A klímaváltozás miatt újra kellene gondolni a paksi atomerőmű egész telephelyének hűtési lehetőségeit és olyan műszaki megoldásokat kellene keresni, amelyek nem igényelnék a Dunát "hőnyelőként"

- mondta el az MTI megkeresésére telefonon Aszódi Attila, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Természettudományi Kar Nukleáris Technikai Intézetének egyetemi tanára.

Az MTI amiatt kereste meg a szakembert, mert Magyar Péter miniszterelnök csütörtök délután bejelentette: a paksi atomerőmű több mint négy évtizedes történetében először, várhatóan 24-72 órán belül teljesen leáll a termelés a Duna rekordalacsony vízállása miatt.

Aszódi Attila ismertette, hogy hűtőtornyos hűtéssel a létesítmény nem a Dunába, hanem a levegőbe vezethetné el a hőt és ebben az esetben 100 köbméternyi víz helyett csak 3-4-et kellene igénybe venni másodpercenként. Hozzátette, a hűtés kérdése mellett azokat a szimulációs klímamodelleket is felül kellene vizsgálni, amelyeken az elmúlt évek elemzései alapultak.

Mint mondta, a jelenlegi állapot és az egy hónappal ezelőtti hőhullám is egy "olyan valóságot" mutatott, amely ezekből a modellekből nem feltétlenül következett. Emiatt szerinte érdemes lenne megvizsgálni azt is, hogy ezek a rendszerek miért nem mutatták a most is tapasztalható extrém állapotokat.

Aszódi Attila - aki 2017-től 2019-ig az atomerőmű kapacitásának fenntartásáért felelős államtitkára volt - elmondása szerint az ország stabil energiaállátása szempontjából rendkívül fontos lesz a modellek hibáinak felderítése és olyan műszaki megoldások kialakítása, amelyek a hasonló helyzetekben is megfelelő hűtést biztosítanak.

Kiemelte, az atomerőműre óriási szükség van a villamosenergia-rendszerben, az esti időszakok pedig kifejezetten komplikáltak lehetnek a következő időszakban.

Az egyetemi tanár kifejtette, hogy az atomerőmű normál működéséhez hűtővízre van szükség, amelyet fixen telepített szivattyúk vesznek ki a Dunából egy csatornán keresztül. A száraz időjárás miatt azonban a folyó vízszintje olyan alacsony lett, hogy ezek a szivattyúk nem tudják ellátni a feladatukat - tette hozzá.

Közölte, hogy bár a Duna vízállása eltérést mutatott az előrejelzésekhez képest, mivel a folyó vízgyűjtő területein nem esett számottevő csapadék és nem is lehet számítani víz érkezésére, várhatóan 1-3 napon belül valóban le kell állítani az összes turbinát. Hozzátette, hogy a blokkok leállított állapotában a szükséges hűtés ugyanakkor biztosítható, mert a biztonsági rendszer szivattyúi mélyebbre vannak telepítve.

Aszódi Attila megjegyezte, ha sokáig marad és akár szeptemberig is elhúzódik a nagyon száraz, alacsony vízállássál jellemzett időszak, akkor elképzelhető, hogy ezek a szivattyúk sem tudnak működni. Erre az esetre azonban vannak még tartalék megoldások, léteznek olyan generátorokkal működő mobilszivattyúk, amelyek úsznak a víz felszínén, lekövetve a vízszint változását

- mondta.

A szakértő arra is kitért, hogyha a Duna vízállása visszatér a normál működési tartományhoz szükséges szintre, akkor is egy hosszabb, akár egy hetet is igénybe vehető folyamat lehet az erőmű újraindítása. Ez attól függ, hogy előtte milyen hosszú ideig áll fenn ez a rendkívüli állapot, és hogy ebben az időszakban még mi történik - jelentette ki.

Elmondta, az újraindításban fontos szempont az is, hogy a villamosenergia-rendszer és az -ellátás hogyan vészeli át a következő időszakot. Amennyiben jelentős hálózati zavar keletkezne, az még komplikáltabbá tenné a visszaindítást, de ha a rendszer normális körülmények között lesz túl a helyzeten, a blokkok beindítása is könnyebb lesz - közölte.

Aszódi Attila arról is beszélt, hogy az atomerőmű leállása komoly energiaellátási kockázatot jelent, ugyanis - mint mondta - az ellátás több mint egyharmadát fedezi a paksi létesítmény. A kiesés a műszaki mellett jelentős anyagi problémát is okoz, mert ebben az időszakban leegyszerűsítve "az ország villanyszámlája" is jelentősen emelkedik a drágább beszállítók belépése miatt

- mondta.

Hozzátette:: a lakosság számára ez közvetlen áremelkedést nem jelent, mivel rögzített áron kapja a villamos energiát, ugyanakkor a probléma a kompenzációs kasszát terheli, így gazdasági szempontból is egy komplikált időszak következik.

Borítókép: Dunaszentbenedek, 2026. július 29. Az MVM Paksi Atomerőmű Dunaszentbenedekről fotózva, előtérben a Duna 2026 július 29-én. Ezen a napon leállították a paksi atomerőmű 3-as blokkját a Duna alacsony vízállása miatt. MTI/Kiss Dániel