Egyre több vásárló és befektető jelenik meg a balatoni dűlőkön, a traktorok és a présházak helyét luxuskocsik, erkélyes-úszómedencés villák veszik át. Az önkormányzatoknak kevés eszközük van a tájidegen építkezések megakadályozására, leállítására. A Balatoni Szövetség elnöke szerint a kormánnyal a közös fellépés segíthetne.

Folyamatosan érkeznek a hírek arról, éppen melyik befektetői kör épít a Balaton valamelyik partszakaszán egy újabb, lakóparknak becézett lakótelepet, hogy miként vágta ki emiatt az adott telken lévő fákat, hogyan tűnik el a parti nádas jó része, miként tarolnak le a munkagépek mindent. A Balaton-part a pesszimistábbak szerint végleg elesett, már esély sincs rá, hogy végig a part mentén körbesétálhassunk.

A 24.hu-nak a tendenciával kapcsolatban Lombár Gábor, a balatoni önkormányzatokat tömörítő Balatoni Szövetség elnöke, Balatonfenyves polgármestere elmondta: főépítészekkel konzultálva azt tapasztalta, gyakran megépül egy építmény gazdasági épületnek, majd „sorvadás kezdődik”, kivágják a szőlőt, megjelenik a napvitorla és a tűzvíztárolónak álcázott medence.

Ugyan a helyi építési szabályzat megléte Lombár Gábor szerint is tud segíteni, de nem a települések kezében van az engedélyek kiadása. Náluk, Fenyvesen például az a helyzet, hogy a 60 kilométerre lévő Kaposváron intézkednek engedélyek ügyében. Aztán felépülnek az olyan épületek, amik nem tesznek jót a tájnak, „ez egy olyan tendencia, ami nem kívánatos” – jegyezte meg Lombár Gábor. Úgy véli, a kormánnyal közös fellépés segíthetne, hogy „ne legyen a kiskapuból nagykapu”.

A Laposa József kertészmérnököt, regionális- és településtervezőt és borászt, a Salföldön élő Somogyi Győző festőművészt,valamint Pető Piroska környezetmérnököt megszólaltató teljes cikk ezen a linken érhető el.

Címlapkép forrása: pixabay.com