Virtuális ballagás a Szakiban
„Ilyenek voltunk, vadak és jók,
Bűnösök közt is ártatlanok.
Ilyenek voltunk, és marad egy jel,
Amit itt hagyunk, ha indulni kell.”
Ákos
Kedves Végzős Diákok!
Nem ilyennek képzeltük ezt a napot. Virágdíszbe öltöztetett iskolával, tarisznyával, megható zenével szerettünk volna búcsút venni tőletek. Az élet felülírta a terveinket…
A mögöttünk álló másfél hónap mindenkinek kihívást jelentett – tanulóknak és tanároknak egyaránt. Ennek ellenére bízom benne, hogy az érettségi, illetve a szakmai vizsgákra sikerült jól felkészülnötök.
Most azonban még ne erről beszéljünk. Sokkal inkább arról, amit ma magatok mögött hagytok. Vége a mindennapos iskolába járásnak. (Most biztos sokan gondoljátok, hogy „hála Istennek”). Vége a házi feladatoknak, a feleléseknek, a dolgozatoknak, a be-, és kicsengetéseknek, a tesi órai kínzásoknak. (Most többen már „hurráznak”). Nem halljátok többet, hogy „ne egyél az órán”, „azonnal tedd el a mobiltelefonodat”, vagy, hogy „képtelen vagy egyszer pontosan érkezni?” Hát, igen. Ez is hozzátartozott az iskolai élethez. De azért nem csak erről szólt.
A legfontosabb, amit innen magatokkal visztek, az a megszerzett tudás. Ezt soha, senki nem veheti el tőletek. Visztek magatokkal barátságokat, szerelmeket, tanáraitok részéről törődést, odafigyelést, segítő-támogató-vigasztaló szavakat. Az itt töltött három vagy öt évben volt részetek szigorban és engedékenységben, kudarcban és sikerben. Remélem, utóbbi van túlsúlyban. Voltak jó bulik is – szecskaavatók, diáknapok, sportnapok. Voltak vicces szituációk, nagy nevetések… Ugye, már nem is olyan könnyű a búcsú?
A tanulás mellett megismerkedtetek a munka világával is, az elvárásokkal, a pontossággal, az igényességgel. Higgyétek el, ez hasznotokra lesz, amikor kiléptek a nagybetűs életbe.
Külön szeretnék néhány szót szólni az esti tagozaton végzett diákjainkhoz. Minden elismerésem és tiszteletem a tiétek. Munka, család, gyerekek mellett, felnőtt fejjel vállaltátok a tanulást, mert fontosnak éreztétek meglévő szakmátok mellé az érettségi megszerzését is. Példát mutattok a fiataloknak, és megerősítitek őket abban, hogy tanulni soha nem késő. Köszönöm, hogy itt voltatok, köszönöm, hogy a mi iskolánkat választottátok!
Kedves Diákok!
Rendhagyó és különleges ez a nap. Sokkal rendhagyóbb, és sokkal különlegesebb, mint egy átlagos ballagás. Búcsúajándékként fogadjátok tőlünk szeretettel az alábbi összeállítást, néhány pillanatot az iskolánkban töltött napjaitokról!
A magam és tanártársaim nevében vírus-, és karanténmentes, boldog, szabad életet kívánok nektek!
Kerner Krisztina
igazgató
