Az új, társadalmi vita előtt álló építészeti törvény tervezete szerint meg kívánják erősíteni a főépítészi és a tervtanácsi rendszert.
Megszűnik az építkezéseknél az egyszerű bejelentés intézménye, amely egyszerűsített hatósági eljárássá válik a jövőben. Korlátozzák a mezőgazdasági területek, erdők átsorolását. Ősszel egyeztetik újra a vízparti terveket a Balaton-parti önkormányzatokkal.
Egyebek közt ezekről számolt be Gombos Márk, az Építési és Közlekedési Minisztérium településrendezésért és építéshatósági ügyekért felelős helyettes államtitkára a Balaton Fejlesztési Tanács (BFT) legutóbbi ülésén.
Meglátásunk szerint az építészeti minőségnek egyik legnagyobb garanciája a főépítészeti és tervtanácsi struktúra megfelelő üzemelése, ami Magyarországon nem biztosított
– fogalmazott a helyettes államtitkár, miért kívánják megerősíteni a főépítészeti, főmérnöki, főtájépítészeti szervezetrendszert.
Mint kifejtette, a tervezet szerint kötelező lesz a településeknek főépítészt alkalmazni, amit a városoknak 2025-ig kell teljesíteniük, a kistelepülések pedig több lehetőség közül választhatnak ennek biztosítására.
A tervtanácsok rendszerét is meg kívánják erősíteni, amely háromszintű lesz, mint a főépítészeti rendszer – ismertette. A feladathoz állami forrást is biztosítanak – válaszolta egy kérdésre.
Az új törvény a természeti környezetet megőrzéséért több szabályt is rögzít, ezek egyike, hogy korlátozza a mezőgazdasági területek és erdők átsorolását. “A törvény hatálybalépését követően lényegében akkor lehet majd csak új beépítésre szánt területet kijelölni, ha az valamilyen közérdekűséget szolgál” – magyarázta Gombos Márk.
Egybe kell gyúrni a helyi építési és településképi szabályokat
Gyökeres változásra a településfejlesztés terén nem kell számítani, azonban az önkormányzatok számára lesz némi jogalkotási változás. A bürokrácia csökkentése érdekében a helyi építési szabályzatokba bele kell építeni a településképi szabályokat – a beszámoló szerint.
Az önkormányzatokat érintő változtatási terv az is, hogy a települések reklámszabályozási lehetősége a kormányhivatalokhoz kerül.
Bóka István, a BFT elnöke, Balatonfüred polgármestere erre úgy reflektált, hogy értelmetlen településképről beszélni, ha a reklámokat nem egy helyi közösség, vagy egy szigorú szabályozás szerint engedélyezik.
Revízió a műemlékvédelemeben
Gombos Márk arról is beszélt, hogy teljes revízió várható a műemlékvédelemben. 2025 végéig felülvizsgálják az ország minden olyan épületét, amit 20-40 éve műemlékké nyilvánítottak, mivel akadnak köztük olyanok, amelyek már nem léteznek, megsemmisültek. Meg kell vizsgálni, fennáll-e a védettséget indokló érték – mondta. Készül majd egy új műemlékvédelmi kataszter, amelynek részét képezik a helyi védett értékek is. A helyi védettség elrendelése ettől még továbbra is az önkormányzatok hatáskörében marad – fejtette ki.
A vízparti tervekről
A jelenlegi vízparti szabályozást felváltó új balatoni vízparti tervekről szólva Gombos Márk elmondta, 2019-ben közzétették már egyszer ezeket. Az erre érkezett javaslatokat feldolgozták. Ősszel tervezik az újabb, többkörös egyeztetését az érintett önkormányzatokkal, amelyhez a BFT segítségére is számítanak. Mint kifejtette, az egyeztetés során a 2019-es egyeztetési módszereket kívánják alkalmazni. Minden érintett önkormányzatnak lehetősége lesz elmondani a véleményét az őt érintő tervről, illetve kormányrendeletről.
A helyettes államtitkár említést tett arról is, hogy szükséges volt változásokat eszközölni a zöldterületek, strandok, kikötők kérdésében. Példaként említette, hogy vannak helyek a part mentén, ahol a jelenlegi szabályozás szerint gyakorlatilag fenntarthatatlan zöldterületeket kell fenntartani. Eddig sok esetben nem volt lehetőség ezekből visszalépni, ezen változtatni kívánnak.
Mikor léphetnek hatályba az új jogszabályok?
Gombos Márk kitért arra is, hogy az építészetről szóló törvény vélhetően a következő hetekben kerül a kormányülés elé, aztán jön a társadalmi egyeztetése. Ezt követően majd miniszteri döntéstől függ, hogy mikor kerül az Országgyűlés elé.
Ha az építészeti törvényt elfogadják, a területrendezési törvényt is módosítani kell. Csak ezt követően fogadható el az utóbbi jogszabályhoz kapcsolódó új balatoni vízparti szabályozás.
Terveink szerint ez jövő év első negyedében, felében tud megtörténni, tekintettel arra, hogy az építészeti törvény hatályba lépése a mostani állapotok szerint február elsején várható, ezt követhetik a végrehajtási rendeletek
– fogalmazott a helyettes államtitkár.
Címlapkép forrása: pixabay.com