Kaposvár, 2016. június 29., szerda (MTI) - A fehér gólyák létét meghatározó vizes mezők és legelők fejlesztési lehetőségei, revitalizációja a fő témája az Európai Gólyás Falvak Találkozójának, amelynek csütörtöktől a Somogy megyei Nagybajom ad otthont.

A háromnapos eseményre tizennégy országból mintegy félszáz természetvédelmi, turisztikai szakembert, településvezetőt várnak - áll a szervezőknek az MTI-hez eljuttatott szerdai tájékoztatójában.

Hozzátették: a vendégek Gabriel Schwardererrel, az EuroNatur nevű természetvédelmi szervezet igazgatójával elemzést végeznek a vizes mezők, legelők védelméért indult projekt fejlődési irányairól, előadást hallhatnak a somogyi fehérgólya-állományról, a fehér gólyák élőhelyeinek változásairól, és megtekinthetik a helyi művésztáborok, rézkarcműhelyek résztvevőinek gólyák ihlette alkotásaiból nyíló kiállítást.

A szervezők felidézték, hogy az EuroNatur mozgalmat indított Európai Gólyás Települések Hálózata néven a gólyák élőhelyeinek megőrzéséért. A szervezet 1994-től Európai gólyás település címet ad azon községeknek, kisebb városoknak, ahol nagyobb gólyakolónia él, és kiemelten kezelik e madarak védelmét.

A jelenleg tizenöt települést tömörítő hálózatnak Nagybajom 1996 óta tagja. A városban volt, hogy tizenhat pár gólya fészkelt, számuk idén hat pár. A helyi Csokonai Vitéz Mihály Általános Iskolában működő természetvédelmi program lehetővé teszi a környék gólyapopulációjának megfigyelését, feltérképezését, a Duna-Dráva Nemzeti Parkkal (DDNP), hazai, külföldi ökoiskolákkal való együttműködést, vetélkedők megtartását is - írták.

Hangsúlyozták: a hálózat tagjainak képviselői 2004 óta minden évben találkoznak az egyik "gólyás településen", keresve a gólyák védelmének lehetőségeit. Erre azért is van nagy szükség, mert az emberi tevékenység következtében megváltoznak a gólyák szokásai, és csökken élőhelyük nagysága.

A klímaváltozás miatt sok gólya nem is költözik Afrikába, egy részük például felszámolásra ítélt spanyolországi szeméttelepeken telel, mások új útvonalakat keresnek és elpusztulnak, de problémát jelenthetnek az élőhelyeket kettészelő útépítések is - tették hozzá.

Kitértek rá, hogy Magyarországon az egyre aszályosabb nyarak és a nyárfaerdők vízelszívó hatása okoz nagy gondot, ezek következtében ugyanis eltűnnek a gólyák létéhez szükséges mocsaras területek.

A természet egyensúlyának visszaállítására több kezdeményezés is volt az elmúlt években: Horvátországban három folyó árterületét zárták le az élőhelyek megóvásáért, Magyarországon a DDNP földmunkát végeztet a talajvíz megtartásáért - jegyezték meg.