Nem bírják tovább az árvaszúnyogok rajzását a siófoki vállalkozók

„Siófok elesett” – írták a siófoki Petőfi sétány vendéglátósai. Az árvaszúnyogok esténként milliós tömegben lepik el a balatoni várost.
A rajzás ellehetetleníti a teraszos vacsorákat, fagylaltozást, sőt még a beszélgetést is. A rovar csípni nem tud, irtani tilos, a kétségbeesett vállalkozók szerint azonban ez már elviselhetetlen.
Az árvaszúnyogok balatoni rajzásával kapcsolatban egyre több a kérdés. Bár a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet kutatói már kora tavasszal figyelmeztettek a nagyobb számú, csípésre képtelen rovarok tömeges kikelésére, a nyaralóvendégek és a siófoki szolgáltatók, vállalkozók döbbenten állnak a jelenség előtt.
Az esténként megjelenő rovarfelhők újra ellepték a vendéglátóhelyeket. Nem lehet enni, inni, fagyizni tőlük. De még beszélgetni sem, mert belerepülnek az ember szájában, szemébe. Ellepik az épületeket, lámpatesteket, a kültéri zenei eseményekről sokan menekülnek – írja a sonline.hu.
Az árvaszúnyogokat sötétben erősen vonzza a fény. Már nem csak a Balaton-part közvetlen közelében rajzanak milliószámra, hanem Siófok szinte teljes területén. A magánszálláshely-szolgáltak arról számolnak be, hogy tűrhetetlen az állapot. Esténkén nem mernek lámpát kapcsolni, mert azonnal megjelennek a döngicsélő rovarok.
Volt egy időszak, amikor kevesebb volt az árvaszúnyog, de tegnap éjszakára újra tömegével megjelentek. Éjjel már csak két lámpát hagytam felkapcsolva, hogy a szállóvendégek be tudjanak menni a főbejáraton. Reggelre öt lapátnyi árvaszúnyog-tetemet takarítottunk össze. A vendégeink sötétben üldögélnek a teraszon. Megértem, hogy védjük ezt a rovart, mert a halak számára táplálék, de ez már abszurd
– mondta a Sonline.hu-nak Éder Rózsa, siófoki apartmantulajdonos.
„Siófok elesett. Bezárunk” – írta a Petőfi sétány egyik fagyizójával kapcsolatban az egyik vállalkozó, aki így folytatta: „Ez így nem mehet tovább. Irtani nem OK, de gyéríteni ritkítani kizárt, hogy nem lehetne. 21 éve van boltom a Balatonnál, de ilyet még nem láttam.”
A Siófoki élet Facebook-csoportban is megosztott poszt alatt egy másik vendéglős pedig ezt írta a Petőfi sétányról:
„Mi 2 hónapja bukjuk a vacsoráinkat, mert mire a pincérek az asztalhoz érnek, nem látni a kaját a szúnyogoktól. Próbáltunk ellene tenni azzal, hogy a közvilágításra zsákot húztunk, ezzel tompítva a fényt, ami valamelyest sikeresnek bizonyult, de másnap a közterületesek leszedték.”
Bár sokan a vegyszeres irtást szorgalmazzák, tudni kell, hogy a szúnyogirtás hazánkban csak a csípőszúnyogokat célozza. Az árvaszúnyog pedig nem csípőszúnyog. Így irtani sem fogják.
Nem szabad, és technikailag lehetetlen az árvaszúnyogot irtani és gyéríteni – hangsúlyozta Sáringer-Kenyeres Tamás, a Balatoni Szövetség szakembere, a szúnyoggyérítést monitorozó szakértői csoport vezetője, aki elmondta, hogy a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) magyarországi előírásai szerint a csípőszúnyogok ellen bevetett kémiai irtást végző autók nem közelíthetik meg a Balaton partját.
Vagyis a Balaton, azaz az élő vizek védelme érdekében a parttól csak 45 méterre végezhető például a csípőszúnyog-irtás ezekkel a gépkocsikkal. Épp az a terület „marad ki” (pl. a Petőfi sétány), ahol most a legakutabb az árvaszúnyog-helyzet. Másrészt pedig a tó vízminőségének javulásához is jelentősen hozzájárulnak az árvaszúnyogok.
Sáringer-Kenyeres Tamás hozzátette, ilyen hosszan elhúzódó, és a Balaton egy szűk sávjára, Siófok és néhány közeli településre jellemző rajzásra nem emlékszik, pedig 28 éve foglalkozik szúnyogirtással a tó partján. De ahogy a Tiszavirágzást sem lehet kémiailag megzavarni, úgy a balatoni árvaszúnyogokat sem lehet gyéríteni.
Szakemberek azt tanácsolják, hogy ha továbbra is szeretnénk élvezni a teraszon töltött estéket, a legjobb és legkíméletesebb módja a védekezésnek az, ha nem vagyunk a fényforrások közvetlen közelében. Helyezzünk ki egy kicsit távolabb eső pontra egy erős hideg, fehér fényforrást. Akkor a szúnyogok akörül repkednek majd, míg ahol mi tartózkodunk, oda egy lágyabb meleg, sárgás fényt érdemes tenni, ugyanis azokra nem repülnek a szúnyogok.
Az árvaszúnyogok nem csípnek, nem terjesztenek betegségeket – zavaróak lehetnek ugyan, de biológiai szempontból kulcsfontosságú szereplők a Balaton ökológiai rendszerében:
A tápláléklánc alapjai
Az árvaszúnyog-lárvák a vízfenék üledékében élnek és szerves törmeléket, algát fogyasztanak. Ezzel tisztítják az iszapot, és szellőztetik is azt. Ugyanakkor több mint 30 halfaj ivadékai, vízi madarak, fecskék és denevérek is táplálkoznak velük. Tömeges megjelenésük tehát életmentő szerepet játszik a fiatal halállomány megerősödésében.
Tápanyagszabályozók
A kifejlett példányok kikeléskor jelentős mennyiségű foszfort és nitrogént vonnak ki a vízből. A BLKI számításai szerint egy ilyen rajzás akár több tonna tápanyagot is kiemelhet a vízből a levegőbe. Ez hosszú távon csökkenti az eutrofizációt, azaz a túlzott algásodást.
Ökológiai indikátorok
Az árvaszúnyog-lárvák mennyisége és fajösszetétele érzékenyen reagál a vízminőség változásaira. A mostani erős jelenlétük azt jelzi, hogy a tóban ismét növekszik a belső tápanyagterhelés, ami hosszabb távon vízminőségi problémákhoz is vezethet. Vagyis nem ők a baj forrásai, hanem jelzői.
Az árvaszúnyog irtása tudományosan megalapozatlan, mivel nem célzott irtható faj (nem csípőszúnyog).
Az árvaszúnyogok a természetes életközösség részei, így védelmükről hazai és EU-s környezetvédelmi szabályok is rendelkeznek.
Öngól lenne irtani, eltűnésük a halállomány, madárvilág és vízminőség romlását is előidézné.
Fotó: Wikipédia