Ismerősök, rokonok és készpénz a fiktív számlázási láncban
Furcsán hasonló készpénzes számlák vezették nyomra a NAV ellenőreit. A revízió feltárta a fiktív számlázási láncot, amelyben az adókijátszás összege több mint 70 millió forint volt.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a számlaadatok vizsgálatakor bukkant rá cégek és egyéni vállalkozók összefonódására, a cél az adóminimalizálás, a fiktív számlázás volt. Több egyéni vállalkozó csakis két kft.-nek számlázott rakodási tevékenységről. A két kft.-nek ugyanaz a személy volt a tulajdonosa, az alvállalkozói pedig mind rokonokból és ismerősökből álló egyéni vállalkozók. Minden számla készpénzes volt, és jellemzően a készpénzben fizethető legmagasabb összegről, másfél millió forintról szóltak.
A két kft. a rakodási szolgáltatást alvállalkozókon keresztül nyújtotta. Ők voltak a rokonokból, ismerősökből verbuvált egyéni vállalkozók, akik senki másnak nem számláztak, csak a két kft.-nek. Tényleges tevékenységük azonban nem a rakodás volt, hanem a rakodásról szóló fiktív számla kiállítása. A számlát még az online számla rendszerébe is feltöltötték, sőt határidőben és szabályosan benyújtották áfabevallásukat is, csak éppen a költségvetésnek egy forintnyi áfát sem fizettek.
Az ellenőrzés a két kft.-nél 73 millió forintnyi adókülönbözetet állapított meg, és bár az eljárás még folyamatban van, de az adóbírság mértéke várhatóan 200 százalék lesz. Vagyis az adóelkerülés nem volt kifizetődő, mert összességében a késedelmi pótlékkal együtt több mint 210 millió forintnyi fizetési kötelezettségre számíthat a cégvezető.
Az ellenőrzések hatása az adótudatosságra megkérdőjelezhetetlen. Itt is jogkövetésre ösztönözte az érintetteket.
A revízió megkezdése után ugyanis az adózók változtattak gyakorlatukon:
- saját munkavállalókat foglalkoztatnak munkaviszonyban, vagy
alkalmi munkavégzéssel.
Havonta:
- a korábbi átlagos áfafizetési kötelezettség tíz-húszszorosát,
- a foglalkoztatottak utáni adók és járulékok öt-hétszeresét
szerepeltetik bevallásaikban.
