A Balaton jövőjét, partjának megőrzését, -további beépíthetőségét meghatározó új vízparti szabályozás tervezése a vége felé közeledik.

A Vízparti Tervnek és BATÉK-nak nevezett tervezetek utolsó verziójának nyolcnapos társadalmasítása még hátra van. Erre várva a HírBalaton két részben összefoglalja tájépítész, településtervező és jogász szakember véleménye alapján, miről is van szó, miben ígér előrelépést, és miben kellene még változtatni a tervezeten, hogy még jobban betölthesse szerepét a hatályossá válásakor. (A II. részt – amelyben szó lesz a Vízparti Terv tervezetének érdemeiről és bajairól is – jövő héten közöljük.)

Mi is az, ami készül?

Az új vízparti tervezés részeként elkészül a Balaton vízparti területeinek területfelhasználási követelményeiről szóló szabályzat (BATÉK) és a 44 Balaton parti település szelvényezett Vízparti Terve, amelyeket összességében majd egy kormányrendeletben hirdetnek ki.

Az új kormányrendelet hatálybalépésével hatályát veszti a a most még hatályban lévő (a 283/2002. (XII. 21.) kormányrendelet és a tárcanélküli miniszter által elfogadott vízpart rehabilitációs tanulmánytervek, az úgynevezett TNM rendeletek).

Tavaly augusztusban már hírt adtunk arról, hogy a Vízparti Terv akkori tervváltozata mennyiben szolgálja a közérdeket. A tervben és a szabályozási előírásokban több hiba és hiányosság is felmerült.

Mi tartott idáig?

A Miniszterelnökség 2019-ben először szakmai anyagként tette közzé a Balaton új vízparti szabályozásának tervét. 2020-2021-ben a minisztérium és a Lechner Tudásközpont tervezői helyben önkormányzati egyeztetést tartottak.

Három év elteltével, 2024 tavaszán lépett elő az Építési és Közlekedési Minisztérium a terv szűk körű, alapvetően önkormányzatoknak szóló bemutatásával siófoki, balatonfüredi és keszthelyi helyszíneken, amit követően a településvezetők kézhez kapták az őket érintő tervet.

Nem volt ugyan megtiltva a terv egyeztetése civil szervezetekkel és a lakossággal az önkormányzatok számára, de feladatul sem kapták, így jellemzően nem is történt meg.

Az újabb, a vízügyi és a természetvédelmi szakemberekkel lefutott körökön túlesett változat online egyeztetésére 2024 augusztusában került sor, széleskörű nyilvánossággal. A jogalkotás menetét tekintve, az új vízparti szabályozás hatályossá válása előtt még lesz egy úgynevezett társadalmasítás, ami várhatóan online fog megtörténni 8 napos határidővel. Ekkor tehet még bárki észrevételt.

A terv építés-központú

Megkérdezett szakértőink szerint a tervezet változott, javult, de még mindig nem kiforrott a koncepciója.

Amit leginkább hiányolnak, hogy a tervezés alapvetése; az elvei, a céljai, az elvárt eredményei, és a szabályozási előírások indoklása, hatásai nem készültek el, vagy nem kerültek nyilvánosságra.

Ezt több szempontból is aggályosnak nevezték egy olyan kiemelt turisztikai desztinációnál, ahol az elöregedés számottevő, nagyon sok érdek feszül egymásnak, és nagyon sokféle a területhasználó.

Szembe kell nézni egyebek közt azzal is, hogy a Balaton egy érzékeny sekély tó. Egyre inkább jellemzi az aggasztóan csökkenő vízkészlet, kiszámíthatatlan vízminőség. Mind a tó, mind a partja alapvetően kitett az éghajlatváltozásnak. A fokozódó beépítés pedig tovább növeli a tónak és partjának sérülékenységét.

Ezek alapján kifogásolható, hogy a készülő jogszabály igencsak építés központú, míg a tájhasználat jóval kevésbé képviselteti magát. A BATÉK-tervezetben 139 esetben fordul elő az „építés” szó, míg a „táj” fogalma 48-szor. A koncepció alkotásba a balatoni főépítész és főtájépítész vezetésével egy kiterjedtebb balatonparti érdekelti kör bevonására lett volna szükség. Célszerű lett volna egy szabályozási protokoll kialakítása, ami az egyes célokat deklarálja és priorizálja.

Ad hoc bővítés

A bizonytalanság legszembetűnőbb példájának nevezte az egyik szakember, hogy a Vízparti Terv által szabályozandó területet a tervezés utolsó fázisában bővítették. A megkérdezett szakembereknek nem a bővítéssel van bajuk, hanem az ehhez szükséges megalapozott tervezés hiányával. Nem készült tanulmány, hatásvizsgálat sem.

Meglátásuk szerint a tervezetben most több északi parti településnél egy-egy vasúton túli −döntően még be nem épített területet jellemzően a belterületet körülölelve (pl. Aszófő, Balatonalmádi, Balatonfüred, Csopak), illetve kisebb részt beépítésre szánt területet (Balatonrendes, Baltonudvari, Balatonszepezd) − is bevontak a vízparti területbe. Más északi parti településeknél pedig nem volt bővítés a vasúton túl (pl. Alsóörs és Révfülöp). A déli parton pedig szinte sehol nem kerültek be új területek vízpartiként jelölve a vasúton túl.

Nem egységes a terv abban sem, hogy a vasút nyomvonaláig minden terület kerüljön a vízparti terv hatálya alá. Nem érthető, hogy Örvényes teljes vasút alatti területe, sőt a 71-es főút alatti teljes terület, míg Csopak ugyanezen típusú területe nem került be vízparti területek közé. De említhető Balatonlelle példája, ahol a teljes vasút és tómeder közti sáv, a vízparti terület részévé vált, míg Balatonbogláron nem. Siófokon, Tihanyban maradt a nagyon keskeny parti sáv továbbra is.

Az új bővítések által egy amorf vízparti terület alakult ki a Balaton körül, amelynél nem fedezhető fel az egységes rendezőelv, és amelynek kigondolása a tervezés feladata lenne a stratégiai célok alapján és a kérelmek, igények feldolgozása után.

Érdemi bővítés több helyen is indokolt lett volna akár geológiai (Balatonvilágos, Balatonkenese magaspart), akár táji-építészeti, közlekedési, turisztikai (Tihany, Szigliget, Zánka) szempontból, főként úgy, hogy a szomszédos településeknél ezek az elvek érvényesültek. Az ideális Balaton parti táj- és településkép, területhasználat kialakulása érdekében a vízparti terület egyöntetű kiszélesítésére – a tómedertől a vasútig, illetve a 7. sz., 71. sz. főútig – továbbra is mindenhol szükség lenne, függetlenül az eddigiekben jelölt bővítményektől.

Az akut területhasználati problémákra nem ad megnyugtató választ

A megkérdezett szakemberek véleménye szerint, habár a Vízparti Tervnek nem feladata teljes körűen megoldani a térség társadalmi, gazdasági valamint természeti problémáit, de több szakterületen hozzájárulhatna a jó irányú folyamatok beindításához, fenntartásához vagy az egyéni érdekek miatti esetleges károk elhárításához. Olyan a szakterületi problémákra kellene választ adnia, amelyek az utóbbi 10-20 évben elharapóztak, mint például:

• egyre növekvő parti beépítés, jellemzően magántulajdonú és sajáthasználatú ingatlanokkal, amelyek nem a közcélt szolgálják (majd minden településen jellemző, hogy az új beépítések vagy felújítások a megengedett maximális beépítettségi lehetőségeket kihasználják, vagy eddigi beépítetlen területek épülnek be pl. alsóörsi Szerdahelyi-dűlő, fűzfői Fűz liget lakópark, keszthelyi Royal Homes lakópark ),
• sokszor szabálytalan, a TNM-nek, HÉSZ-nek nem megfelelő a beépítési mód, a rendeltetés és területhasználat (Zamárdi kölünleges szabadidőközpont, Ábrahámhegy, strandterület, Balatonakali egykori kemping beépítések)
• kevés szabadon igénybevehető partszakasz, parti sétány van ma is, ez sok helyen a nádas miatt adottság, egyéb alternatív formák ajánlottak (Badacsonytomaj, Ábrahámhegy, Pálköve, Balatonudvari),
• nem garantált a zöldterületek, közterületek rendeltetésszerű ingyenes használata (jogszabályi előírás hiánya),
• közterületeket hosszú-hosszú időre bérbe lehet adni, amely a köz előtt lezárt (Balatonvilágos, Balatonakarattya, Révfülöp),
• egykori állami tulajdonú területek eladása a közcél ellenében (pl.Csopak, Balatonvilágos, Szántód),
• kiemelt beruházások megvalósítása a közfunkciók elvesztésével együtt (pl. Balatonaliga),
• közforgalmú, menetrend szerinti nagyhajójáratok és állomások megszűntetése (Balatonvilágos, Csopak),
• hajókikötők mérték nélküli bővítése, közfunkció lehetősége nélkül (Balaton északi medence),
• csónakveszteglők szabálytalan működése (pl. Csopak),
• gyarapodó magánstégek a közösségi stégek helyett (pl. Badacsony, Ábrahámhegy),
• a náddal borított területek folyamatos csökkenése, a rendszeres nádaratás hiánya,
• a Balaton gyalogos, kerékpáros, vasúti körbejárhatósága nem megfelelő (kiépítettség, minőség, kitáblázás, szervezés),
• az erdő-, mezőgazdasági-, vizes-, és beépítetlen területek, valamint a zöldfelületek csökkenése, a beépítések növeledésével egyidejűleg
• a Balaton vízmennyiségének csökkenése és minőségének kiszámíthatatlan változása,
• szennyvízelvezetési hiányosságok (pl. Siófok).

A szakértők szerint bőven lehetne még sorolni a szakterületi problémákat, azok jogszabályi hátterének hibáit, a szakmai egyeztetések, civil bevonás elégtelenségeit. Ezekre a problémákra az új Vízparti Terv és a BATÉK is próbál reagálni, igaz eléggé megkésve.

Az elégtelen szabályozás nem vet gátat a beépítéseknek

Látható, hogy az üdülőrégióban a szabályozás és az ellenőrzés sokszor elégtelen, ezért épülhetnek meg lakhatási célú apartmanházak jelenleg is kemping besorolású területeken, vagy üdülő- különleges szabadidőközpont-, és strand területen (pl. Balatonakali, Zamárdi, Balatonalmádi).

Ezek a beépítések egyáltalán nem felelnek meg sem a hatályban lévő rendeletnek, sem a helyi építési szabályoknak. Az eredeti cél szálláshelyek, közösségi építmények építése lett volna a változó üdülővendégkör számára, de új szálloda, panzió, kemping építése kevésbé tapasztalható.

A szakemberek rámutattak, mára teljesen bevett gyakorlattá vált, hogy különleges területbe sorolt övezetben bármi megépülhet. Esetleg egy bírság kiszabására sor kerül, de a további üzemelés – fennmaradási engedéllyel – biztosított. Ebben a BATÉK jelenlegi formája sem ígér átütő javulást! – véleményezték. Mint kifejtették, attól, hogy több építési övezetben megtiltják a lakóépület, lakás építését, még nem várható eredmény, hiszen ezt a törvény eddig is megtette.

A szálláshely rendeltetések, közösségi funkciók még szigorúbb szabályozását és a szabályozás betartásának ellenőrzését kellene előírni, amit egyéb jogszabályokkal együtt a BATÉK megtehetne, hisz végrehajtási rendeletként tervezik elfogadni – hívták fel a figyelmet.

Milyen szabályozás kellene?

Ennek az építésügyhöz besorolt területi tervnek, azaz a BATÉK-kal együtt a Vízparti Tervnek a területfejlesztés, területrendezés, településfejlesztés és településrendezés szabályozási lehetőségeivel élve kellene meghatároznia, rangsorolnia azt a szabályozási együttest, amelyet számára a területrendezési törvény (2018. évi CXIXXX. tv.) előír.

Például a parti települések belterületén 30%-os arányban kötelezően kiépítendő parti sétányok vagy a településeken a beépítésre szánt terület 5%-ának megfelelő zöldterület kialakítása már régóta fennálló szabályozás, de kialakítása nem érte el az elvárt szintet. A parti sétányok esetében 24 év óta létezik ez a szabály, mégsem növekedett azóta érdemben a mértéke, míg a beépítések többszörösére nőttek! Az utóbbi 10 évben új parti sétány kevés helyen valósult meg (pl. Balatonakali, Zánka, Balatonfűzfő, Keszthely, Balatonszepezd, Balatonfüred).

Az új tervben – ha ki is jelöli a törvényi minimumnak megfelelő nagyságot – nem lehet látni a megvalósulás határidejét, így szankciókat se arra vonatkozóan, ha ezt elmulasztja akár az állam , akár az önkormányzat. Itt is meg kell jegyezni, hogy a korábbi, még hatályban lévő balatoni szabályozás sem rendelkezett a végrehajtásra vonatkozó feltételekkel és ösztönzőkkel. Sokkal több hazai támogatás lenne szükséges ezekre a célokra, a területvásárlást is beleértve.

Önkormányzati elővásárlási jogot töröltek

A 2018. évi CXXXIX. törvényben új elem a kisajátítás és kártalanítás lehetősége a magántulajdonú zöldterületekre, parti sétányokra, ami nagyon pozitív. Ugyanakkor nem látni azt a kormányhatározati felhatalmazást, amely ennek érdekében költségvetési összeget biztosítana. Így vélhetően ilyen jellegű területszerzésre nem is fog sor kerülni.

Az sem szolgál közérdeket a szakemberek szerint, hogy az önkormányzatok korábbi, az összes parti telekre vonatkozó elővásárlási jogát indokolatlanul törölték a törvény legutóbbi módosításakor. Mind a kisajátítható, mind az elővásárlási joggal érintett telkeket ábrázolni, illetve a kormányrendelet mellékletében felsorolva közzé kellett volna tenni a tervben, hogy az az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhető legyen.

Nem jelenik meg elég markánsan a közcél egyik fontos eszköze

A szakemberek úgy summázták, hogy a Balatonpart új szabályozását jelentő Vízparti Terv és BATÉK tervezetében nem elég markáns az olyan szabályok megjelenése, amelyek hosszútávon, kiszámíthatóan biztosíthatnák a part szabad elérhetőségét, használatát.

Azaz nincsenek meg azok a garanciális felhatalmazó rendelkezések, amelyek a kormány, illetve az önkormányzatok számára további, a törvényi, kormányrendeleti szabályozásból eredő feladatokat rónának ki határidővel, felelősökkel és dedikált forrással. „Enélkül a szabályok papírra vetett súlytalan iratok, rajzok halmazai maradnak” – hangsúlyozták.