Gyönyörű őszi délutánon – még a Mindenható is tudta, hogy jó ügyről van szó – nagy érdeklődés mellett a Marcali hegyhát 0159/2 helyrajzi számú Kocsis birtokon álló, a Nagyháborúban hősi halált Bájhóber István felújított emlékhelyét felavatták és újra szentelték.

Az ünnepre érkezőket Dr. Mészáros Géza önkormányzati képviselő az önkéntes csapat vezetője az esemény házigazdája fogadta.

A felújítást, a felavatást, újraszentelést végző és szervező önkéntesek körültekintően, mindenre gondolva fogadták az ünnepi eseményre érkezőket. Mivel az esemény helyszíne távolabb esik a szilárd burkolatú úttól, be- és kiszállítást is szervetek.

Az esemény alaphangulatát, a Zalaapáti Katonadal Fesztiválon elhangzott, Bácsi István által – felvételről - tolmácsolt, „Ki megyek a Doberdói harctérre” című szívbe markoló katonadal adta meg.

Az programot a Honvéd Hagyományőrzők Zala megyei szervezetének díszőrsége színesítette, Druskóczi István vezetésével.

Bereczk Balázs alpolgármester ünnepi gondolataiban kitért az ilyen és hasonló cselekedetek lélekemelő hatására, a múlt tárgyi és morális emlékeinek ápolására, melyek erősítik a közösségek már-már feledébe merülő szerepét.

Huszár Mihály történész-főmúzeológus ismertette a katona hős családja és az 1925-ben állított emlékhely történetét.

Marcali Horvátkút városrészében, a Hegyháton található Kocsis-birtokon 1925 óta áll a feltámadt Krisztust ábrázoló szobor és az azt védő, kovácsoltvas kapuval ellátott szoborfülke. Az északnyugat – somogyi vidéken is egyedülálló alkotást Bájhober Györgyné állíttatta az első világháborúban hősi halát halt fia, Bájhober István emlékére. Szintén az ő tiszteletére onnan nem messze, 1920 körül a birtok határán, állítottak fel egy homokkő keresztet, az ún. „Pali Gyura” keresztet, amely azóta már ledőlve fekszik.

Bájhober István 1886-ban Horvátkúton született, az édesapja Bájhober György kútásó, az édesanyja Bekk Anna volt. Bár több testvére is született, közülük csak három leánytestvére Anna, Katalin és Mária élte meg a felnőttkort. A család a nyíresi dűlőtől délre lévő szőlőhegyen a Bájhober, később Kocsis birtokon élt.

Bájhober István az első világháború kitörésekor bevonult, és a cs. és kir. 51. gyalogezred népfelkelő katonájaként szolgált. Katonai tevékenységéről kevés adat ismert: a 4. géppuskás század tagjaként az olasz fronton – „osztrák tengermellék” – 1917. július 4-én halt meg. A családja az ő emlékére készíttette el ezt a szobrot, amelyet évtizedeken keresztül – amíg az itt álló lakóházban éltek – gondoztak és karban tartottak. Virágoskert vette körül. Miután Kocsis Györgyné Bájhober Anna és családja 1977-ben beköltözött a faluba, a házat és a melléképületeket lebontották. Az erdő visszafoglalta a területet, így az emlékhely elhanyagolttá vált.

2020 májusában Nemes János vezetésével néhányan rátaláltak az emlékhelyre, majd 2020 szeptemberében a szobor környezetét megtisztították. 2021 januárjában dr. Mészáros Géza önkormányzati képviselő és Huszár Mihály történész szervezte meg azt az önkéntes csapatot, amely az év során elvégezte az emlékhely felújítását. Ehhez a tevékenységhez számos további önkéntes munka és anyagi felajánlás érkezett.

A vállalás eredményeként megújult, 2021. október 17-én avatott szobor és környezete kedvelt kirándulási célponttá válhat.

Tölgyesi Dávid plébániai kormányzó megáldotta a felújított, nagyon impozáns emlékhelye- t.

A hivatalos program végén az elesett katonák emlékére Kresztyankó Balázs trombitán eljátszotta az Il Silenzió-t és a megjelentek közösen elénekelték a Himnuszt.

Ezt követőn kötetlen baráti beszélgetések kezdődtek, miközben elfogyasztották az ügyes horvátkúti asszonyok – Nemes Péterné, Lőczi Istvánné, Nemes Nándorné, Ihász Szilvia, Dudli Renáta és Nemes Jánosné – által készített édességeket.

A képviselő köszöni a lebonyolításához nyújtott támogatást Tanai Bernadett GAMESZ vezetőnek, Bogdán Jánosnak a GAMESZ munkatársának, Huszár Józsefnek és a Kocsis családnak.

Képek: Zsirai Tibor

A galériához kattintson a képre!

A galériához kattintson a képre!