Augusztus végén lezárul a Vízparti Terv tervezetének szakmai egyeztetése. A készülő jogszabály meghatározza a tópart jövőjét, kihatva ezzel a tó jövőjére is.

A Balaton nádasainak minősítését évtizedekig végző Dr. Pomogyi Piroska (a biológiai tudomány kandidátusa) húsz oldalban véleményezte az új jogszabály-tervezetet a nádasok és a növényzet szempontjából, amit be is küldött az illetékes minisztériumba.

A HírBalaton az észrevételeiről faggatta.

A Balatonon az új tervekből a valósághoz képest sok helyen hiányoznak természetes partszakaszok, és a mintegy húsz éve érvényben lévő vízparti szabályozáshoz hasonlóan (ú.n. TNM-rendeletek) az illegális feltöltések jelölései, továbbá az új tervezet már egyáltalán nem foglalkozik a szabályos bejáróstégek jelölésével, ami alapján könnyen azonosíthatók lennének az illegális stégek, bejárók

– summázta beadványa lényegét a szakértő.

Észrevételeimet településekre és helyrajzi számokra lebontva is részleteztem a jogalkotóknak. A Balaton élővilága szemszögéből nézve a legnagyobb problémának azt tartom, hogy több mint 20 kilométernyi partszakaszt érintően maradtak el természetes partszakasz jelölések

– mondta Pomogyi Piroska.



Az új Vízparti Terv tervezete a jelenleg is érvényben lévő nádastérképet figyelembe véve készült el (ez a nádastérkép 2020-as légifotók alapján készült, és 2022-ben vált hatályossá).

Pomogyi Piroska példaként említette, hogy sok helyen azokat a részeket nem jelölték természetes partszakaszoknak, ahol a nádasok kiérnek a fizikai partig, illetve a fizikai part előtti természetes vagy természetközeli növényzónákig.

Mint kifejtette, a tó növényzete folyamatosan próbál alkalmazkodni az új környezeti viszonyokhoz, például a megemelt vízszintmaximumhoz. A többnyire csak mérnöki szempontokat figyelembe véve épített kikötők, mólók, kőszórások, stégek miatt áramlási holtterek képződtek és képződnek, amik gyorsan feltöltődnek és ott új élőhely keletkezik, élő növény- és állatvilággal, kialakítva egy-egy új természetes partszakaszt is.

Sok helyen nem vették figyelembe azt se, hogy a nádasminősítési növényzettérképen az „e” betűkód jelentése: egyéb természeti terület. Az ilyen területek nádashoz csatlakozó teljes hosszában javaslom a természetes partszakasz megjelölést

– tette hozzá.



Fontos a nádasnak, fontos a Balatonnak

Nagyon fontos – mind nádasvédelmi-, mind pedig Balaton-védelmi szempontból –, hogy a természetes partszakasz-jelölések olyan részeken is folyamatosak legyenek, ahol korábban ugyan létesítettek partvédőművet, de előtte megtelepedett a nádas, és magában a tóban alakult ki egy új természetes part a Balatonra jellemző növényzettel – hangsúlyozta a szakértő.



Rámutatott arra is, hogy hiányzik az új vízparti tervből az „illegális, elbontandó feltöltés” megjelölés. Több esetben az ilyen, magáningatlanok értékét növelő illegális feltöltéseket figyelembe véve alakították az új partvonal-tervezetet, ezzel legalizálva azokat, ami elfogadhatatlan – tette hozzá.

Pomogyi Piroska pozitívan értékelte, hogy bekerült a tervezetbe a hatályos nádasminősítési térképen kiirtott nádasokként szereplő területek feltüntetése „emberi beavatkozással érintett nádas”-ként.



Csónakkikötők, zagyterek, öblöcskék

A szakértő jelezte azt is a beadványában, hogy van, ahol minősített nádast károsíthat a jövőben a csónakkikötők létesítésére lehetőséget adó jelölés, miközben közeli, szabályos vagy szabálytalan, de már meglévő csónakkikötőket hagytak figyelmen kívül a jogalkotók.

Észrevételezte azt is, hogy néhány helyen a régi zagyterek nem kaptak zagytér-jelölést.

Kitért arra is, hogy a partvonal-tervben általában nem szerepelnek az úgynevezett lidós strandokon és több ingatlannál azok a kis öblöcskék, amik a természetes – adott esetben a hatályos nádasminősítési térképen még nádassal borított – part, vagy a partvédőmű elbontásával alakítottak ki. Ezek a Balaton vízfelületének mesterséges kiterjesztései, amelyekkel kapcsolatban felmerül a kérdés, hogy tisztázott-e a jogi helyzetük – mutatott rá Pomogyi Piroska.

Fotó: Adobe Stock / Horváth Botond