Ünnepi hangulatban gyülekeztünk 2023. július 8-án, szombaton az 1983-ban végzett tanulók és megjelent tanáraik, az éppen ebben az évben 60 éves Szőcsénypusztai Erdőgazdasági Szakmunkásképző Iskolában.

Néhai Ott György Igazgató és Ott Györgyné-Mária Néni, 1963. szeptember elsején indították be az Iskolát egy osztállyal. Kerek évfordulót ültünk, éppen 40 éve hagytuk el az iskola falait. Volt osztályfőnökünk, a Kazinczy - díjas tanárnő, Ott Györgyné, az iskolaalapító igazgatójának, Ott Györgynek özvegye köszöntött bennünket, volt tanáraink körében.

A kötetlen beszélgetés során szót ejtettünk iskolai élményeinkről, tanulmányainkról, versenyeinkről, a gyakorlati oktatás során szerzett tapasztalatainkról. A kérdésre, hogy miért volt különleges, az iskolában eltöltött idő, pedagógus, volt diák egybehangzóan vallotta, hogy a hangsúly többek közt, az odafigyelésen, a családias légkörön, a fontos emberi értékek vállalásán, a különleges környezeten volt, hiszen nem sok tizenéves mondhatja el magáról, hogy kastélyban alszik éjszaka, melyet egy szépen gondozott angolkert ölel körül.

Ráadásul a hely történetét alaposan ismerő tanárnő, Mária néni a honismeret fontosságát hangsúlyozta nevelői munkája során, melyet kiteljesített az általa szervezett kirándulásokon. Elhangzott, hogy ezek során, láthattuk az egri székesegyházat, bort kóstolhattunk a Szépasszony–völgyben, pisztrángot süthettünk a Szalajka –völgyben, állhattunk a kassai dóm altemplomában II. Rákóczi Ferenc és édesanyja sírja előtt.

Átéltük, hogy milyen érzés Dobsinán a jégbarlangban lenni, Tátralomnicon lanovkával felmenni a csúcsra, fürdeni a volt Jugoszlávia területén, Abbáziába, a tengerbe, Pulán állni az amfiteátrumban, vagy repülővel eljutni az akkori NDK területére, Drezdába és Lipcsébe.

Maga a találkozó a „Koccintani kötelező, inni nem” elv alapján szerveződött, hisz a résztvevők az ország távoli településeiről jöttek. Jellemzően a Dunántúlról, de mutatja az iskola népszerűségét, hogy egykori alföldi diákok is voltak körünkben.

A múlt szép emlékei mellett beszéltünk az iskola fejlődéséről és szeretett családjainkról is. Szívesen emlékeztünk vissza Mária néni magyar és történelem-, volt igazgatónk, Ott György tanár úr erdőművelés, erdőhasználat -, az akkori igazgató-helyettes Kiss Vince tanár úr géptan -, Kaszás József tanár úr matematika -, Horváth József tanár úr fizika-, Görbedi Lajos tanár úr testnevelés óráira.

Volt kollégiumi nevelőink, Bogár László, Káplár János, Balaicza József emberségére, türelmére. Volt gyakorlati oktatóink Kovács Sándor, Nagy János, Pápai János, Uricska Sándor, ifj. Ott György, Árvai Tibor felkészültségére, alaposságára.

Köszönetünk és hálánk jelképeként Mária nénit virággal, és valamennyiüket egy–egy egyedi címkéjű üveg borral köszöntöttük. A beszélgetés végén csokrot helyeztünk el a Kopjafánál, melyet az iskola fennállásának 50. évfordulójára rendezett ünnepség során avatott fel az ötletgazda Mária néni, emléket állítva az intézmény volt dolgozóinak.

A tanárnő jóváhagyásával továbbgondolták és kiterjesztették a kört, így ma már a volt dolgozók és volt diákok emlékére helyeztük el az emlékezés virágait.

Sajnos nem mindenki érte meg a 40 éves találkozót. A tablón szereplő 15 volt pedagógusból már heten, a 37 volt végzősből már öten sajnos nem élnek közöttünk. Jelen voltak 16-an, a többiekkel Facebook csoporton és telefonon keresztül tartjuk a kapcsolatot.

Felemeló érzés volt újra együtt lenni, 40 éve volt tanulónak, osztályfőnöknek, pedagógusnak, örültünk egymásnak.

Idézettel búcsúztunk iskolánktól, mint 40 éve végzett diákok a mihamarabbi viszontlátás jegyében, Ady Endre: Üzenet egykori iskolámba versének záró versszakával

„Bár zord a harc, megéri a világ,
Ha az ember az marad, ami volt:
Nemes, küzdő, szabadlelkű diák.”

Fotók: A jelenlevő 40 éve végzett diákok

A galériához kattintson a képre!