Sokan járják túrázóként az erdőket úgy, hogy egyáltalán nincsenek tisztában a viselkedési szabályokkal. Magaslesre például tilos felmenni, és ha kárt is okozunk benne, azt bizony nekünk kell kifizetnünk. Ami sokszor nem két fillér – írja a sonline.hu.

Az erdő szerelmeseinek már biztos nem mondunk újat, de azoknak, akik még csak most kóstoltak bele az erdei túrázás szépségeibe, felhívnánk pár dologra a figyelmét. Az erdőben is vannak írott és íratlan szabályoks, amelyeket ha nem tartunk be, annak akár büntetés is lehet a vége. Magaslesre például – bármennyire is csábító lehet egy romantikus eredi séta során – nem javasolt felmászni, mivel gyakran balesetveszélyes lehet egy ilyen építmény.

Gyakran látni a mezők és erdők szélén magaslest, melyre bárki kérdés nélkül felmászik, hogy így kémlelje a tájat. Azt azonban sokan nem tudják, hogy ez tilos. Egyrészt mert kárt tehetünk benne, másrészt mert veszélyeztethetjük is életünket, hiszen a legtöbbször ezek vadászterületeken helyezkednek el, így számítani lehet rá, hogy környékén vadásznak.

Magaslesre felmenni csak saját felelősségre

A magaslesek az erdőben elsősorban a vadászatot és a vadgazdálkodást szolgálják. Feladatuk, hogy a vadász számára biztonságos és előnyös helyzetet biztosítsanak: a magasból jobban belátható a terület, a lövés mindig a talaj irányába adható le, így kisebb a balesetveszély, valamint a vad kevésbé érzékeli az ember szagát.

Telepítésük célja a vadállomány szabályozása, az erdei és mezőgazdasági károk mérséklése, illetve a vadászat hatékonyabbá és biztonságosabbá tétele. Emellett megfigyelési szempontból is fontosak, hiszen segítségükkel pontosabb képet kaphatnak a szakemberek a vadfajok mozgásáról és létszámáról.

Fontos tudni, hogy a magaslesek nem köztulajdonban állnak, hanem mindig ahhoz a vadászatra jogosult szervezethez tartoznak, amely az adott területen a vadgazdálkodási jogokat gyakorolja – ez lehet vadásztársaság, erdőgazdaság vagy magánterület tulajdonosa. Így tehát arra felmászni a felsorolt illetékességek tagjain kívül másnak nem szabad. – Tilosnak nem tilos, de semmiképp sem javasoljuk. Nem kell oda felmenni a turistának, nincs ott semmi dolga. Az az építmény vadászoknak épült, nekik kell használniuk. Ha valami baj történik, akkor nyilván a felelősség a turázóé, hiszen ha felmegy valaki a fára, leesik, eltörik a lába, az nem a fa hibája ugye? – mondta el Meiszterics János, a Tapsony és Vidéke Petőfi Vadásztársaság elnöke.

– Annak idején a Gyótai Vadásztársaságnál mi sem tiltottuk meg, hogy valaki felmásszon a vadászlesre. De, ha fent találtuk rajta valakit, kértük, szálljon le onnan. Nagyon sok pénzt költenek a vadásztársaságok ezekre az építményekre, felújításukra vagy éppen újak kialakítására, így ha azokat megrongálják, akaratlanul vagy akarattal, az komoly költséget jelent a társaságnak – mondta el Tibáld Béla, gyótai vadász.

Büntetés járhat azért, ha megrongáljuk

Mivel a magasles vadgazdálkodási eszköz, így a vadásztársaság feladata azt karbantartani, ennek ellenére előfordulhat, hogy elöregednek a létra fokai, meglazulnak a kapaszkodók vagy éppen beszakad a padló. Ha pedig éppen rajta tartózkodik egy túrázó – amit ugye most már tudunk, hogy nem javasolt – megsérülhet és a károkozásért még büntetést is kaphat a túrázó. Természetesen a büntetés akkor jár, ha direkt történik a rongálás, de lássuk be, a kérdést nehéz tisztázni, hiszen alapvetően fel sem lenne szabad mennünk a lesre.

A bírság mértéke attól függ, hogy pontosan mi történt és mekkora értékű a rongálás. A magaslesek értéke sok mindentől függ: miből építették őket, nyitottak vagy zártak-e, a földre építették-e vagy fákra szereltek-e a lesek. Egyes leseken még vannak asztalok, ágyak vagy egyéb más berendezések is, így tehát a büntetés 100 000 forinttól akár a milliós tételig is rúghatnak.

Fotó: Szendi Péter