Bár még nem végleges, milyen eszközöket kapnak pontosan a kistelepülések az „identitásvédelem” érdekében, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium eddigi tervei alapján valószínű, hogy az érintett önkormányzatoknak lehetővé válik az ingatlanvásárlás korlátozása. A G7 megnézte, hol és milyen hatása lehet ennek az ingatlanárakra.

Az ingatlanpiac azokban a falvakban és kisvárosokban élénkült meg, ahova sok beköltöző érkezett, így ezekben lehet komoly gazdasági következménye, ha a településvezetők a vándorlás és az ingatlanok adásvételének visszaszorítása mellett döntenek. Nehéz megmondani, mely falvak lehetnek ezek, mivel egyelőre az sem tisztázott, mekkora falvak és városok élhetnek korlátozásokkal. A lap azokat a húszezer fősnél kisebb településeket vizsgálta, ahol a felhasználható KSH-adatok alapján jól látszik a népességváltozás és az ingatlanár-emelkedés közötti összefüggés – írja a portálra hivatkozva a portfolio.hu.

Jól elkülönül két sajátos csoportja a településeknek: az egyik csoport, ahol az utóbbi két népszámlálás között eltelt időszakban rendkívül magas volt a népesség bővülése, a másik pedig, ahol 2015 és 2023 között extrém mértékű ingatlanár-emelkedés volt. Előbbi körbe zömmel a főváros és a nyugati országhatár közelében lévő nagyobb községek tartozna, az utóbbi csoport jellemzően olyan települések, amelyek a városokból való kivonulás, illetve az üdülés helyszínéül szolgálhatnak (+ Alcsútdoboz). Utóbbi települések önazonosság-védelmét főleg ebben kisközségekből álló csoportban övezhetik súlyos kérdések (sokról nem is állt rendelkezésre megfelelő KSH-adat, ami feltehetően ehhez a csoporthoz tartozna). A piac élénkülésének köszönhetően ugyanis akár korábban csak nagyon nehezen eladható ingatlanjaikat is könnyebben pénzzé tehetik az ott élők, miközben az őslakosok kiárazódhatnak saját falujuk ingatlanpiacáról, így jókora változás következhet be az érintett települések lakosságában.

A Balaton környékén már az elmúlt évtizedben is feszültség bontakozott ki az ott élők és a nyaralók, illetve az új beköltözők, de még a borászok között is – írja a lap. Az építési és földművelési szabályok szigorítása régóta napirenden van, miközben az ingatlanpiac felfutása töretlen az árak emelkedésének tükrében és a legdrágább magyarországi közterületek között szerepelnek Balatonfüred, Balatonlelle és Siófok egyes utcái is. Sőt, az elmúlt években a budapesti agglomerációban is állandó téma az építések korlátozása. Ebben a térségben inkább az árkülönbségek árulkodnak arról, hogy mennyire felkapott egy-egy település.

A tervezett intézkedés lehetőséget adna a településeknek a beköltözések, illetve az ingatlanvásárlások szabályozására, amivel egyáltalán nem biztos, hogy élnek majd az önkormányzatok. Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter múlt csütörtökön azt mondta, a tervek szerint a törvénytervezet lehetőséget ad majd az ingatlan-adásvételek tiltására a nem helyben élők számára, az elővásárlási jog kiterjesztésére, az ingatlanvásárlás és a lakcímbejelentés feltételekhez kötésére, valamint a helyi adózási kötelezettségek megállapítására. Természetesen sok minden befolyásolja majd, hogy melyik településen él majd az önkormányzat az új jogköreivel, de valószínűleg elsősorban olyan helyeken láthatunk majd erre példát, ahol egyszerre figyelhető meg a lakosságszám és az ingatlanárak gyors emelkedése – írták.

A hatások a bevezetett intézkedés függvényében eltérőek lehetnek. Ha az építkezést korlátoznánk, akkor felmehet a használt ingatlanok ára. Ha a vevőkört szűkítenék, elővásárlási joga lenne a helyieknek, akkor pedig lejjebb mehetnek az árak.