Kutatók a horgászatról: „a rövid idő alatt nagy mennyiségben beszórt etetőanyag számottevő környezeti kockázatot jelenthet”
Hazánkban a horgászat népszerűsége egyre inkább növekszik, melyet mi sem bizonyít jobban, hogy az aktív horgászok száma már meghaladta a fél millió főt.
Ennek a rekreációs tevékenységnek a gazdasági és társadalmi jelentősége megkérdőjelezhetetlen, ugyanakkor azt is figyelembe kell venni, hogy a horgászok által egyre nagyobb mennyiségben használt csalogató- és etető anyagok bizonyos mértékű környezeti terhelést jelenthetnek vizeinkben – olvasható a tihanyi székhelyű HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI) közösségi oldalán.
Mint írják, a tihanyi kutatóintézet munkatársai korábban már vizsgálták, hogy a horgászati tevékenységnek, illetve az azzal összefüggő etetőanyag-használatnak milyen hatása lehet a Balaton tápanyagforgalmi mérlegére éves szinten.
Arról azonban kevesebbet tudunk, hogy a beszórt etetőanyagokból milyen mértékben szabadulhatnak fel olyan a tápelemek, melyek alapvetően meghatározzák az algák szaporodását és vizeink minőségét.
A kérdés megválaszolásra a BLKI a MATE AKI Halászati Kutató Központ és a Debreceni Egyetem Hidrobiológiai Tanszékének együttműködésében egy átfogó kísérlet készült, melyben a kutatók vizsgálták, hogy a különböző összetételű etetőanyagok használata során milyen mennyiségű tápanyag juthat a vízbe, és hogy az elfogyasztott etetőanyagok milyen élettani hatásokat gyakorolnak a halakra.
A kutatók megállapították, hogy 1 kilogramm etetőanyagból maximálisan 3 g nitrogén és 2 g foszfor szabadulhat fel egy nap alatt, illetve hogy az állati eredetű összetevőket nagyobb arányban tartalmazó etetőanyagokból különösen sok foszfor oldódhat ki a vízbe.
Pontyokkal végzett táplálkozási kísérletek során az is kiderült, hogy sem a növényi, sem pedig az állati összetevőket tartalmazó etetőanyagok nem okoztak gyulladást vagy egyéb egészségkárosodást. Az állati eredetű etetőanyagokat fogyasztó pontyok nagyobb testtömeget értek el, ugyanakkor a növényi alapú etetőanyagok tápanyagtartalma hatékonyabban épült be a halak szervezetébe.
A kutatási eredmények összegzése:
Összességében elmondható tehát, hogy a rövid idő alatt nagy mennyiségben beszórt etetőanyag számottevő környezeti kockázatot jelenthet, mivel annak el nem fogyasztott részéből jelentős mennyiségű foszfor oldódhat ki a vízbe, amely algásodást okozhat.
Az állati eredetű etetőanyagok jobban támogatják a halak növekedését, a vízminőség szempontjából viszont a növényi alapú anyagok használata lehet kedvezőbb, mivel tápanyagtartalmuk hatékonyabban épül be a halak testébe, így a halak kifogásával vizeinkre gyakorolt tápanyagterhelésük is hatékonyabban ellensúlyozható.. – olvasható a BLKI Facebook oldalán.
