„Míg szól a dal ’56-ért, míg szívünk dobog, ’56 él!” – ünnepi megemlékezés Szőcsényben
„A suhancok forradalma – mondták.” Déry Tibor szavai itt csengnek a fülünkben. Olyan fiatalok adták elő a műsort, akik a mi „suhancaink”.
A 10.A osztály tanulói olyan momentumokat elevenítettek fel, amelyek nekik történelem, de nagyszüleiknek a valóság volt. Pesti srácokként gyújtottak gyertyát, s fogalmazták meg az akkori követeléseket, melyeket talán nem is értenek. „Töröljék el a gyári normákat! Október 23-a nemzeti ünnep legyen!”
A ma emberének ez természetes, de ’56-ban véres áldozatot hoztak ifjak, öregek, egyetemisták, munkások azért, hogy egy jobb világ legyen, hogy győzzön a forradalom. A tankok megjelenéséig boldogság töltötte el a szíveket. Fénylő, melegséget árasztó boldogság. Majd jött a véres megtorlás, s vele együtt 33 olyan esztendő, amikor csak a szívekben lehetett emlékezni.
Gyertyával a kezében, Tóth Krisztina igazgató asszony köszönte meg a szereplőknek és a felkészítőnek a műsort. Kérte a tanulókat, hogy saját lakóhelyükön is vegyenek részt az ünnepi megemlékezéseken.
Emlékezzünk! Október 23-án égjenek a gyertyák ’56 hőseiért!
Írta, felkészítő: Mózes Brigitta
A galériához kattintson a képre!
