Budapest, 2016. november 24., csütörtök (MTI) - Egyre több üzlet csatlakozik ugyan Magyarországon is a fekete péntekhez, a részt vevő hazai boltokról azonban nincs országos összesítés, a statisztikában pedig eddig nem látszott nagy kiugrás a kiskereskedelmi forgalomban, de az akciókat kínáló üzletek forgalma elsősorban az online üzleteké ilyenkor jelentősen nő - mondta Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára az MTI-nek.
A fekete péntek (Black Friday) csaknem ötven éve a hálaadást követő péntek - idén november 25-e - elnevezése az Amerikai Egyesült Államokban; ez a nap hagyományosan a karácsonyi bevásárlási szezon kezdete, amikor rendkívüli kedvezményekkel várják a vásárlókat a kereskedők.
Vámos György közölte: a Központ Statisztikai Hivatal (KSH) korábbi adataiban nem látszott nagy kiugrás, a fekete pénteknek nincs akkora súlya a teljes kereskedelmen belül, hogy az a statisztikai adatokban érzékelhető legyen.
A fekete péntek Magyarországon is egyre elterjedtebb, növeli a kereskedelmi forgalmat, de csak a boltok kisebb része hirdet akciókat, a részvétel az online üzletek körében gyakoribb - mondta.
Az OKSZ főtitkára hangsúlyozta: Magyarországon harmadik éve nő jelentős mértékben a fogyasztás, ami jelzi, hogy egyre több elkölthető jövedelme van a lakosságnak.
A növekvő hazai vásárlóerő és az élesebb piaci verseny miatt érdemes felhívni magukra a figyelmet a kereskedőknek, a november végi kedvezményekkel megnyújtják a karácsonyi vásárlási szezont - fogalmazott Vámos György.
A Cofidis Hitel Monitor kutatásából kiderül: Magyarországon a 18-69 éves lakosság 31 százaléka vásárolt már a Black Friday-en, és egytizedük készül tudatosan erre az alkalomra.
Az MTI-hez eljuttatott tájékoztatásuk szerint az emberek többsége, 59 százaléka már novemberben vagy korábban elkezdi a karácsonyi ajándékok beszerzését, ezen belül a nők igyekeznek jobban, mint a férfiak.
A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) arra hívta fel a figyelmet, hogy a fekete péntekkel kapcsolatban elsősorban amiatt érkeztek panaszok a hatósághoz, hogy a kereskedők nem jól mérték fel az árukészlet iránt várható érdeklődést, így több esetben nem, vagy csak jelentős késéssel tudtak eleget tenni a vásárlási feltételeknek.
