Tíz nap a Dunán: mélypontról lassú emelkedés, de továbbra is kritikus a helyzet
Az elmúlt tíz napban jelentősen változott a Duna vízszintje, a folyó azonban továbbra is rendkívül alacsony vízállással küzd.
Augusztus 1-jén -127 centimétert mértek, augusztus 5-én pedig már -135 centiméterre süllyedt a vízszint. Ezt követően fordulat következett, és a folyó lassú emelkedésnek indult: augusztus 10-re -125 centiméterre javult az érték.
Vagyis tíz nap alatt összességében mindössze 2 centiméterrel került magasabbra a vízszint, miközben közben volt egy 8 centiméteres apadás, majd egy 10 centiméteres emelkedés is.
A számok jól mutatják, hogy a Duna jelenlegi helyzete továbbra sem megnyugtató. A néhány napja megindult vízszint-emelkedés ugyan kedvező jel, de önmagában még nem jelent tartós változást. Ahhoz, hogy a folyó vízjárása érdemben javuljon, a Duna teljes vízgyűjtőjén jelentős mennyiségű csapadékra lenne szükség.
Mi történik a mellékfolyókon?
A Duna vízhozamának alakulásában kulcsszerepe van a nagyobb mellékfolyóknak. A Rába, a Morva, az Inn, az Enns és a Traun vízjárása különösen fontos, hiszen az általuk szállított víz közvetlenül befolyásolja a Duna egyes szakaszainak vízállását.
Ha a mellékfolyók vízhozama növekszik, az néhány napos késéssel a Duna vízszintjén is éreztetheti hatását. Egyetlen nagyobb csapadékesemény azonban nem feltétlenül hoz tartós változást. A folyó vízszintjének stabilizálásához a vízgyűjtő nagyobb részén szükség lenne folyamatos utánpótlásra.
A mostani helyzetben ezért különösen fontos figyelni, hogy a következő napokban mennyi csapadék érkezik a Duna felső vízgyűjtőjére, és hogyan reagálnak erre a mellékfolyók.
Mire számíthatunk?
A jelenlegi adatok alapján egyelőre óvatosan lehet csak bizakodni. Az augusztus 5-i -135 centiméteres mélypont után ugyan mintegy 10 centiméterrel emelkedett a vízszint, de még mindig rendkívül alacsony értékről beszélünk.
Ha a következő napokban újabb csapadék érkezik a vízgyűjtőre, a mellékfolyók vízhozamának növekedése további emelkedést indíthat el. Tartós száraz idő esetén viszont könnyen megfordulhat a kedvező tendencia, és újra apadás kezdődhet.
A következő napok tehát döntőek lehetnek. A Duna most lassan kapaszkodik felfelé a mélypontról, de ahhoz, hogy valóban fellélegezhessünk, nem néhány napos vízszint-emelkedésre, hanem tartós vízutánpótlásra lenne szükség.
Miért negatív a Duna vízállása?
A negatív vízállás nem azt jelenti, hogy „mínuszban van” a folyó, vagy hogy eltűnt volna a víz. A vízmércéknek van egy meghatározott „0” pontjuk, amely egy rögzített magassági szinthez kötött. Ehhez viszonyítják az aktuális vízszintet.
Ha például a vízmérce -125 centimétert mutat, az azt jelenti, hogy a folyó víztükre 125 centiméterrel a vízmérce nullpontja alatt van.
A negatív érték tehát elsősorban viszonyítási adat. A különböző folyószakaszokon a nulla pont sem feltétlenül azonos, ezért a vízállásokat mindig az adott vízmérce adatai alapján kell értelmezni.
Kép: ChatGPT - Illusztráció!
