Skip to main content

BAJNOK ESZTER - interjú a MOB honlapján …

Írta: Vágó Zoltán
Megjelent: 2014. augusztus 27. Szerda, 08:40

D MTI20140825007

- Azt szokták mondani, ha valaki egy olimpián éri el addigi legjobb eredményét, az valamit tud. Legalábbis jól sikerült a formaidőzítés. A te esetedben mi történt?

- Jó volt a formám. Igaz, voltak hullámvölgyek, de jól sikerült az alapozás is, ami szerencsére kitartott idáig.

- A döntő előtt már reménykedtél abban, hogy meglehet a bronzérem? Nagyon sűrű volt a mezőny, egyéni legjobbak alapján nem feltétlenül kellett ez az eredmény, hogy kijöjjön.

- Mindenképpen egyéni legjobbat akartam ugrani, és titkon reméltem a döntőt. Igaz, úgy jöttem ki, hogy az első nyolcba szeretnék bekerülni. De sikerült a dobogó...

- Mikor érezted úgy, hogy ez meglehet?

- A döntő előtt egy nappal. Az első négyben gondolkodtam, mert negyedikként jutottam be a döntőbe.

- Fejben dől el? Vagy mikor érezted, hogy megugorhatod az egyéni csúcsot? Még soha nem ugrottál tizenhárom méter fölött, talán edzésen...

- Igen, talán edzésen. Azok most nagyon jól mentek, és bíztam magamban. Úgy éreztem, hogy most meg tudom csinálni.

- A második sorozat után még nem voltál a dobogón, aztán harmadikra ugrottad ezt a 13.01-et. Akkor úgy kaptad el a „lécet"? Mi volt?

- A deszkafogás is pont jó volt, és a második ugrásomat kicsit meg tudtam nyújtani, ez legalább tíz centit számított. És a harmadik ugrásom is jobb volt, mint az előzőek.

- Mit jelenthet ez a 13.01 a jövőre nézve?

- Ezt még nem tudom, meglátjuk...

- Sokat beszélgettünk szakemberekkel, hogy egy dolog, hogy valaki fiatal korában csodálatos eredményeket ér el, például ifi olimpiai bronzérmet, de bizonyos helyzetekben akár túlhajtanak benneteket, túl korán akarják az eredményt. Te hogy érzed, a fejlődésedben most hol tartasz? A végső cél, gondolom, kijutni egy „felnőtt" olimpiára, és ott minél jobb eredményt elérni.

- Még pontosan nem tudom. Jól haladok, reméljük. Két éve kezdtem csak a hármasugrást, és eddig jól ment, és a fejlődés is szerintem folyamatos volt.

- Előtte mi volt?

- Távolugrás.

- Eldőlt, hogy a jövőben inkább hármasugrás, mint távolugrás?

- A hármasugró mezőnyben jobban teljesítek, mint a távolugróban, az nagyon erős, de azt is csinálom mellette.

- Távolban hol tartasz?

- Hat nulla három.

- Az nem egy rossz eredmény.

- Ide nem lett volna elég a kijutáshoz. A hármas a fő, azt szeretem, de mellette távolt is ugrok.

- Miben kellene fejlődnöd, hogy a felnőttek között is berobbanjál. Fizikálisan, vagy fejben kell még odaérned?

- Fizikálisan és kicsit gyorsabbnak kellene lennem, de a technikán is van mit csiszolnom.

- A feltételek adottak, csak rajtad múlik?

- Igen. És fejben dől el – majd meglátjuk...

- Hogy néz ki egy tizenéves lánynak az élete, aki hármasugrásban olimpiai bronzérmet nyer az ifi olimpián? Napi hány óra edzés, vagy egyáltalán hogy képzeljük el?

- Délelőtt iskola, délután háromtól ötig edzés, heti hat nap, és ennyi. Másra nem nagyon marad idő.

- Sok mindenről le kell mondani? A suliban találkozol olyanokkal, akik nem ilyen életet élnek. Ha látod az életüket, abba bele szoktál gondolni, hogy „kell ez nekem"?

- Igen, néha belegondolok, de ezt szoktam meg. Ezt csinálom már régóta. Ha mást csináltam volna, lehet, hogy hiányozna, de így jó.

- Az osztálytársaid szerinted mit fognak szólni, ha visszamész egy olimpiai bronzéremmel?

- Szerintem örülni fognak. Már mindenki gratulált.

Forrás: http://www.mob.hu/-a-tokioi-olimpia-lesz-az-enyem-interjuk-a-bronzermes-atletainkkal 

Sport - Legfrissebb
Városunk - legfrissebb
Közelben - Legfrissebb
Interjúk - Legfrissebb
Kék hírek - Legfrissebb
Kultúra - Legfrissebb
MTI - Legfrissebb
Közérdekű - Legfrissebb