Fordulat következett be a Duna paksi szakaszán: az elmúlt napok kisebb árhulláma után a folyó ismét apadásnak indult.

A helyzet azonban most lényegesen kedvezőbb, mint néhány héttel ezelőtt, hiszen időközben nagyon előrehaladott állapotba került az atomerőmű biztonságos vízellátását segítő fenékküszöb építése.

A Magyar Honvédség helyszínen készült felvételén is jól látható, milyen jelentős munkát végeztek el az elmúlt napokban. A mederbe hatalmas mennyiségű követ építettek be, a munkagépek pedig már magán a kialakuló műtárgyon dolgoznak.

A Honvédség augusztus 25-i tájékoztatása szerint a vízszint korábbi emelkedése és az ezzel együtt erősödő sodrás felgyorsította az eseményeket. A kivitelezők már elérték és meghaladták a korábban meghatározott 375-ös szelvényt, és tovább haladnak a túlpart irányába.

Már érezhető a fenékküszöb hatása

A műtárgy építésének eredménye nemcsak a fényképeken látható. A Honvédség egy nappal korábbi beszámolója szerint a fenékküszöb már látványosan megemelte a Duna vízszintjét a szükséges területen, olyannyira, hogy a követ szállító járművek egyes pontokon már vízben haladnak.

Ez most különösen fontossá válik.

Az elmúlt napokban érkezett kisebb árhullám átmenetileg jelentősen javította a paksi helyzetet, ám most, hogy a folyó ismét apadni kezdett, fokozatosan újra csökkenhet a természetes vízszint.

Csakhogy most már ott van a fenékküszöb.

A műtárgy feladata éppen az, hogy rendkívül alacsony dunai vízállás esetén is megfelelő vízszintet segítsen biztosítani a Paksi Atomerőmű hűtővízellátásához.

Az erőmű helyzete is sokat javult

Az elmúlt napok vízszintemelkedése és a fenékküszöb együttes hatása már az atomerőmű működésében is kézzelfogható eredményt hozott.

Az Országos Atomenergia Hivatal augusztus 23-án közölte, hogy megteremtődtek a korábban leállított blokkok újraindításának és fokozatos felterhelésének biztonságos műszaki feltételei. Augusztus 22-én 23 órakor a 3. blokk egyik turbinagenerátorát hálózatra kapcsolták.

Augusztus 24-én reggel hét órától pedig a 3. blokk már ismét névleges teljesítményen üzemelt. Az OAH kifejezetten a Duna vízszintjének emelkedését és a fenékküszöb építését nevezte meg ennek lehetővé tételeként.

A Honvédség augusztus 23-i helyszíni beszámolója szerint ekkorra a nyolc szivattyúból már hét működött, és tervszerűen haladt a turbinák visszakapcsolása is.

Most jöhet a fenékküszöb igazi próbája

A Duna újabb apadása ezért érdekes helyzetet teremt.

Néhány héttel ezelőtt az apadás még közvetlen veszélyt jelentett az atomerőmű működésére. Augusztus elején Paksnál rendkívül alacsony vízállás alakult ki, és több blokkot is le kellett állítani.

Most viszont egészen mások a körülmények.

Az időközben érkezett víz időt adott a szakembereknek, miközben a fenékküszöb építése nagyon sokat haladt előre. A korábban beépített kőtömbök helyzetét búvárok is ellenőrizték; a vizsgálat szerint azok megfelelően fekszenek a mederben, alámosást nem tapasztaltak.

Ez azért fontos, mert az újabb apadás során egyre jobban megmutatkozhat, hogy a műtárgy mennyire képes ellensúlyozni a Duna természetes vízszintcsökkenését az atomerőmű vízkivételénél.

Sikerült időt nyerni

Az elmúlt hetek paksi történetének talán ez a legfontosabb tanulsága.

A kisebb árhullám önmagában nem oldotta meg a Duna rendkívüli kisvizének problémáját, de értékes időt adott a fenékküszöb építőinek. Ezt az időt pedig láthatóan sikerült kihasználni.

Most ismét a természet következik: apad a folyó.

Csakhogy ezúttal Paks már lényegesen felkészültebben várhatja az alacsonyabb vízállást.

A következő napok ezért különösen érdekesek lesznek: miközben figyeljük, meddig apad vissza a Duna, egyúttal azt is láthatjuk majd, hogyan teljesít a gyakorlatban az a fenékküszöb, amelyet néhány hét alatt, rendkívüli körülmények között építettek meg a folyó medrében.

Fotó: Magyar Honvédség

Kép: ChatGPT - Illusztráció!