A Balatonnál és a fővárosi agglomerációban különösen nagy gond, hogy egy-egy falu, kistelepülés megőrizze a saját szokásait, kultúráját, önazonosságát a betelepülőkkel szemben.

A probléma orvoslására kíván lehetőséget biztosítani az önkormányzatok számára egy új jogszabály, amelyet már tavasszal elfogadhat az Országgyűlés – derült ki Dr. Navracsics Tibor miniszter keddi, balatoni konzultációján.

A közigazgatási és területfejlesztési miniszter az új jogszabály előkészítésének részeként Közösségi Értékvédelmi Konzultációkat tart az ország több pontján a napokban. Kedden Alsóörsön a Balaton-régió településvezetőivel találkozott.

Navracsics Tibor elmondta, a budapesti agglomeráció polgármesterei mellett a balatoniak részről is rendszeres a panasz, hogy a rendelkezésre álló jogszabályok nem biztosítanak kellő védelmet a betelepülőkkel szemben. Egy szokásait, kultúráját korszakokon át megőrző kistelepülésre óriási nyomást jelenthetnek a beköltözők, amelyek faluból kisvárost csinálnak, lassan bekerülnek a helyi képviselő-testületbe, esetenként a polgármesteri szerepig jutnak, átveszik a települést, miközben a hagyományőrzők egyesületek jelentőségüket vesztik, a település önazonossága elvész.

„Az új jogszabály lehetőséget ad a polgármestereknek és a képviselőtestületeknek arra, hogy ha szükségesnek gondolják megvédeni a saját településüket, akkor ezt jogállami keretek között megtehessék” – mondta a miniszter. Megjegyezte, nem mindenhol jelentenek gondot a beköltözök, sőt van ahol csalogatnák őket, ott nyilván nem fognak élni az új törvény adta lehetőségekkel.

Hangsúlyozta, a tervezett intézkedések nem irányulhatnak egyetlen népcsoport ellen sem, vagy egyetlen szubkultúra ellen sem, vagyis diszkrimináció elleneseknek kell lenniük.

A jogalkotók jelenlegi elképzelései szerint öt lehetőséget kapnának polgármesterek, helyi képviselőtestületek arra, hogy szabályozzák a beköltözések számát, arányát a jövőben. Ezek nem lesznek abszolút érvényűek, a jogszabály ki fog térni a mentességi okokra is.

A helyi önazonosság védelmének lehetőségei:

az ingatlanszerzés kizárása
elővásárlási jog
ingatlanszerzés feltételhez kötése
lakcím létesítés feltételhez kötése
adózás

Az új jogszabály politikai célja:

Helyi önazonosság védelme
Szokások és hagyományok védelme
A népesség egyensúlyának megőrzése

Népességmozgás

A miniszter ábrákon mutatta be az elmúlt több mint 30 év belső népességmozgását. Magyarország mintegy 3100 önkormányzatából körülbelül 2000-nél figyelhető meg népességcsökkenés elköltözések vagy demográfiai okok miatt, és körülbelül 1100 településen nőtt a lakosság száma a vizsgált időszakban. Az országos népességmozgás fő iránya alapvetően keletről és délről északnyugatra húzódott. A Balaton-régió keleti részén nagyobb a népességnövekedés, mint a nyugatin, ami annak is köszönhető, hogy alapvetően a budapestiek azok, akik ideköltöztek. Ez a tendencia a koronavírus-járvány idején ugrásszerűen nőtt.

Az üdülőrégióban megjelenő új népesség aggodalmat okoz a helyben élők számára. Főleg, mert a népességnövekedéssel nem bővül a munkahelyek száma, ugyanakkor az ingatlanárak folyamatosan emelkednek, a helyi infrastruktúra túlterhelődik. „Úgy gondolom, hogy ebből a szempontból az ország egyik legérzékenyebb része a Balaton környéke” – mutatott rá a miniszter.

Eredetileg falvakat, kis- és középvárosokat akartak védeni

Az eredeti javaslat úgy hangzott, hogy a fővárosra és a megyei jogú városokra ne vonatkozzon a törvény, amelynek célja kifejezetten a falvak, a kis- és középvárosok védelme lenne. Navracsics Tibor elmondta, nem akarták, hogy ebből politikai vita legyen, így a konzultációk eredményétől, vagyis a polgármesterek visszajelzéseitől függ, hogy a megyei jogú városok és a főváros is a törvény hatálya alá tartozik majd, vagy sem. Véleménye szerint az új törvény a kisebb településeken könnyebben alkalmazható, míg a nagyobb városokban kevésbé.

Van olyan sváb falu az országban, amely évszázadokon keresztül meg tudta őrizni a szokásait, a helyi társadalmát, meg tudta őrizni a nyelvét, a kultúráját, de a folyamatos beköltözési hullámok miatt mára gyakorlatilag teljesen eltűnt. Egy elővárossá vált, ahol a svábok sértettnek, frusztráltnak érzik magukat és gyűlölik a beköltözőket. Ezeket a helyzeteket szeretnénk megelőzni a jövőben
– mutatott rá a miniszter.

Nem alkotmány- , és nem alaptörvényellenes a törvényjavaslat

Navracsics Tibor beszámolt arról is, hogy a konzultáció-sorozat előző két állomásán feltették a kérdést a résztvevők, nem alkotmány- vagy alaptörvény ellenes-e az új törvény-javaslat. Válaszul példaként hozta fel, hogy Magyarországon gyülekezési- és szólásszabadság van, de sarkalatos törvény szabályozza azt, hogy milyen alkotmányos keretek között lehet ezeket gyakorolni. Tilos például a gyűlöletbeszéd, vagy az államellenes-, az alkotmányos rend megdöntésére irányuló szervezkedés.

Ezekhez hasonlóan Magyarországon természetesen szabad a mozgás és a letelepedés, de az alaptörvényben és a sarkalatos törvényben megteremtjük azokat a kereteket, amelyeken belül ezt gyakorolni lehet. Tehát nincs semmi alkotmány- vagy alaptörvényellenes a most készülő törvényjavaslatban, vagy akár önmagában az ötletben. Már csak azért sem, mert az új jogszabály alkalmazása nem kötelező, csupán lehetőség lesz az önkormányzatok számára
– mondta a miniszter.

Image by TyliJura from Pixabay