Az őszi szezon értékelésére jöttem hozzád, de először a tegnapi mérkőzésről kérdeznélek. A Balatonlelle elleni mérkőzésünkön a 68. percben a bíró kiosztott egy sárgalapot nekünk, és négy piros lapot az ellenfelünknek. Én messze voltam az eseményektől, a dolog a kispadnál történt. Arra kérlek, meséld el a történteket mielőtt az értékelésre kérnélek.

Egy kiegyenlített mérkőzés volt az ominózus esetig, mindenki inkább a védekezésre törekedett. Azt kell, hogy mondjam addig egy sportszerű mérkőzést játszottunk, egészen addig a pillanatig, amíg számomra is érthetetlen módon elszabadultak az indulatok. Egy szabálytalanságot a játékvezető teljesen jogosan lefújt, a mi játékosunknak adott egy sárga lapot. Ettől kezdve pillanatok alatt felpörögtek az események, röpködtek a piros lapok. Érthetetlenül állok a dolog előtt, mert nem tudom, hogy mi válthatta ki azeket a rosszindulatú megjegyzéseket a játékvezető irányába, aki véleményem szerint egész addig a pillanatig kezében tartotta a mérkőzést. Ahogy mondtam ez egy sportszerű mérkőzés volt, és nem erről szólt a meccs.

Az én harmincéves pályafutásom alatt nem találkoztam még ilyen dologgal. A játékvezetőnek megvolt a joga, hogy a piros lapokat felmutassa. Nem mentünk oda tehát én nem tudom, hogy okkal tette-e? Ennek a kivizsgálása a Fegyelmi Bizottság feladata. Ez egy rangadó volt, mind a két csapat számára egy nagyon fontos mérkőzés, ez okozhatott egy felfokozott hangulatot, talán ez lehetett oka a meggondolatlan kijelentéseknek a Lellei játékosok részéről, de mondom nem az én tisztem ezt megítélni. A Fegyelmi Bizottság körültekintően ki fogja vizsgálni a történteket. A pályán volt játékvezető ellenőr, és a történésekről felvétel is készült. A TaVI TV felvette a meccset. Mi passzív résztvevői voltunk az esetnek.

A mérkőzésre döntő befolyással volt ezt követően az a tény, hogy három mezőnyjátékost kellett nélkülözniük vendégeinknek, és a csere kapusukat a kispadról.

Akkor légy szíves értékeld a szombati mérkőzést.

Ahogy mondtam már egy kiegyenlített játék volt. Igazából a Lelle többet birtokolta a labdát, azt tudni kell, hogy tőlünk öt stabil kezdőjátékos hiányzott a csapatból sérülések miatt. Annyira hiányosan tudtunk felállni, hogy nekem is kezdeni kellett. Azt is tudni kell, hogy azonos pontszámmal kezdtük a mérkőzést, és egy rangadó jellege volt a meccsnek. Aki győz az dobogós ... ez volt a tét.

Nekünk az volt a meccs előtt a célunk, hogy ne kapjunk ki, ezzel a szűkösebb keretünkkel. Kapott gól nélkül szerettük volna lejátszani a mérkőzést, erre is „rendezkedtünk" be. Ezért is igazából a támadásokat nem is erőltettük annyira, inkább a védekezésre összpontosítottunk. Úgy gondolom ezt a csapat jól megoldotta, sőt veszélyes kontrákat is tudtunk csinálni. Szerintem veszélyesebb támadásaink voltak mint a Lellének, a csapatom nagyon akart. Az elején voltak problémáink, de rendeződtünk és úgy gondolom már rendbe voltunk a 68 percben. A kiállításokat követően a 7+1 ellen már nem volt kérdés a mérkőzés. Már az első támadásunkból lőttünk egy gólt, onnantól már nem volt kérdéses a végeredmény.

Annak nagyon örülök, hogy a Német Attila súlyos sérüléséből felépülve góllal tért vissza. Edzéseken már kimondottan jól mozgott. Ezen a mérkőzésen egy 25-30 percet már mindenképen számítottam rá. A cserejátékosok is nagyobb szerepet kaptak ezen a mérkőzésen, a Bihari Gabi, vagy a Rácz Gabi akik eddig epizód szerepet kaptak velem együtt.

A Rácz Gábor egy nagyon jó sportember, és ezen az utolsó mérkőzésen megrúgta azt a gólt amit megígért nekem, és ezzel abbahagyatta velem a pályafutásomat, szögre kell akasztanom a cipőmet. Megígértem neki, ha Ő gólt rúg akkor én befejezem végleg a játékot! Így hát köszönöm szépen Gábor, hogy segítettél a döntésemben!

Beszéljünk az őszi szezonról. Amikor a szezon elején beszélgettünk a dobogót céloztad meg a szezon végére. Ez megvan - vasárnap délután beszélgettünk – függetlenül a fordulóban még hátralévő mérkőzések eredményétől.

Úgy kezdtük a szezont, hogy ismerve a felkészülésünket, az igazolásainkat, a lehetőségeinket, azt kell, hogy mondjam ez a harmadik hely reális célkitűzés volt. Én a bajnokság előtt tettem egy olyan nyilatkozatot, hogy 30 pontot fogunk szerezni, nos ez meg van, a csapat megtette ezt.

Ha visszanézünk a szezonra, azon egy kicsit rapszodikus volt a csapat teljesítménye. Döcögősen kezdtünk, de a csapat egyre jobban kezdte hozni a mérkőzéseket. Igazából csak az volt a gond, hogy nyert állásokból, hoztak ellenünk döntetleneket. Ugye Kaposmérőn 2:0 –ról 2:2. vagy a Nagyberki ellen egy 2:0 –ás félidő után 5 perc alatt kiegyenlített a Nagyberki a második félidőben, amit azóta is nagyon sajnálok. És ezek a kudarcok nem fizikális okokra vezethetőek vissza, hanem inkább egy kicsit „bent maradtunk az öltözőben" ezeket a meccseket nagyon sajnálom. A rangadókat a csapat a Nagybajom vagy a Lelle ellen nagyon szépen lehozta. Akik most az első hatban vannak azok nem tudták megverni a Marcalit, vagy döntetlent játszottunk vagy győztünk. Ez egy nagyon jó dolog. Ami a negatívuma a bajnokságnak, az a kötelező győzelmek elmaradása ...

Lásd legutóbb a Balatonkeresztúr ellen ...

Igen. De volt előbb is. Kezdtük ugye Somogyjádon ... ott a hetedik fordulóig volt a vendéglátónknak hét veresége, erre mi simán kikaptunk. A Karádi vereség annyiban fáj, hogy mind a kétszer ott is mi vezettünk, és végül vesztesen hagytuk el a pályát. A Keresztúri mérkőzést, aki látta az velem együtt nem érti, hogy 10 ember ellen 80 percen keresztül nem tudtunk győzni .. A miértjét a mai napig nem tudom.

Szerencsére a végén a két legjobbnak számító csapattól 6 pontot elvettünk. Nagyon fontos pontokat, ezért talán egy kicsit elnézőbb vagyok a keresztúri meccsel kapcsolatban. De azt hangsúlyozom, ha a Marcali valami elakar érni a bajnokságban, akkor a „könnyű" mérkőzéseken is ugyanolyan elánnal kell harcolni, mint a rangadókon!

Nézzük a keretet. Voltak nekünk átigazolási terveink, szándékaink amik nem valósultak meg teljes egészében.

Így van. Viszont nagyon jó igazolásunk volt a Somogyi Viktor, nagyon fontos volt a Hajdu Ricsi. Ő edzéseken kevesebbet tud itt lenni, de a mérkőzések nagy részén itt volt. Nagyon jó volt, hogy a csapatnak a nagy része megmaradt, és az hogy sikerül szép lassan a beépítenem a fiatalokat. Itt a Németh Mátéra, a Szulimán Balázsra a Balogh Ádira, a Gyovai Kristófra gondolok, akik a fiatalok közé tartoznak. A Somogyi Viktor is a 19 évéhez mérten nagyon magabiztosan játszik. amikor lehetőséget kap. a fiatalabbakkal együtt. Az volt az őszi szezon egyik fontos célja számomra, hogy a fiatalok is szerepet kapjanak és megmutassák, hogy mire képesek.

A játékos kereted színvonalát jelzi, hogy a szezonban több komoly sérülés volt és mégis sikerült a dobogó. Most hogy állunk? Úgy tudom a Kőrösi Bandi is komoly sérüléssel bajlódik? Mi helyzet jelenleg?

A bajnokságban számítani kell a sérülésekre, kiállításokra. Ez sajnos a velejárója a futballnak. Minket sem kerültek el a sérülések, voltak súlyosak és voltak visszatérő kisebb sérülések is. Nagyon fájó a Zsiga Szabinak a több meccses kihagyása, a Kőrösi Andrásnak a sérülése és több meccses hiányzása, a Német Attila súlyos sérülése. Ők azért a csapat meghatározó játékosai, nagy veszteség nekünk a játékképtelenségük. De például most az utolsó meccsen megsérült a Horváth Erik. Ezek sajnos velejárói a futballnak. Mindig nem tudunk a legerősebb kerettel kiállni, ezért kellenek a jó játékosok a csapatba, hogy pótolni tudják a kiesőket. Ezért kell a jó csapatszellem az összetartás, a küzdeni tudás. És az elért eredmény igazolja, hogy ezeket a játékosokat hellyel-közzel pótolni is tudták a többiek.

Véget ért a szezon? Mi a további menetrend?

Tartottam már egy tájékoztatást a csapatnak ahol felvázoltam a következő időszak feladatait. Lesz egy kis levezetés, és hát a fiúk várják már az örömfocit, kezdődnek a teremfoci kupák. Arra kértem őket hogy vigyázzanak magukra, ne sérüljenek. Január 14 –én kezdünk egy 8 hetes felkészülést.

Van egy ezüstérmes csapatod is! Az U21 –es korosztályos csapatunk a dobogó második fokán fejezte be az ősz szezont. Egyet botlottak, a bajnokságot vezető Kiskorpád ellen.

Így van, a szakma is bajnokesélyesnek gondolja ismét az U21 –es csapatomat. Ez egy nagyon jóleső érzés. A fiúk teljesítettek is, a Kiskorpás elleni mérkőzésig hibátlan volt a teljesítményük, hozták az összes mérkőzést. Akkor abban a napban, az adott pillanatban a Kiskorpádi csapat jobb volt, sokkal tudatosabban, motiváltabban futballoztak, mint mi. Sajnos kishitűek voltunk. De utána a Nagybajom ellen már hoztuk a meccset. Akkor cseréltünk helyet és azóta is a másodikak vagyunk.

Igazából azt gondolom, ha ez lesz a bajnokságnak a végeredménye, akkor sem kudarcként fogjuk azt elkönyvelni. De van még vissza a bajnokságból 15 mérkőzés, botolhat még a Kiskorpád is, de hangsúlyozom nincs semmi gond a mostani második hellyel!

Van egy kis hiányérzetem a csapatnál és az az edzés látogatottság. Persze tudomásul veszem az iskolai elfoglaltságaikat, vannak akiknek már munkahelyi elfoglaltsága is van. Ebben az osztályban ez már így van. Nagyon jó lenne hogy minél többet tudjanak edzeni, mert ez nagyon fontos ebben az életkorban és a további pályafutások során is kamatozik majd, a most befektetett munka. Van egy megemlítésre méltó pozitív változás is, ő pedig a Zsábok Pisti aki a korábbi évekhez képest sokkal több edzésen vesz részt. Jó példa a Bognár Péter, aki szinte minden edzésen ott van. Nem csak egy-egy mérkőzésre kell felkészülni, hanem az edzéseken készülünk a mérkőzésekre.

Dicséret illeti őket, hogy a mérkőzéseken csapatként nagyon jól dolgoznak, tudnak küzdeni egymásért, egy nagyon jó közösséget alkotnak! Övék a jövő!

Gratulálok a csapataidnak és Neked is a nagyszerű szezonért! Jó pihenést, megérdemlitek! Sikeres tavaszt kívánok mindannyiunk örömére! Köszönöm a beszélgetést!