Szőcsényben látogatható a Véssey Kastély - Figyelemfelkeltő tábla lett kihelyezve a falu központjába
Kedves Kastélylátogatók! Tisztelettel arra kérjük Önöket, hogy látogatásuk elött az alábbi elérhetőségeken jelentkezzenek be! Köszönjük!
Telefon: +36 85 312 051 Email:
Szent István királyunk szavaival: „Aki a múltját nem becsüli, a jövőjét sem érdemli.”
Minden kisebb közösségnek, falunak, városnak vannak történelmi értékei, műemlékei, amelyekre büszkéknek kell lennünk, óvnunk, ápolnunk, gondoznunk kell, hogy méltómódon fenn tudjon maradni a jelenben s jövőben gyermekeinknek, fiataljainknak, a mindenkori társadalomnak üzenve.
Mint lokálpatrióta, és mind, akinek személyes gyermekkori élményei vannak a Szőcsényi Véssey Kastéllyal kapcsolatban, továbbá 33 éven át dolgozott pedagógusként a kastélyban, és környezetére épült Széchenyi Zsigmond Középfokú Iskolába, érzelmi alapon nagy örömömre szolgál, hogy egyeztetve Komlódi Norbert polgármesterrel, Dr. Babina Bernadett jegyző asszonnyal, és Tóth Krisztina igazgató asszonnyal, hivatalosan is látogatható előzetes bejelentkezés után, a Somogyzsitfa-Szőcsényi Véssey Kastély. Somogyzsitfa település, és az iskola honlapján, továbbá a marcaliportálon történő megjelenésen kívül, sikerült összeállítani, elkészíteni agy figyelemfelhívó kétoldalas információs táblát, magyar és német nyelvű felirattal, amelyet a Szőcsényi falu központjába helyeztünk el.
Köszönöm a Kéthelyi Havanecz Dekornak, Havanecz Józsefnek a kihelyezett kifogástalan, ízléses, nagyon szép dekoratív információs táblákat, Komlódi Norbert polgármester úr támogatását, és a tarókeret elkészítésében, festésében, kihelyezésében, a táblák felhelyezésében résztvevő jószándékú, jóakaratú szőcsényi lakósokan a felajánlott áldozatos munkájukat!
A kastély történetének megírásában, összeállításában nagyfokú segítséget kaptam volt három számomra Nagyon Kedves Kollégámól, Ott Györgynétől – Mária Nénitől, ifj. Ott Györgytől, és Huszti Gábortól. Nagyon Szépen Köszönöm Nékik is az áldozatos munkájukat!
Véssey Kastély története
Marcali-hát lankáin haladva utunk Marcali irányából a Gesztenyés-domb öleléséből előbújva Somogyzsitfa-Szőcsénybe visz. Szőcsény 1254-ben Zeuchen alakban fordult elő. A 15. Századtól a Szőcsényi család birtokában volt. A hódoltság után a Festetics család, majd az esztergomi főkáptalan, később gróf Széchenyi Pál, végül 1872-től a Véssey család volt a környék legnagyobb földesura.
Ők, pontosabban Véssey Sándor építette 1891-ben azt a műemlékvédelem alatt álló eklektikus stílusú kastélyt, amely egy 17 hektáros, természeti védelem alatt álló különleges fákkal díszelgő angolpark közepén található. Kellemes varázst ad utunknak az erdő árnyéka, ahol a bekéredzkedő napsugarak kedvet, derűt, jó hangulatot ébresztenek.
„Kultúránk az erdő irtásával kezdődött és csak az erdő megtartásával maradhat fenn! "
/ H. Leihundgut /
E mondat a Véssey kastély előcsarnokában lévő modern stílusú táblán olvasható, mely kastély csodálatos környezetben lévő tanügyi épületben, oktatóműhelyekben, kollégiumban, étkezdében működő Déli ASzC Széchenyi Zsigmond Mezőgazdasági Technikum, Szakképző Iskola és Kollégium mottója. A Véssey korszakban a tanügyi épületben volt a gazdatiszti lakás, a tanműhelyek helyén a parádéslóistálló, a kollégium helyén pedig cselédlakások voltak.
A Véssey-Kastély és az Angol Parkja csodálatos élményt nyújt.
A bejáratnál jobbról a sportpálya felé egy felújított hársfasor található, mely eredetileg háromsoros volt. Szemben a 120-130 éves platánfák árnyékában haladunk a kastély felé, de közben jobboldalt fiatal tölgyfákat veszünk észre. Az egyiket 1986-ban Péchy Blanka ültette, a másikat pedig Deme László professzor, amikor meglátogatták iskolánkat a Kazinczy-díj odaítélése kapcsán. A tölgyfák különösen azért érdekesek, mert testvérpárjaik Arany János Budapesti sírján láthatók.
Tovább haladunk a kastély felé, balról virágos kőrisek és ostorfák csoportját, míg jobbról még eredeti vadgesztenyefát csodálhatunk meg. A főépület előtt két gömbalakúra nyírt vadgesztenye a régmúltat idézi, hiszen eredetileg is ilyenek voltak. Szembe a főépülettel a kastély előtti puspáng sövény régen a család címerét formázta, sajnos a híres puspáng szépen alakra nyírt csoportja sem kerülte el az országban végig vonuló károsítást, de az iskola tujákkal pótolta. Kelet felől található a park legnagyobb vadgesztenye fája, mellette a telepítés középpontjában pedig egy vérbükköt, és két különleges fát láthatunk az oldalán, egy tulipánfát és egy páfrányfenyőt.
A kastélypark örökzöldjei és vadgesztenyefái között olyan különlegességek is találhatóak, mint a rózsaszín virágú liliomfa, a sárga és lila virágú vadgesztenye vagy a pálmalevelű juhar. A kastélyparkban érdemes megcsodálni az ámbrafát, a jegenye-, vagy piramistölgyet, a mogyorós hólyagfát, a sétányon a 25 m magas szilfát, amely átvészelte az európai szilfavészt, egy vihar viszont kidöntötte, de utódai már élnek, a számos 1 m körüli átmérőjű, bükk-, tölgy- és cserfát. Láthatjuk még a további felújításra váró magtárépületet, és az iskola szabadtéri sportpályáit.
A kastély mögötti minipark fogadja a látogatót, melyre egy japánakác felügyel. A károsítást e parkrész sem kerülte el, de már látszik szorgos kezek építő munkájának eredménye, hiszen szépen esztétikusan beültetésre került. A régi parádésistálló ma tanműhely mellett egy 35-40 m átmérőjű szabinboróka - kúszófenyő - lapul meg.
A parádésistálló másik oldalán vörös- és páfrányfenyő vagy ginkófa, ez utóbbi gyógynövény, valamint a sokszögletű termésű hikoridió az érdekesség. Mellette elhaladva óriási cserfa mutatja az utat a török kori vár romjaira épülő Véssey család kápolnájához, melyet háromsoros vizesárok vesz körül még most is. 1572-ben Palat Jeromos kanizsai építőmester jelentésében már megemlítette az árokrendszert.
Az 1550-es években, a településen Zékel Ferenc tulajdonlása idején kezdődött a már meglevő templom körül a vár építése, amely a Nagyberek és a Zala mocsaras vidékének balatoni vég-vári láncolatának lett a tagja. 1566-ban Szigetvár ostroma után a somogyi és zalai kisebb várak őrségei, így a szőcsényi vár őrzői is, váraikat felgyújtva, azokat elhagyva menekültek a törökök támadása elől. A kastélyparkot egy parkerdő övezi, benne a Margit-temető, ahová a Margit-sétány vezet. Véssey Sándor lánya Margit volt a temető első halottja, ezáltal Ő lett a temető névadója is.
A sétányon a 25 m magas gyönyörű kocsányos tölgy fogad bennünket, majd végig sétálhatunk a téglával kiépített támfalat követve, amely érdekessége, hogy a felesleges vizet agyagból égetett dréncsövekkel vezették el, míg a fal szárítását elektrolitos szárítással oldották meg.
A sétányon haladva átélhetjük az élet körforgásának számos állomását, hiszen ezen a kicsi szegletén az erdőnek nem folyik gazdasági tevékenység, így a látogató megszemlélheti az ősidők fejlődésmenetét, hogy az idős fák elmúlásával a fiatalok átveszik az ökoszisztéma feletti uralmat.
A számos 1 m körüli átmérőjű, bükk-, tölgy- és cserfa a múlt nagy tanúi, mind-mind üzennek nekünk, a jelennek és a jövőnek, és midig is vigyázzunk rájuk!
