A polgármesternek ad ezentúl feladatot, ha megjelenik a városában vagy az általa vezetett faluban a lakott részen egy szarvas, egy őz, netán több vaddisznó, róka.

A vadak a településeken a Bakonyban, a Balatonnál ráadásul egyáltalán nem ritkák. Egyre gyakrabban megjelennek. Ezért változott az ilyen esetekre vonatkozó jogszabály – írja a veol.hu.

Vadak a településeken. Az ilyen eset a Bakonyban, a Balatonnál egyáltalán nem ritka, sőt, egyre nagyobb gondokat okoz. Több önkormányzat eddig is komolyan foglalkozott ezzel: szakembert bízott meg a befogással, a csapdázással, az elejtéssel, és állta a számlát. Ezentúl, a vadgazdálkodási törvény módosulása következtében ez egyértelműen a polgármesterek feladata lesz.

Vadak a településeken, bakonyi példák

Iskolaudvarra tévedt be róka korábban Zircen és büfét kerülgetett. A szarvasok bejártak a templomhoz Jásdon. Zircen az erdő széli házak veteményeseiben rendszeresen őzek, szarvasok lakomáznak, sőt, sajnos a temetőben is legelésztek, a sírokon is.

A bakonyi kisváros kórházához közeli részen sokáig időzött, sétálgatott az utcán egy szarvas. A városi önkormányzat egy alkalommal meg is rendelt, ki is fizetett egy kilövést. Bakonybéli, cseszneki kertek alján pedig szintén gyakran lehet látni vaddisznókat, más vadakat, mi találkoztunk rókával a zirci buszpályaudvaron is.

Korábban hivatásos vadász mondta el lapunknak, mi volt ilyen esetekben eddig a megoldás. A gyakorlott szakemberek – ha megbízták és kifizették őket – megfigyelték a vadak mozgását és a belterületi vadelejtés szabályait betartva, emberéletre, vagyontárgyakra kimondottan ügyelve végezték tevékenységüket. Senkinek, semminek nem eshetett baja, haszon- és háziállatoknak se. Többek közt minden lövés előtt és után jelezték azt a rendőrségnek.

Ha elvégezzük a helyszíni felmérést, akkor rizikómentes lesz az elejtés, tudjuk hogyan és hova kell csalni az állatot – mondta el Protár András hivatásos vadász, a Projagd-Vill Kft. vezetője, aki munkatársaival korábban például a vaddisznókat ritkította Balatonfűzfőn és Szigligeten.

A lakott területeken megjelenő vadak generációk óta megszokták az ember jelenlétét. Szinte nem is félnek tőlünk, az autózaj se zavarja őket. Most akkor mi szokjuk meg a városi, a falusi jelenlétüket?

A leggyakoribb tévhit

Ha a vad megjelenik a lakott területen, akkor a legtöbben a vadásztársaságokra mutogatnak. Azonban ahol nem vadászhat a vadászatra jogosult társaság, ott nincs felelőssége a vadakat illetően. E téren a törvénymódosítás most se hozott változást.

Ám mivel a vad az államé, az elejtett állat testét az illetékes vadásztársaság vihette el, abból bevétele származott. Eddig. Most ez másképp lesz.

Miről szól a vadgazdálkodási törvény új fejezete?

Az Országos Magyar Vadászkamara tájékoztatása szerint a december 16-án kihirdetett törvénymódosítás egyik legfontosabb eleme a lakott területeken megjelenő vadállomány kezelésének újraszabályozása.

A törvény egy új fejezettel egészült ki, a címe: Kárt okozó vagy kockázatot jelentő vad eltávolítása. Ez alapjaiban átrendezi a felelősségi viszonyokat a nem vadászterületnek minősülő belterületeken.

Mely területekre vonatkozik az új szabályozás?

A települések belterületére,
a lakóingatlanul szolgáló, bekerített külterületi ingatlanokra,
a tanyákra, a majorokra,
a temetőkre,
illetve a nem mező-, erdő- vagy vadgazdálkodási célból bekerített helyekre.

A lakott területeken a vad befogása, szükség szerinti elejtése az érintett település polgármesterének feladata lett.

Az elejtésről, annak meghatározott részleteiről értesíteni kell

a területileg illetékes rendőrkapitányságot,
a területileg illetékes vadászatra jogosultat
és a vadászati hatóságot.

A kárt okozó vad eltávolítását végző személynek rendelkeznie kell a vadászati tevékenység folytatásához szükséges személyi feltételekkel. Használható éjszakai lövés leadására alkalmas célzóeszköz is. Golyós puska használata esetén hangtompító eszköz használata kötelező.

Szintén változás, hogy a lakott területen elejtett vadat meg kell semmisíteni. Az elejtett vad nem kerül a vadászatra jogosult szervezet tulajdonába.

A jogszabályváltozás kapcsán megkerestük Protár András hivatásos vadászt, aki úgy véli, jó irányt képvisel a módosítás, azonban fontos megvárni a részletekre vonatkozó végrehajtási rendeleteket. A szakember szerint fontos foglalkozni a témával és megoldást találni rá, hiszen tényleg egyre több vad jelenik meg a településeken és ez városban, faluban egyaránt probléma.

Azt hangsúlyozta, hogy nyilván csak indokolt esetben, végső megoldásként rendel meg egy polgármester kilövést és remélhetőleg olyan embert bíz meg ezzel, aki nemcsak az előírt végzettséggel rendelkezik, hanem gyakorlott is, nem csak az erdei vadászatban, hanem a belterületi vadelejtésben is.

Összefoglalva

Polgármesteri hatáskör lett a közbiztonságot vagy közegészségügyet veszélyeztető, a vagyontárgyakat károsító vad befogása és elejtése.

A hatékony beavatkozás érdekében a törvény engedélyezi a hangtompító, az elektronikus képnagyító vagy képátalakító – például éjjellátó vagy hőkamera – célzóeszközök használatát a belterületi elejtések során.

Az elejtést csak olyan személy végezheti, aki legalább 10 éve érvényes vadászjeggyel rendelkezik.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara tájékoztatása leszögezi: a főszabály továbbra is az, hogy a nem vadászterületen, például közúton, belterületen elhullott vagy elejtett vad a területileg illetékes vadászatra jogosult tulajdona. Ám az új szabály egy kivételt mond ki: ha a vadat polgármesteri intézkedés keretében ejtik el vagy fogják be, akkor a vadászatra jogosultnak nem keletkezik tulajdonjoga a tetemen, azt nem hasznosíthatja, de ezzel párhuzamosan mentesül az eltávolítás és az elejtés költségeinek viselése alól is.

Image by montypeter on Freepik