szeszkA Szociális és Egészségügyi Szolgáltató Központ Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálata meghívására, szakmaközi megbeszélés keretében 2015. október 6-án Szalay Miklós pszichológus tartott vitaindítót „Agresszió az iskolában, az iskolai mediáció lehetőségei” témakörben. A kerekasztal beszélgetésre 17 jelzőrendszeri tagnak küldtünk meghívót.


Az iskolákban megjelenő, és egyre több problémát okozó erőszak nagy kihívások elé állítja a tanárokat. A kerekasztal beszélgetésen a pszichológus szakember beszélt a konfliktusok iskolában megjelenő lehetséges formáiról és azok kezelési lehetőségeiről.

 

Bemutatta az ún. resztoratív technikát, amely egy alternatív vitarendezési eljárás. Ez a szemlélet az iskolai életben azt az újdonságot nyújtja, hogy normasértés esetén a következményekről, a büntetésről az érintettek - főként a felnőttek - nem a gyerek feje fölött döntenek, nem felülről próbálják meg rákényszeríteni a szabályokat, hanem a diákokat bevonva, közösen oldják meg a felmerülő problémákat. A helyreállító eljárások célja a konfliktusban érintett személyek szükségleteinek feltárása és a károk helyreállítása. Az eljárás során a gyermek megtapasztalhatja a közösség támogató erejét, a valódi partnerség érzését, valamint saját korlátait és erősségeit.

 

A resztoratív folyamat során nem az ember, nem az elkövető, hanem a tett megítélése történik. A tettet nem pusztán az áldozat, de a közösség is értelmezi, feldolgozza, és részt vesz a jóvátételről szóló döntésben is. A normasértést elkövető személy (pld. agresszív diák) beismerése és felelősségvállalása elengedhetetlen az eljárás során, emellett fontos az okozott kár helyreállítása. A jóvátételt az áldozat, az elkövető és az érintett személyek közösen dolgozzák ki, így lehetőség nyílik arra, hogy a résztvevők megosszák egymással érzéseiket. Az eljárás végén – lehetőség szerint –megállapodás születik a jóvátétel tartalmáról, módjáról, menetéről, amit minden érintett jelenlevő aláír. Az eljárás egyik fő eleme az, hogy a normasértő visszakerüljön a közösségbe.

 

A szakember beszélt továbbá az ún. proaktív kör hatékonyságáról is, amelynek célja az együttműködés megalapozása, a közösség építése. Az iskolai konfliktuskezelés során, például osztályfőnöki órákon ez a módszer jól használható. A megbeszélést az osztályfőnök vezetheti le, mint facilitátor. Az osztály tagjai kör alakban foglalnak helyet. A körben ülés a közösséget szimbolizálja, mindenkinek egyenlő esélyt ad a megszólalásra. Ezt követően a facilitátor egy nyitott kérdést tesz fel (pld.: Mit csináltál hétvégén?), amelyre a résztvevők sorban válaszolnak. Minden esetben egy tárgy körbeadása biztosítja azt, hogy egyszerre csak egy diák beszéljen, az, akinél a tárgy van. Lehetőség nyílik arra, hogy a tanulók kifejezzék együttérzésüket, megosszák egymással saját történetüket.

A marcaliportal.hu sütiket használ. A sütik elfogadásával kényelmesebbé teheti a böngészést. A honlap további használatával hozzájárulását adja a sütik használatához.