Széles körben elérhetőek lesznek az elektronikus űrlapok az ügyintézésben

Jövő januártól széles körben elérhetőek lesznek az elektronikus űrlapok a gyámügyi vagy családtámogatási igényekhez, a környezetvédelmi engedélyek kéréséhez, valamint a vadászati, a növénytermesztési, a halgazdálkodási és az élelmiszerlánc-biztonsági hatóságok eljárásaiban is.

Elektronikusan igényelhetővé válik a többi között a csecsemő- és a gyermekgondozási díj. Módosul a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény is, így a gyermekek otthongondozási díjának megállapítása során a járási hivatalnak nem lesz szükséges szakértőt kirendelnie, amennyiben a gyermek rehabilitációja nem javasolt, ezen belül egészségkárosodása jelentős és önellátásra nem vagy csak segítséggel képes.

A javaslat rendelkezik arról is, hogy a vállalkozási bankszámla-nyitást vagy -megszüntetését ezentúl a pénzintézetnek kell közölnie a kamarával vagy a jegyzővel, így a vállalkozásoknak kevesebb szervet kell felkeresniük. Az egyéni vállalkozók az adóhivatalnál a tevékenység megkezdésével egyidejűleg jelentkezhetnek, a kamarához már az adóhatóság fordul.

Módosul a közúti közlekedésről szóló törvény is, így a jövőben engedélyezés helyett csak bejelentésköteles lesz a földút építése, a vasúti átjáróhoz vagy útfelújításhoz kapcsolódó ideiglenes terelőút építése, illetve a maximum 10 parkolóhely és a hozzá tartozó maximum 50 méteres út építése is.

A környezetkárosodás mellett a jövőben a környezetvédelmi hatóság által véglegessé vált teher is feljegyezhetővé válik az ingatlannyilvántartásba, így adásvételkor arról is tudomást szerezhet a vevő.

Egyszerűbbé válnak az anyakönyvi eljárások

A házassági névviselési forma megválasztását, a nemzetiségi névviseléssel kapcsolatos kérvényt és egyes utónévváltoztatásokat is elektronikusan lehet majd intézni a jövőben, az eljárásokat pedig már törvényes képviselő vagy meghatalmazott is elindíthatja. 

Az utónévváltoztatások köre kiegészül az egyszerűsített névváltoztatással, amikor egy utónév elhagyását vagy az utónevek sorrendjének megváltoztatását kéri valaki, és nem egy új nevet. A jövőben ezen eljárásokat is az anyakönyvvezetők végzik majd.

Kivezetik az eddig sok adminisztrációt okozó névváltoztatási okiratokat és a nemzetiségi névviselés is egyszerűsödik. A nemzetiségi névjegyzéket elektronikusan kell közzétenni és rendszeresen kell aktualizálni.

A módosítások jelentős része informatikai fejlesztések után valósulhat meg, ezért a jogszabály másfél év alatt szakaszosan lép hatályba.

Egységes nyilvántartásba kerülnek az üzletek

A jelenlegi széttagolt nyilvántartások helyett létrejön az országos kereskedelmi nyilvántartási rendszer (OKNYIR), így aki üzletek, piacok vagy árusok után érdeklődik, annak a jövőben egy egységes és átlátható adatbázis áll a rendelkezésére.

A nyilvántartási rendszerbe bekerülő adatokat eddig önkormányzatok, járási hivatalok kezelték, így azok igen széttagoltak voltak.

A nyilvántartási rendszer tíz nyilvántartást egységesít: az üzletek, a kereskedők, a vásárok, a piacok, a helyi termelői piacok, a bevásárlóközpontok, a társasházkezelő, az ingatlankezelő, az ingatlanközvetítő valamint az ingatlanvagyon-értékelő és -közvetítői szolgáltatási tevékenységet végzők nyilvántartását.

A törvény rögzíti az adatbejegyzés és az adatkezelés szabályait, és a betekintésre jogosultak körét, a GDPR-nak, valamint az infotörvénynek megfelelően.

A jogszabály uniós jogharmonizációs kötelezettségnek is eleget tesz az ingatlanközvetítők nyilvántartásával és annak vizsgálatával, hogy az ott szereplők eleget tesznek-e az üzleti jó hírnév feltételének. Ezt a jövőben igazolni kell.

Lakott terület felett csak korlátozottan használhatók a drónok

A törvény fontos változásokat hoz a drónhasználók esetében, így kötelező regisztrálni a 120 grammnál nehezebb, a távoli pilótától 100 méternél nagyobb távolságra eltávolodni képes drónokat. Ehhez létrehoznak egy honlapot és egy mobilalkalmazást, amelyet a HungaroControl üzemeltet.

A távoli pilóta a regisztrációt követően az alkalmazáson keresztül tájékozódhat a korlátozásokról, jelezheti igényét valamely légtér használatára, illetve bejelölheti a légtér használatát, amennyiben az általa kezdeményezett légtérben és időpontban megengedett a pilóta nélküli légijármű használata.

A közlekedésért felelős miniszter a honvédelemért felelős miniszterrel, illetve meghatározott esetekben a környezetvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben határozza meg a légtérnek azt a részét, amelyet drónnal használni lehet. Lesznek a földi létesítmény jellege miatt tiltott, valamint korlátozottan igénybe vehető területek is a légtérben a drónoknak.

Főszabályként lakott területen kívül lehet drónt szabadon használni, lakott terület felett eseti légtérkérelmet kell benyújtani, kivéve a játék drónok, azaz a 120 grammnál könnyebb pilóta nélküli eszközök esetében.

A jövőben szabálysértésnek minősül, ha valaki lakott terület felett pilóta nélküli légijárművet jogosulatlanul használ, továbbá ha a drón használata során más lakásáról, egyéb helyiségéről, vagy ezekhez tartozó bekerített helyről jogosulatlanul hang- vagy képfelvételt készít.

Ezentúl bűncselekmény, vétség az, ha valaki más lakását, egyéb helyiségét, a hozzájuk tartozó bekerített területet megfigyeli, ennek minősített eset pedig, ha a készített hang-, képfelvételt nagy nyilvánosság számára elérhető teszi.

Rögzítették azt is, hogy a pilóta nélküli légijármű üzemeltetésére vonatkozó rendelkezések megsértőivel szemben százmillió forintig terjedő légiközlekedési bírság szabható ki. Ez a rendelkezés nem vonatkozik a szabálysértési törvény alá tartozó jogsértő magatartásokra. A törvény legtöbb rendelkezése január 1-jén lép hatályba.

Az Országgyűlés amnesztiát hirdetett a korábban engedély nélkül létesített, 50 méternél nem mélyebb, illetve az első vízzáró réteget el nem érő mezőgazdasági öntözési célú kutakra.

A parlament emellett eltörölte a jelenleg kötelező engedélyezést és előzetes bejelentést követő jóváhagyáshoz kötötte az 50 méternél nem mélyebb, illetve az első vízzáró réteget el nem érő kutak fúrását, ha azok kizárólag öntözési célt szolgálnak.

Az öntözési igazgatási szerv a jövőben az előzetes bejelentésben foglaltak alapján dönt majd a kutak jóváhagyásáról, betiltásáról, illetve szükség szerint engedélyeztetéshez kötéséről.

A Ház döntött arról is, hogy bírsággal sújtható, aki engedély vagy bejelentés nélkül fúrat kutat. A bírság összege az engedély nélkül létrehozott építmény értékének 80 százalékáig terjedhet, de magánszemélyek esetében legfeljebb 300 ezer forint lehet.

Új szőlészeti és borászati törvényt hoztak

A parlament új szőlészeti és borászati törvényt fogadott el, amelynek célja, hogy növelje az ágazat hatékonyságát, fenntarthatóságát és jövedelmezőségét, az adminisztrációs terhek csökkentése mellett.

Az elfogadott előterjesztés indítványában emlékeztetettek, a jelenleg hatályos szőlészeti és borászati törvényt 2004-ben fogadták el, az azóta eltelt 16 évben pedig annyi módosítást hajtottak végre a jogszabályon, hogy az elvesztette koherenciáját.

Változik a halgazdálkodási törvény

A többi között az állami horgászvizsga alóli mentesség feltételeit is tartalmazza a halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló jogszabály keddi módosítása, amelyet 146 igen szavazattal, 13 nem ellenében és 34 tartózkodás mellett fogadott el a Ház.

A jövőben a halvédelmi bírság kiszabása alatt az érintetteknek semmilyen módon nem lesz lehetőségük további horgászatra.

Nem juthat ismételt halgazdálkodási joghoz az az előhaszonbérlő, aki a pályázatában szereplő vállalásokat nem teljesítette. A változtatás pontosítja a Magyar Országos Horgász Szövetség (Mohosz) közfeladatait is, valamint az azokhoz rendelt eszközöket.