Balatonkeresztúron már az utolsó simításokat végzik az új építésű szolgálati lakáson, amit a Balaton Fejlesztési Tanács pályázatán elnyert 29, 6 millió forintos támogatás segítségével húztak fel.

Azt is lehet tudni, hogy a falu jegyzője fog beköltözni, aki ma még távolról jár dolgozni – számolt be Kovács József polgármester a HírBalatonnak.

Az új, könnyűszerkezetes, 80 négyzetméteres szolgálati lakás önkormányzati telken épül fel.

Mint arról hírt adtunk, a Balaton-régióban, részben a magas ingatlanárak miatt kialakult szakemberhiány enyhítésére biztosított tavaly a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium 4,5 milliárd forintnyi pályázati keretet önkormányzati szolgálati lakások kialakításához vagy építéséhez. Ezeket állami, önkormányzati és/vagy közösségi célú közszolgáltatást, feladatellátást végző munkaerő számára adhatják bérbe a települések. A címzett támogatásért a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területén található 180 önkormányzat pályázhatott.

A lehetőséggel két körben 28 település – köztük Balatonkeresztúr – élt, 54-80 százalékos támogatást elnyerve a beruházásaihoz, aminek köszönhetően 105 szolgálati lakás épül vagy újul meg az üdülőrégióban.

A balatonkeresztúri beruházáshoz 40 százalékos önerőt kellett biztosítania a településnek. „Ó, ez a végére eléri az 50 százalékot is” – mondta a polgármester, sorolva, hogy mi minden kell még vásárolni a lakás lakhatóvá tételéhez.

A falunak van már egy szolgálati lakása, amiben a háziorvos lakik.

– Pillanatnyilag ez elegendő. Az önkormányzati feladatellátásban részt vevő dolgozók közül a közeljövőben többen nyugdíjba vonulnak. Nagy kérdés, hogy helyben lesz-e aki elássa a feladatot – fogalmazott Kovács József. Arról is beszámolt, hogy Balatonkeresztúr a környékbeli településekkel társulásban működtet bölcsődét, óvodát, szociális feladatellátást, az általános iskolája pedig siófoki fenntartású.

Kapósak az ingatlanok, nőtt a lélekszám

Balatonkeresztúr manapság 1860 állandó lakossal rendelkezik. Pár éve még 150-170-el kevesebb volt ez a szám – ismertette a település első embere (A Wikipédia szerint tavaly 1645 fő volt a falu lakossága, vagyis még nagyobb a bővülés.)

Felidézte, hogy az 1990-2000 közti időszakban nagyszámban a külföldiek vásároltak itt ingatlanokat, az elmúlt években magyarok költöztek a községbe döntő többségében nagyvárosokból.

Nem korlátozzák a beköltözést

Manapság Balatonkeresztúr közel 3 ezer ingatlanának egyharmadában élnek állandó lakosok – 130-140-ben külföldiek, főként németek – a többi üdülőként funkcionál. A helyi képviselő-testület úgy döntött, hogy nem kíván élni a beköltözők korlátozásának lehetőségével.

Kovács József mesélt arról is, hogy a világjárvány után volt egy nagy felvásárlási láz, amikor szinte az összes eladó ingatlan elkelt. Akadna lehetőség újabb lakóterületek beépítésére a település Balatonhoz közelebb eső részén, de az magántulajdonosok kezében van, akiknek a közös tehervállalásával valósulhat meg a terület rendezése, a közművesítése.

Két új utcát nyitottak

Közel négy évvel ezelőtt az önkormányzat nyitott két utcát, infrastruktúrával ellátva. Az építésitelkek értékesítéséből jelentősebb bevételre tett szert, amiből nagyléptékű fejlesztések valósultak meg – meséli büszkén a falu első embere. Futotta környezet- és vagyonvédelmi beruházásokra, köztük egy záportározó megvalósítására. Utóbbira azért volt szükség, mert az elmúlt tíz évben akadt olyan villámárvíz, ami elöntötte a falut.

Tíz kilométer belterületi utat újítottak fel saját forrásból. Hét kilométernyi aszfaltutat építettek a helyi szőlőhegybe, külterületre pályázati és saját forrás bevonásával, ami közkedvelt lett a kerékpáros turizmus számára, segíti a borosgazdákat, de gondot is hozott – mondta Kovács József. Az új úttal jobban feltárt külterület zártkerti ingatlanjaiba egyre többen akarnak építkezni, de szigorú építészeti és településképi szabályoknak kell megfelelni, valamint az ivóvíz- és szennyvíz csatorna kiépítésére nincs lehetőség, csak egyedileg kezelhető ennek megoldása.

A manapság 1,1 milliárd forintos költségvetésű faluban évente 300-350 millió forint jut fejlesztésekre.

A legnagyobb feladat

– Közel 20 éve vezetem a települést. A legnagyobb feladat a közösségi, kulturális élet fenntartása, motiválása. Régebben kifejezetten pezsgő kulturális- és civil élet jellemezte Balatonkeresztúrt, de a vezéregyéniségek kiöregszenek, és nem jönnek helyükbe újak”

– jellemezte a helyzetet a polgármester.

Beszélt arról is, hogy Balatonkeresztúrra is jellemző, ami sok balatoni településre, hogy magas a lakosság átlagéletkora. Itt közel harmaduk 64 év feletti. Ez annak is köszönhető, hogy a kevés olyan munkalehetőség van, amely magasabban kvalifikált – egyetemi, főiskolai végzettség- munkaerőt igényelne.

Annak ellenére, hogy balatoni viszonylatban alacsonyak az ingatlanárak a magasabban kvalifikált végzettségű fiatalok elvándorolnak, hacsak nincs olyan családi vállalkozásuk amelyben a megszerzett tudásukat, képesítésüket hasznosítani tudnák.

Kedvező az iparűzési adó mértéke

Kovács József elmondása szerint szép számmal akadnak vállalkozások. A település közigazgatási területén található 4 benzinkút, egy autópályaszakasz, két építőanyag kereskedés, vendéglátó egységek, egy fuvarozó cég és egy szivacsfeldolgozó üzem is, melyek számos munkalehetőséget teremtenek a helyi lakosoknak, illetve komoly bevételi forrást jelentenek az önkormányzatnak. A mezőgazdasági nagyüzemek rég eltűntek, de akadnak borászatok, és kisebb agrárvállalkozások a településen is.

Az 1,8 százalékos, az átlagnál alacsonyabb iparűzési adó vonzó a vállalkozások számára, aminek következtében az utóbbi években jelentősen megnőtt a település adóerőképessége. Ebből adódóan az idei évben 40 millió Ft-ra nőtt a község által befizetett szolidarítási hozzájárulás mértéke.

Fotó: balatonkeresztur.hu