plafon és az iskolák felújításáról kérdezett. Ő is igazából egy nagyon egyszerű választ kapott, mégpedig azt, hogy az iskolák felújítása mindig folyamatos, és hogy egyszer majd mindenki sorra fog kerülni. A válasz maga jogos, de tudjuk jól főleg mi Mikszáthosok, mi van akkor, ha csak egyszer kerülünk sorra, és ha nem teljesen új iskolákat építenénk 1000 fős falukba.

Mi történt a második napon? Volt bármi féle kulturális programotok?

A második napon szekció üléseken vehettünk részt, ahol a diákönkormányzattal, kapcsolatos témákkal beszélgettünk délelőtt.

Délután kulturális programként megnéztük a belvárost.

A városnézés után este 7 óráig, minden szekció kidolgozta a törvényjavaslatait, amit a szerkesztő bizottság vitték. A szerkesztőbizottság este 7 órától reggel 7 óra 40 percig a szekciók által benyújtott összesen közel 160 pontot 64 –re redukált.

Hogyan telt az utolsó napotok, az a nap is még a munkáról szólt?

Igen az utolsó nap is, hiszen ekkor fogadtuk el szokat a pontokat, amiket a szerkesztő bizottság a szekció ülési pontokból alkotott. A már említett 64 pontból, a diákparlament 63 pontot megszavazott.

Tehát úgy látod, hogy eredményes voltatok/ál?

Én úgy érzem az ide évben nagyon produktív volt a diákparlament, és nagyon jó pontokat alkottunk. Főbb pontok között (amiket én nagyon támogattam), hogy a krétarendszeren belül hozzanak létre egy naptárat, amiben az ország összes versenye megtalálható, ezzel is elkerülve a véletlen egybeeséseket, valamint könnyebb legyen a tájékozódás. Valamint fontosnak tartottam azt is, amivel igazából választ kaphatunk arra a kérdésre, hogy mikor lesznek felújítva az iskoláink országszerte, hogy az Oktatási Hivatal honlapján kerüljön be egy táblázat, hogy melyik iskolát mikortól (természetesen nem napra pontosan kérjük), de azért nagy vonalakban tudjuk meg, és hogyan tervezik felújítani. Természetesen, sajnos ezek döntések nem mind teljesülnek, de reméljük, minél több pontot elfogad majd a köznevelésért felelős minisztérium.

Mi volt még, ami nagyon jó volt?

Szerintem nagyon jó volt ez arra is, hogy kapcsolatokat teremthessünk diáktársaink között. Maga a diákparlament évente maximum egyszer ülésezik, viszont szerencsére voltak olyan társaim, akikkel úgy gondoltuk, hogy ezt nem csak évente kéne, hanem akár havonta is. Így mi már egy csoportba be is szerveződtünk, és reméljük, hogy hamarosan újra találkozhatunk és megvitatjuk egymással a kérdéseinket.

Te nagyon fiatal voltál, amikor a Pántics Luca, a Független Diákparlamentnek a küldöttje volt Marcaliból, az egy államtól távol lévő független szervezet volt. Ezekről szó esett? Ezzel kapcsolatban mi az államnak, a fenntartónak a véleménye?  Próbáltak benneteket elhatárolni, vagy egyáltalán szóba se került-e ez a korábbi, azt hiszem, hat-nyolc évvel ezelőtti kezdeményezés?

Mára ez már egy független diákmozgalommá nőtte ki magát. Nagyon nem került szóba, viszont egy két vita kialakult az első napon, de ennek komolyabb következménye nem volt.

Mennyire volt a nagyobb népesség számú megyéknek többsége? Hisz, ők több embert küldhettek.

A legtöbb képviselő Budapestről jött. Az én megfigyelésem szerint, a diákok többsége azonos véleményen volt, a Budapestiekkel, így érződő többség nem alakult ki, hisz mind szinte ugyanazt képviseltük.

Látsz-e valami kezdeményét, valami ettől tágabb szervezettségnek. Kinőhet-e ebből valami valódi, független diákparlament úgy, mint régebben?

Szerintem kinőhet belőle, hisz volt olyan javaslat Heves vármegyei képviselőtársamtól, amit végül nem került bele a pontokba, mert a szerkesztőbizottság ezt kivette, viszont ő azt javasolta, hogy alkossunk egy egységes országos diákszervezetet, ami minden párttól és az államtól is független.

Ezt én is támogatnám, hisz itt mi magunk meg tudjuk vitatni az egymás közötti különbségeket, megbeszélni programjainkat, tanácsokat adni egymásnak és emellett semmilyen irányítás alatt nem lennénk. Lényegében ennek a nagyon kicsi változata az, amit mi most elkezdtünk, hogy havonta találkozni szeretnénk egymással.

Ez személyes vagy facebookos?

Személyesen szeretnénk majd egymással találkozni, viszont eddig messenger csoportban megy ennek a leszervezése. Ez az ötlet néhány napja született meg, s egyből csináltunk is rá egy csoportot. Az országos diák parlament tagjainak nagy része már tagja a csoportunknak, hisz mindenki fontosnak tartja a rendszeres találkozást.

Hogyan töltöttétek szüneteiteket a diákparlamenten?

Szünetünk nem nagyon volt, hisz az egész napunk be volt táblázva, de ha valahol tudtunk időt nyerni, azt is legtöbbször az egymás közötti ismerkedésre fordítottuk.

Összességében mi a véleményed a rendezvényről?

Szerintem nagyon jó volt, és mint már mondtam remélem, a jövőben majd még gyakrabban tudunk találkozni képviselő, illetve, diákönkormányzatot vezető társaimmal.

Külön öröm volt, szerintem minden ott lévő diáknak a Székesfehérvári polgármester záró beszéde, melyben kijelentette, hogy öröm látni milyen kemény munka folyt itt és azt, hogy mennyivel előrébb tartana az ország, ha a parlamentben ülő politikusok is úgy dolgoznának, és vitatkoznának mint mi.

Képek: Székesfehérvár.hu