Hogy alakult eddig idén a balatoni turisztikai szezon? – kérdezte Balassa Dánielt, a Balaton várával is büszkélkedő Szigliget polgármesterét a HírBalaton. Szó esett a település fejlesztéseiről és összbalatoni kérdésekről is.

Milyennek látszik a balatoni szezon így július közepén?

– Véleményem szerint minden eddigit alulmúlt ez a kezdés. A korábban megszokott zsibongás helyett sokkal kisebb terhelés nehezedik a Balaton-parti településekre, láthatóan megcsappant a látogatók száma.

Mi lehet ennek az oka?

– A tendencia szerintem már évek óta ebbe az irányba mutat. A vendégéjszakák statisztikája torzít, hiszen egyre több a szálláshely, fehéredett a szektor, emellett az utóbbi évtizedben folyamatosan épültek szállodák, hotelek, vendégházak. Másfelől a magyar vásárló pénzének vásárlóértéke csökken. Lényegében akinek van pénze nyaralni, az külföldre megy, akinek pedig nincs, az otthon marad. A kettő közötti szűk mezsgyén mozgók éltetik a hazai turizmust évek óta.

..és a külföldi vendégek?

– Az orosz-ukrán háború a Balaton nyugati medencéjében korábban meghatározó keleti piacot rogyasztotta meg. A német nyelvterületekről szintén egyre kevesebben jönnek. Talán a lengyel, cseh, szlovák turisták száma az, ami örömteli növekedést mutat.

Hogyan lehetne fordítani a tendencián?

– Úgy gondolom, hogy elégséges támogatást kapott a szektor az utóbbi 15-20 évben, hogy egy komoly fejlesztést hajtson végre. Ez látszik is a legtöbb hely színvonalában. Ma már nincsenek minősíthetetlen, koszos szállások, egyre kevesebb a lehúzós étterem. A rosszul teljesítő szereplők kihullanak a sakktábláról, csak a tőkeerős, fejleszteni és minőséget adni hajlandó vállalkozók maradnak rajta. Így inkább abban látom talán a megoldást, hogy a magyar gazdaság újra komolyabb növekedést produkálva több pénzt hagyjon az emberek zsebében. Ezek egy része úgyis a hazai turizmusban fog landolni.

Erre találták ki a SZÉP-kártyát…

– A SZÉP-kártya egy nagyon jó kezdeményezés volt eredeti formájában, nagyon sok magyar ember számára biztosított üdülésre, kultúrára, aktív turizmusra, éttermi étkezésre fordítható keretet. Talán szerencsés lett volna meghagyni ezeket a funkciókat, mely segíthetné a Covid alatt megroppant ágazat talpraállását. Ez csupán egy kormányzati döntés lenne, nem kellene feltalálni a spanyolviaszt.

Ez ekkora segítség lenne?

– A vásárlóerő növekedése is kell hozzá. Ez a SZÉP-kártya visszaalakításával már biztosan adna egy kezdeti lökést, amiből jutna a versenyképességet növelő fejlesztésekre és marketingre. Persze ehhez kell az is, hogy a vállalkozók visszaforgassák a bevétel egy részét. A tudatosság, stratégia ilyen téren is nagyon fontos. És talán ebbe a körbe tartozik a felelősségtudat is. Sokszor hallott szlogen, hogy „a Balaton mindenkié”. Jól hangzik, de véleményem szerint azoké a Balaton, akik az előnyei élvezése mellett hajlandók tenni a megőrzéséért, fejlesztéséért, vagyis felelősséget is vállalnak érte. Ez utóbbiba tartozik az is, hogy a magyar turista nem az Adrián pihen, hanem a hazai gazdaságot erősíti az elköltött forintokkal. A Balaton környezeti és kulturális értékei világszínvonalúak, meg kell neki adni a bizalmat. Garantálom, hogy aki hozzánk érkezik, nem fog csalódni!

Szigliget mivel készült a szezonra?

– A strandon fejlesztettünk sokat. Elkészült a kabinsor felújítása, bővítése. Kicseréltük az ivókutakat, kültéri zuhanyzókat. Villamossági fejlesztést is végrehajtottunk és elindítottuk a strandkönyvtárat is. A várban az idén nem készült nagyobb attrakció, a megszokott színvonalat próbáljuk tartani, és jövőre szeretnénk majd egy nagyobb fejlesztést, ami legyen titok. Két templomunk is megújult, egy utcát újraaszfaltoztunk, elkészült az új iskolakerítés, összességében szebb, élhetőbb lett a település. A megszokott programjainkat idén is megtartjuk, a szezon után pedig Süllőfesztivál és Újévi csobbanás is lesz majd.

Ezek szerint Szigligetnek van miből fejlesztenie?

– Jelenleg még olyan szinten vannak a turisztikai bevételeink, hogy futja nagyobb dolgokra, de ezért keményen meg kell dolgoznunk. Ráadásul a fentebb vázolt okokból ez bármikor megváltozhat, rosszabbra fordulhat. Nekünk nincs iparunk. Ha megáll a turizmus, megállunk mi is. Ezért fontos, hogy minden lehetséges forrást visszaforgassunk fejlesztésbe.

– Persze nem lehet elvárni egy falutól, hogy mindent megcsináljon. Az állami fenntartású közműhálózatok, elsősorban a vízvezetékek állapota helyenként tragikus. A DRV-vel közösen több sikeres vezetékcserén vagyunk túl Szigligeten, de a költségek volumene miatt ezeknél egyértelműen szükség van állami vagy uniós forrásra. És akkor még nem beszéltünk a nagyobb vezetékekről, kapcsolódó berendezésekről, szennyvíztelepekről. Minden összefügg mindennel, ha aszály ellen akarunk hatékonyan fellépni, kezdjük azzal, hogy nem hagyjuk elfolyni az ivóvizet.

– Ha lentről felfele haladunk, akkor a vízvezetékek után következhetnek az utak, amelyek szintén siralmasak. Ez a Balatoni Bringakörre is igaz. Az egyik legrosszabb szakasza a Szigliget-Balatonederics közötti rész. A folyamatosan növekvő biciklis turizmus miatt muszáj lenne erre figyelni, mert évente 2-3 komoly bukás is történik ezen a 4 kilométeres szakaszon. A Balaton adottságai kiválóak, ugyanakkor a tó környéke odafigyelésre és karbantartásra szorul, hogy élvezhessék az ideérkezők és az itt élők.