OTSZ – a mikro-, kis- és középvállalkozásokat érintő változások

Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat előírásait az elmúlt időszakban számos olyan felhasználói csoport szemszögéből megvizsgáltuk, amelyeket érintik a szabálygyűjteményben foglaltak. Ez alkalommal a mikro-, a kis- és a közepes méretű vállalkozásokra vonatkozó újdonságokkal foglalkozunk.
A létesítmények és építmények tűzvédelmi követelményeinek meghatározásához az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) a korábbi tűzveszélyességi osztályok helyett ma már kockázati osztályokat vesz alapul. Megszüntette a tűzveszélyességi osztály fogalmát a létesítmények, épületek, tűzszakaszok és veszélyességi övezetek esetében. Ezen kategóriák csupán az anyagoknál és a keverékeknél maradtak meg három osztályra egyszerűsödve: robbanásveszélyes, tűzveszélyes vagy nem tűzveszélyes.
A katasztrófavédelem honlapján elérhetőek az elvárt biztonsági szintnek megfelelő mérnöki megoldásokat tartalmazó Tűzvédelmi Műszaki Irányelvek. Ezek csupán mankóként szolgálnak, alkalmazásuk nem kötelező, a tervező az ezekben foglaltaktól eltérő megoldást is választhat, amennyiben igazolni tudja, hogy az általa választott megoldás az OTSZ által előírt biztonsági szintet teljesíti.
Új elem a Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv, amelyet meghatározott építmények esetén az építmény használatbavételét követő hatvan napon belül kell elkészítenie a tűzvédelmi szakértőnek. A kézikönyvben – amelyet az építmény területén kell tartani – rögzíteni kell a tűzvédelmet érintő változásokat és a dokumentumot ötévente felül kell vizsgálni.
Megújult a tárolásra vonatkozó szabályozás is. Az OTSZ külön tartalmazza az általános tárolási szabályokat és a robbanásveszélyes osztályba tartózó anyagok tárolási előírásait.
A bontatlan csomagolású, egyes vagy kettes tűzveszélyességi fokozatú folyadék és robbanásveszélyes osztályú aeroszol forgalmazásával foglalkozó kereskedelmi egység területén tárolható legnagyobb megengedett mennyiség függvénye az alapterületnek, a határoló épületszerkezetek jellegének és annak, hogy van-e ott beépített oltórendszer. Pinceszinten lévő kereskedelmi helyiségben az előbbi folyadékok és aeroszolok nem tárolhatók és nem forgalmazhatók. Kereskedelmi rendeltetésű épületek eladótereiben propánbutángáz-palackot összesen legfeljebb 20 kilogrammig lehet forgalmazni.
Megújult a füst épületen belüli szétterjedését megakadályozó füstkötényfal alatti tárolásra vonatkozó szabályozás is: ilyen helyen az anyag tárolási magassága nem haladhatja meg a füstkötény alsó síkjának vonalát. Főszabály szerint a tárolt anyag és a füstkötény függőleges síkja között egy méter távolságnak kell lennie.
A szellőztetés kapcsán újdonság, hogy az éttermek konyhai szellőzőjét a gyártó által meghatározott rendszerességgel, ha ilyen nincs, akkor félévente tisztítani kell. Az épületben elhelyezett installációk, dekorációk és anyagok nem csökkenthetik a füstelvezetéshez, a levegő-utánpótláshoz szükséges nyílásfelületet, és nem korlátozhatják a biztonsági rendszerek működését.
A szabadtéri tárolás esetén 10 ezer négyzetméterben maximalizálták a tűzszakasz méretét nem tűzveszélyes osztályba tartozó anyagok és termékek esetén, ha csomagolásuk éghető és tárolóeszköz nélkül tárolják őket. Ha az ilyen anyagot éghető csomagolással éghető tárolóeszközben tartják, már csak 4 ezer négyzetméter a tűzszakasz felső határa, tűzveszélyes osztályba tartozó anyagok esetén pedig tovább csökken 2 ezer négyzetméterre.
A szabályzat követelményeket állapít meg a vendéglátóhelyek, valamint a zenés-táncos rendezvények helyszínéül szolgáló helyiségek burkolatára, a dekorációra és a függönyökre nézve is. Az előírások szerint e helyiségekben égéskésleltető szerrel kezelt dekorációs anyagokat és legalább egyes osztálynak megfelelő függönyöket kell alkalmazni. A fal-, mennyezet- és padlóburkolatok, belső hő- és hangszigetelések esetében is előírja a rendelet, hogy milyen tűzvédelmi osztályba tartozhatnak.
Ponyvaszerkezetű építményben emberi tartózkodásra szolgáló tér csak földszinten létesíthető. Rendezvénynek helyt adó, 500 négyzetméternél nagyobb alapterületű, vagy tömegtartózkodásra szolgáló ponyvaszerkezetű építmények esetében a szabályzat kötelezettségeket ró az építmény üzemeltetőjére, a rendezvény szervezőjére, valamint rendelkezik a közlekedés biztonságos kialakítására vonatkozó követelményekről is.
Állvány jellegű építmények esetében a tartószerkezetekre, a kiürítési útvonalakra és a kijáratok számára és méretére dolgoztak ki szabályozást. Állvány jellegű építmények alatt tárolni, helyiséget kialakítani tilos.
Az ellenőrzés, karbantartás, felülvizsgálat témakörben az új OTSZ tartalmazza mindazon előírásokat, amelyek a tűzoltó-technikai és építési termékeknél elengedhetetlenek. Így a beépített tűzjelző- és tűzoltó berendezések karbantartására, felülvizsgálatára, ellenőrzésére, a tűzoltó-vízforrások felülvizsgálatára, a kisfeszültségű erősáramú villamos berendezések időszakos felülvizsgálatára, az elektrosztatikus feltöltődés és kisülés elleni védelem felülvizsgálatára, valamint a villámvédelemre vonatkozó előírásokat.
Az új OTSZ-hez kapcsolódóan április másodikán lépett hatályba a hivatásos katasztrófavédelmi szerveknél, az önkormányzati és létesítményi tűzoltóságoknál, az önkéntes tűzoltó egyesületeknél, valamint az ez irányú szakágazatokban foglalkoztatottak szakmai képesítési követelményeiről és szakmai képzéseiről szóló belügyminiszteri rendelet, amely előírja, hogy a gazdálkodó szervezeteknek mikor és hány órában kell középszintű vagy felsőszintű tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt foglalkoztatniuk. Ez a jogszabály szól a tűzvédelmi szabályzat készítéséhez, módosításához, a tűzvédelmi oktatás tananyagának elkészítéséhez és annak oktatásához szükséges képesítési követelményekről is.