Elindultak lefelé a Sió-csatornán a Balatonról távozó hajók

Ma hajnaltól sorban átkeltek a kiliti duzzasztón, és elindultak lefelé a Sió-csatornán a Balatonról távozó hajók – derül ki Ábrahám Gábor beszámolójából.
A HírBalaton információi szerint akár egy nap alatt elérhetik a 120 kilométerre lévő Dunát, így hamarosan megkezdődhet a Dunáról Balatonra tartó hajóknak – köztük a Bahart két kompjának és két katamaránjának – szállítása felfelé.
A Balaton átlagos vízállása az eresztés megkezdése óta 4 centimétert csökkent, csütörtök reggel 117 centiméter volt – a vizugy.hu szerint. A tó vize reggel Siófoknál 24 Celsius fokos volt.
Megindultak! Ma reggel megindult a Sión lefelé a Balatoni hajóflotta fél órás időközökben. Először 4:30-kor a felvezetőhajóként az Izsó vontató, 5:00-kor a Szikra vontatta Zánka (Ex Szabadság) vizibusz, majd 6:15-kor saját lábán a Kisfaludy lapátkerekes
– írja Ábrahám Gábor a közösségi oldalán.

A siofok.hu-n megjelent cikk szerint egy halászhajó is a távozó hajók között van. Célja a ráckevei halászati múzeum; balatoni hálók, dereglyék és egyéb halászati eszközök kerültek már korábban ebbe a gyűjteménybe. Lefelé „csorgásra” vár továbbá a Kisfaludy hajó, a Zánka vízibusz, az Izsó vontató és a Szikra hajó.
Ezek közül a Kisfaludy és a Szikra története különösen érdekes. Amint az közismert, a Kisfaludy lapátkerekes gőzhajó volt a Balaton első gőzhajója (gőzgépét Angliából hozatták), 1846-tól 1887-ig járta magyar tengert, majd szétbontották. 2013 novemberében a megmaradt rajzok, tervek alapján kezdtek hozzá a Kisfaludy gőzös újjáépítéshez, s 2015 nyarán újra forgalomba állhatott Balatonfüreden. A jelek szerint gyorsan kiszolgálta az idejét a Balatonon.
A hajózási kézikönyvet író Deák István azt mondta a siofok.hu-nak a „Kisfaludy-másolatról”: szakemberek nem nevezhették másolatnak ezt a hajót, annyira nem volt azonos az eredetivel.
A tavaly Siófokért-érem kitüntetésben részesült egykori balatoni hajós szakember a Szikra hajóról azt mesélte: „Majdnem hadihajó lett, eredetileg annak készült, 1945-ben a füredi sólyán állt, amikor elkezdődtek a második világháború balatoni harcai, majd a háború véget ért, és például őrtoronyra meg géppuskaállásra nem volt szükség rajta, így átépítették és vontatóhajó lett belőle, a hajózástól pedig átkerült a vízügyhöz, de még előtte Széchenyi néven részt vett a balatoni aknakutatásban, amire további négy balatoni hajót és személyzetét „vonultatták be”.
Deák István írta a Balaton és a Sió hajózási kézikönyvét is. A Sióról ezt mondta: „ Anno sokat hajóztunk a Sión, voltak évek, hogy hónapokon át tehettük ezt. A kanyargós csatornán ez nem könnyű, különösen a lefelé menet, az úgynevezett ereszkedő hajózás; mederben tartani a hajót, hogy ne érjen se partot, se hídlábat. Jól ki kell számolni, hogy a hidak alatt átférjen, de a mederfeneket se érintse.