Nem tűnhet el nyomtalanul dohány!
A betakarítási szezon kezdetével a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Bevetési Igazgatósága a bűnügyi szakterülettel közösen országos ellenőrzéssorozatba kezdett, hogy megfékezze a dohánylevelek feketepiaci útját. A hatóság már a palántázástól nyomonköveti a termőterületeket.
A szoros kontroll bebizonyította, hogy jó irányba haladunk: 2024-ben a NAV több mint 118 millió szál illegális cigarettát és csaknem 120 tonna fogyasztási dohányt vont ki a forgalomból, még azelőtt, hogy eljuthatott volna a feketepiacra. A tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy további szigorításra van szükség - ezt szolgálja a több lépcsőben módosuló jövedéki szabályozás is, amelynek első rendelkezései már idén júliustól hatályba léptek, a további szigorítások pedig jövő évtől lesznek érvényesek.
A legális dohánytermelők védelme, valamint az illegális piac visszaszorítása érdekében a pénzügyőrök civil járművekkel, drónokkal és terepszínű felszerelésben végzett helyszíni jelenléttel erősítik a jogkövető magatartást – különös figyelmet fordítva Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar vármegyére, ahol a dohánytermesztés több mint 80%-a zajlik.
A pénzügyőrök közúti szállításokat, a termőföldeket és a telephelyeket is vizsgálják szúrópróbaszerűen vagy kockázatelemzés alapján célzottan.
2025. július 20-tól új bejelentési kötelezettség lépett életbe szárított vagy fermentált dohány belföldi áthaladásakor, akkor is ha tagállamok közötti vagy harmadik országba irányul a szállítás.
Jövő évtől a legnagyobb szigor azokra vár majd, akik be nem jelentett földterületen dohányt termesztenek. Az új szabályozás szerint már megkezdett 10 m2-enként is 30 000 forint jövedéki bírság szabható ki, fél hektárt meghaladó illegális terület esetén pedig minden megkezdett fél hektáronként 15 millió forint lesz a bírság összege.
A jövőben nemcsak a dohánytermelőnek, hanem azoknak a gazdálkodóknak is nyilvántartásba kell vetetniük magukat, akik belföldre fermentált vagy szárított dohányt hoznak be, illetve regisztrációra kötelezettől vásárolnak továbbértékesítési céllal.
A nyilvántartási kérelemnek tartalmaznia kell majd a termesztésre használt földterület pontos települését, helyrajzi számát és az azokhoz tartozó területnagyságokat hektárban.
A cél változatlan: átlátható, jogkövető és biztonságos dohánypiacot fenntartani, amelyben a nyomonkövetés nemcsak lehetőség, hanem elvárás – palántától egészen a feldolgozásig.
