A civil szervezetek egyértelmű vállalást várnak a kormánytól, hogy kész aktívan megvédeni a megmaradt természetközeli és még beépítetlen balatoni partszakaszokat.

Az SOS Balaton kampányhoz már több mint 50 szervezet csatlakozott, a kampányoldal pedig új adatvizualizációval bővült (térképen mutatják be a parti beépítettség és parthasználat mértékét) – áll a kampányban résztvevők közleményében.

A csatlakozó szervezetek tisztában vannak azzal, hogy a Balaton problémáit nem lehet tíz nap alatt – ennyi időn belül kértek választ a kormánytól és megszólított országgyűlési képviselőktől – orvosolni. Azt kérik, hogy a döntéshozók tegyék egyértelművé: készek aktívan beavatkozni a kevés megmaradt beépítetlen partszakaszok védelmében, különösen ott, ahol a terület bolygatása a tó egészének ökológiai működését veszélyezteti. Ilyen helyszín a fonyódi Pogányvölgyi-víz torkolata is.

A Balatonnak szemléletváltásra van szüksége

Az SOS Balaton kampány túlmutat egyetlen beruházás ügyén. Azt kívánja elérni, hogy a döntéshozók felismerjék: a tó és környezetének túlzott beépítése után a megmaradt természetes és természetközeli területek megőrzésének és helyreállításának kell meghatároznia a további döntéseket
– hangsúlyozza a közlemény.

A Balatoni Limnológiai Kutatóintézet a Pogányvölgyi-víz torkolatáról szóló állásfoglalásában arra figyelmeztetett: „Ebben a kritikus helyzetben minden egyes újabb beépítési szándék vagy mesterséges beavatkozás súlyos ökológiai felelőtlenség!” Az intézet szerint a tó ökológiai teherbíró képességének határán járunk, bizonyos szempontból pedig már túl is léptük azt. A vízminőség, a biológiai sokféleség és az öntisztuló képesség megőrzéséhez a természetes és féltermészetes területek arányának növelésére, ökológiai rehabilitációra és a part menti zöldfolyosók helyreállítására van szükség. (Az intézet állásfoglalása)

A kampány azt kéri a kormánytól és az országgyűlési képviselőktől, hogy vállalják az ebből következő döntések felelősségét. Az Alaptörvény a természeti erőforrásokat és a biológiai sokféleséget közös nemzeti örökségként védi; megőrzésük a jövő nemzedékek számára az állam kötelessége is. Ennek a felelősségnek a Balatont érintő döntésekben is érvényesülnie kell. (A rendelkezés alkotmánybírósági értelmezése)

Az első lépés: átmeneti felfüggesztés és átfogó tudományos vizsgálat

• A csatlakozó szervezetek azt kérik, hogy a Balaton partján és közvetlen környezetében átmenetileg függesszék fel a nagyberuházások engedélyezését, valamint a már engedélyezett nagyberuházások kivitelezését is, amíg átfogó tudományos vizsgálat készül a beépítések környezeti hatásairól.
• Ha a kormány úgy ítéli meg, hogy a jelenlegi jogszabályok nem biztosítanak elegendő lehetőséget a fellépésre, terjessze elő a természeti értékek védelméhez szükséges törvény- és egyéb jogszabálymódosításokat, kiemelten a Balaton vízparti szabályozás felülvizsgálatát.
• A Balaton partjának utolsó szabad, zöld partszakaszai is eltűnhetnek, ha nem sikerül most, az utolsó pillanatban megállítani a beépítésüket. Ezt a folyamatot meg kell tudni állítani akkor is, ha egy már engedélyezett beruházás felfüggesztése szokatlan döntésnek számít. A korábban kiadott engedélyek mellett is felelősséget kell vállalni a tó jövőjéért.

Az SOS Balaton szervezetei a józan ész érvényesülését várják: a tudományos figyelmeztetéseket kövesse egyértelmű politikai vállalás és konkrét intézkedés.

A Balaton SOS jelzést ad, mindenkinek láthatóan. A döntéshozók feladata, hogy megvédjék.

Adatvizualizációs térkép

Az új, interaktív térképen látható, hogy a Balaton körbeépült: a partvonal mindössze 21,4 százalékán nincs 100 méteren belül műtárgy, miközben közel felénél 30 méteren belül vannak építmények. A térkép települési bontásban is mutatja a beépítettség mértékét 10, 30 és 100 méteres távolságra a víztől.

A térkép elérhető az sosbalaton.hu oldalon, a megosztott mappában található képek szabadon felhasználhatóak, illetve a szintén megosztott embed kóddal a térkép szabadon beilleszthető az online publikált cikkbe.

**

Háttér:

A Balaton partjának beépítését az elmúlt évtizedekben több esetben egyedi, kiemelt, sajátos értelmezésű helyi döntések sorozata alakította. Sokszor nehéz anyagi helyzetben lévő önkormányzatok döntöttek parti telkek eladásáról, a beépítés lehetőségeit helyi építési szabályzatok határozták meg, az engedélyezés pedig az egyes beruházásokat külön-külön kezelte. A döntésekben nem kapott meghatározó szerepet az, hogy a beépítések összeadódó hatása mit jelent a Balaton egészének.

Egy parti telek azonban a tó ökológiai rendszerének része is. Ha minden beruházásnál csak az adott telek beépíthetőségét vizsgálják, az egyenként megengedett beavatkozások együtt a teljes tó működését veszélyeztethetik. A Balaton nem telekhatárok szerint működik: a természetes partszakaszok, nádasok és torkolatok elvesztésének következményei túlterjednek az adott ingatlanon és településen.

Ezért az SOS Balaton a döntéshozatal szemléletének megváltoztatását is kéri. A telkenkénti és településenkénti elbírálás mellett a beruházások együttes, a tó egészére gyakorolt hatásának kell meghatároznia, mi engedhető meg a parton. Ehhez az államnak a Balaton egészének védelméért kell felelősséget vállalnia, és a tudományos eredmények alapján érvényesítenie kell az ökológiai korlátokat az egyes beruházási döntésekben is.

Kezdeményező szervezetek:

– Greenpeace Magyarország
– Kék Ernyő – Egyesületek a Balatonért
– Levegő Munkacsoport
– Magyar Természetvédők Szövetsége
– Nagy Tavak és Vizes Élőhelyek Szövetsége

Fotó: Facebook/Bakóczi Attila

Kép: ChatGPT - Illusztráció!