Az ősz folyamán egyesületünk 2005-ös, 2006-os, és 2007-es születésű játékosai közül összesen nyolcan, heti rendszerességgel Hévízre utaztak régiós edzésekre.

Az ősz zárásaként, ezen a héten csütörtökön és pénteken kettő, egész napos program volt tervezve, több edzéssel, és különböző felmérésekkel, melyek eredményeit a szülők is megkapták, s melyeket majd a tavaszi eredményekkel összehasonlítanak, így látva a fejlődés ütemét.

Péntek délutánra az érdeklődő szülők, hozzátartozók is hivatalosak voltak, amikor Hévízről buszokkal Szombathelyre, a Régiós központba, a belga Double-Pass tanácsadó cég három éves vizsgálata alapján, a debreceni után az ország 2. legjobb akadémiájának rangsorolt 10 éves Illés Akadémiára utaztunk.

Lehettünk talán 40-en, 50-en is hozzátartozók a hévízi környék falvaiból, városaiból, akik éltünk a lehetőséggel. Itt tájékoztatást kaptunk Damina Lászlótól, a Hévíz SK szakosztály vezetőjétől, és Bakos Rolandtól, az Illés Akadémia szakmai igazgatójától erről az új kapcsolatról, és a későbbi tervekről.

Közel fél órás, valóban részletes beszámolót hallhattunk. Hogyan kezdték 10 évvel ezelőtt, milyen célokkal, most hol tartanak, hova szeretnének eljutni. Mi célból fonták szorosabbra a kapcsolatot Hévíz, és az Akadémia. Megtudtuk, mindenképpen folytatni kívánják tavasszal is, az ősz folyamán megkezdett munkát, sőt, ha van rá igény, még inkább elmélyítenék, még több közös edzést terveznének Hévízre a régióhoz tartozó gyerekeknek, természetesen az Illés Akadémia szakmai támogatásával.

A tervek között szerepel, hogy az ilyenkor ott edző gyerekek közül korosztályonként akár heti rendszerességgel 2-3 ügyesebbet felvinnének Szombathelyre is, hogy ott is edzenek az akadémistákkal együtt. Hallhattunk a gyerekek kiválasztásának szempontjairól (most már nem elsősorban az ügyességet nézik rögtön, hanem a szemekben az eltökéltséget, a várható kitartást).

Hogy a szülők hogyan álljanak-, miképp támogassák gyerekeik labdarúgó ambícióit. Hogy igyekeznek nem csak focistákat, de Embereket nevelni. Hogy edzőik hogyan járnak elől példamutatással saját életvitelükkel, hozzáállásukkal az edzésekhez, a rájuk bízott gyerekek előtt.

Az edzések számáról (a korábbi heti 6-8!-at 4-re csökkentették + a meccsek), az edzések módjáról, az edzők képzéséről (Hévízre az ősz folyamán több alkalommal hívtak több napra előadásokat tartani kizárólag külföldi, elsősorban német, Bundesliga 1-es, 2-es utánpótlás-, és német utánpótlás válogatott edzőket-, az akadémia edzői több lépcsőben osztrák élcsapatokhoz járnak tapasztalatokat szerezni, hogy ne csak gyerekeik, de edzőik is fejlődjenek).

Hogy Szombathelyen hatalmas beruházások kezdődnek, a Nyugat-Magyarországi Utánpótlásnevelési Centrum megépítése érdekében (további 6 pályát építenek, és minden igényt kielégítő, már Nyugat-európai szintet elérő kiszolgáló komplexumot több milliárdos beruházással). Hogy vallják, a jobbak a még jobbak között fejlődhetnek igazán, ezért igyekeznek biztosítani, hogy minden gyerek jelenlegi szintjéhez képest egyel feljebb is edzhessen, ott is megmutathassa magát.

Az akadémia célja, hogy minden évben legalább egy, de lehetőség szerint akár 2-3 NB1-es játékost kineveljen, biztosítsa a Haladás utánpótlását. E-mellet minden évben több utánpótlás válogatottat is adnak különböző korosztályokban. Hogy az út két irányú. Az akadémiára be lehet kerülni, de onnan könnyen ki is lehet kerülni, nem megfelelő hozzáállás, munkavégzés, vagy fegyelmezetlenség esetén. Stb., stb. .....

Mindeközben gyerekeink átöltöztek, és elkezdték a villanyfényes edzéseket három különböző pályán az akadémistákkal közösen, az ő edzőik (minimum 2 korosztályonként, így alig van holtidő edzés alatt) irányításával. Szülőket nem igazán engednek ilyenkor a közelükbe, ezért is a kevés kép.

A kedvünkért az edzés programon sem változtattak, azt csináltuk, ami arra a napra ott elő volt írva. Így is alaposan elfáradtak valamennyien, ahogy már hazafelé a buszon elismerték. Nem szokták ezt a terhelést... igaz, már a 2. nap végén voltunk. Ekkor tartotta edzését a Szombathelyi Haladás felnőtt csapata is az egyik pályán. Háromból kettő csapatunk is a közelükben, sőt a 2005-ösök a közvetlenül mellettük lévő pályán edzettek. Milyen motivációt kapnak, kaptak azok a gyerekek, akiktől pár méterre NB1-es felnőttek, esetleg válogatottak edzettek?! Az esetlegesen elgurult labdát lehet Király Gábor gurítja vissza, vagy annak gurítják vissza (Ő is köztük volt!). Már csak ezért is nagy élmény volt nekünk is, a gyerekeknek pedig főleg ez a délután, este.

De a legfontosabb, hogy új módszereket ismertek meg, új impulzusok érték őket, megtapasztalták, hogy más, előttünk járó kluboknál hogyan, milyen módszerekkel, és milyen fegyelemmel dolgoznak. Már gyerekként láthatták, tapasztalhatták, mit, és hogyan kell tenniük itthon Marcaliban fejlődésük érdekében, ha többet szeretnének elérni.

Sajnos ez a program télen szünetel. Pedig a gyerekek minden alkalommal kizárólag pozitív élményekkel tértek haza, várták a következő alkalmat, érezték, hogy kapnak „valamit”, érdemes utazniuk, annak ellenére, hogy munka volt. Fáradtan értek haza, másnap érezték, hogy van testük, mert „itt fájt, ott húzódott”, az izmok nem akartak reggel engedelmeskedni, de ezt is nevetve, sőt büszkén fogadták, mert tudták, ez is fejlődésük, erősödésük záloga. Felvillanyozva mesélték, aznap milyen, számukra új feladattal ismerkedtek meg, azt hogyan tudták végrehajtani. Eközben új ismeretségek, barátságok születtek.

Most egy kis szünet, és várják, várjuk a tavaszt, a tavaszi folytatást, az újabb közös munkát!

Képek: Péter Csaba

A galériához kattintson a képre!