Hulladék szállítás …
Bereczk Balázs polgármester úr posztja a Facebookon: „Hogy mit keresnek marcali céges dolgozók Kanizsán?”
A hulladékgazdálkodás hazai viszonyait még azoknak is nehéz átlátni, akik mindennap ezzel foglalkoznak, nemhogy a laikusoknak.
Egy bejegyzésben pedig szinte lehetetlen minden oldalát bemutatni a "problémának".
Az idézőjel használata teljesen indokolt, ha végig vesszük, hogyan jutott idáig ennek a szolgáltatásnak a szervezése.
Láthatjuk, hogy csak magunknak, a választóknak köszönhetjük a mai viszonyokat.
Évekkel ezelőtt profit orientált cégek végezték a szolgáltatást, melyekben az önkormányzatok tulajdont szerezhettek. Szabályozhatták a díjakat, kedvezményeket, a település/társulások adottságaihoz szabhatták a szolgáltatást.
Aztán jött a nagy ötlet: zavarja el mindenki a magántulajdonost, legyen rezsicsökkentés örökre (az emelkedő üzemanyagárak és dolgozói bérek mellett is), és hogy ezek után ne dőljön össze a rendszer, központosítsunk mindent. Így természetesen minden többe került, mint eddig; romlott a cégek pénzügyi helyzete.
De kétségtelenül a lakosság nem közvetlenül érzékelte, hogy ami drágább az legalább rosszabb lett. Ez volt az NHKV időszaka.
Akik az NHKV rendszerét megszavazták- mert törvény hozta létre és szabályozta- azok újra új ötlettel álltak elő: végezze a szolgáltatást egy profit orientált cég 35 éves jogosultsággal! (Körbe értünk) De a rezsicsökkentést meg kell védeni, így nem marad más, mint a szolgáltatás további átalakítása- magyarul költség csökkentés.
Ez Marcaliban például a házhoz menő üveg és műanyag palack gyűjtésének megszűntetését jelenti. De ezt jelenti a szállítási, gyűjtési költségek országos egységesítése is, a megszokott szolgáltatási területek átalakítása. Szépen kifejezve a racionalizálás. (Véletlenül sem szabad megszorításnak hívni)
A mi feladatunk- itt Marcaliban- a lehető legtovább megőrizni a cégünk működőképességét a törvényhozók által létrehozott játékszabályok keretei között.
Ezt az elmúlt években, hónapokban sikerült teljesíteni. Különösen igaz ez az elmúlt hónapra, amikor is sikerült éves szerződést kötni a szolgáltatás elvégzésére. És ezután is így fogunk eljárni: minden szerződéses partnerünk felé teljesítjük a kötelességeinket.
Hogy mit keresnek marcali céges dolgozók Kanizsán?
Mert a szerződésünk tartalmazza ezt a feladatot is. Nekünk nem hiányzott ez a feladat- ugyanúgy, ahogy a vidéki mentősöknek sem hiányzik, hogy Pestre járjanak- de ez a "szabály", ezt találták ki a nagy központosítók. (kórház, általános iskola, középiskola, általános igazgatás, stb. ahol már látjuk az "eredményeket")
De lássuk a pozitív oldalát is az elmúlt napoknak:
-nekünk (marcali cég) van szerződésünk, így munkánk. Közel 50 emberről beszélünk. Ez csak akkor lehetséges, ha a szerződésünket teljesítjük.
-amíg a mi dolgozóink járnak Kanizsára, addig az ottani dolgozók biztosak lehetnek abban, hogy megegyezés esetén lesz munkájuk, hiszen a cégünk dolgozói nem tudnak "ottmaradni". Szemben azokkal, akiket esetleg állandóra vesznek fel.
A fenti leírásból látható, hogy ezt a rendszert csak a jogszabályok változtatásával lehet átalakítani, amihez megfelelő emberek kellenek.
Addig is köszönöm a Marcali és Térsége Közszolgáltató Nonprofit Kft. valamennyi dolgozójának a térségben elvégzett magas színvonalú munkáját, ami lehetővé tette, hogy 2025-ben ők láthassák el a marcali térségben a szolgáltatást.
(Bizony, csak egy évre szól a szerződés. Ez ma Magyarországon az elérhető leghosszabb jogviszony. Van akinek fél év, van akinek egy hónap sem jutott. Vajon hogy lehet ilyen időtávra gépbeszerzést, fejlesztést tervezni? A kérdés költői. A válasz a 8. bekezdésben rejtőzik.)
