„Addig ameddig nincs kormányzati szándék, minden minisztériumot érintő egységes akarat, és költségvetési forrás a célra, addig a szabálysértő balatoni stégbejárónak legfeljebb töredéke lesz eltávolítva” – mondta Kravinszkaja Gabriella, a tó kezeléséért felelős Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság balatoni kirendeltségének új vezetője egy júniusi tudományos ülésen, amelynek a nádasok fontos szerepe és állapota volt a témája.

A kirendeltségvezető a tihanyi Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI) által a közelmúltban szervezett rendezvényen arról is beszámolt, hogy a másfél hónapja történt kinevezése óta 9 feljelentést tett szabálytalanul létesített stégbejárók miatt. Volt olyan eset, amikor az érintettnek lejárt már a mederbérleti szerződése, és az illetékes hatóság szerint emiatt már nem bizonyítható, hogy kié a stég, ezért nem tudnak ellene fellépni. Nem rég egy stéget gépkocsival húztak partra Balatonakali térségében, így olcsóbb volt, mintha hajóval szedték volna fel. Ez 78 ezer forintos olyan kiadást jelent a kirendeltségnek, aminek behajtására nincs esélye, miközben az ilyen célra szánt kerete roppant csekély. „Eltávolítottunk az akali kikötőből még 15 acélbakot is betonelemekkel, aminek a költségeit már nem is mondom” – fogalmazott.

Milliárdos nagyságrendű forrásra lenne szükség az illegális stégek felszámolásához, a Balaton fenntartásához, minek a töredékével sem rendelkezik jelenleg a vízügy – derült ki Kravinszkaja Gabriella kérdésekre adott válaszaiból. A balatoni vízügyi kirendeltség jelenleg 5 partőrrel, egy 40 éves vízvédelmi munkahajóval és egy lejárt műszakival rendelkező, stégeltávolításra alkalmas cölöpverővel próbálja megvédeni a Balatont a természetkárosítókkal, jogszabálysértőkkel, illegális feltöltőkkel szemben.

“A Balaton nem tud kiabálni”

Öt év alatt hétszeresére nőtt a kiirtott balatoni nádas nagysága, és újabb nádasokat rongáltak meg stégbejárók, feltöltések, nyiladékok létesítésével – nyilatkozta még tavasszal Dr. Pomogyi Piroska hidrobiológus a legutóbbi nádfelmérés tapasztalatait. Felhívta a figyelmet arra is, hogy több az illegális, mint az engedéllyel rendelkező stégbejáró. „Én a Balaton helyett szólok évek óta, mert ha mi nem kiabálunk, a Balaton nem tud kiabálni önmagáért” – fogalmazott a tudományos rendezvényen, hangot adva annak a véleményének is, hogy kevés a változáshoz a szakma és a civilek akarata, ehhez politikai akarat, kormányzati szándék kell.

A tudományos ülésen néhány felszólaló felvetette, hogy mindez azért hiányzik, mert a legnagyobb stégbejárók létesítői között befolyásos személyek is vannak.

Az egyik előadó így fogalmazott: „..és ezt most nem tudom, hogy mondjam szépen, hogy akinek 200 méteres stége van a Balatonban a parti telkétől, ott nem a hatóságnak kellene eltávolítani a víziállást, nem annak kellene felszólítania, hogy jogtalanul, természetkárosító módon építette, és hagyja meg a Balatont az unokáinak is, hiszen olyan színvonalon él és dolgozik, hogy lehetne annyi esze”.

Őszintén a Balatonról

A rendezvényen többen szorgalmazták közösségi stégbejárók létesítését, és a kevesek által használt bejárók felszámolását a balatoni nádasok minőségromlásának, pusztulásának megállításáért.

Tóth Viktor, a BLKI tudományos főmunkatársa az Őszintén a Balatonról nevű tudományos üléssorozat legutóbbi rendezvényén úgy fogalmazott:..gátat szeretnénk szabni a nádasok további romlásának. A Balaton sérülékenységét tovább fokozza a parti zónának az utóbbi évtizedben felgyorsult beépítése és a parti növényzet átalakítása, és különösen a nádasok felszabdalása illegális bevágásokkal, bejárókkal… Kormányzati intézkedéseket javaslunk a Balaton érdekében.

A HírBalaton konkrét esetek bemutatásával hívta fel a figyelmet már többször: itt és itt és itt, valamint ebben a cikkében a visszás helyzetekre, károkra, amit az elmaradó hatósági intézkedések okoznak.